Szerda, 2017. október 18., 03.10

Az influenza megelőzéséről

 
2016. február 10., 08.00
Szerda

Minden évben, késő ősztől tavaszig találkozhatunk az influenzavírus által okozott, a légutak megbetegedésével járó, világszerte előforduló járványokkal. A legnagyobb számú megbetegedéseket az A-influenzavírusok (annak is a H1N1 és a H3N2 altípusai) okozzák, a B-típusú vírus kisebb járványokat képes okozni, a C-típusú pedig leginkább gyermekközösségekben terjed, enyhe megbetegedést okozva. Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladék–cseppecskék –révén terjednek (cseppfertőzés). Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, óvodák, szociális otthonok) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra az influenza következtében. A helyi járványok néhány nap alatt kialakulnak, az országos járványok általában januárban vagy februárban kezdődnek és 8-10 hétig tartanak.

Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül hiányoznak a hurutos tünetek. Jellemző a hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak. A panaszok általában 24–48 órával a fertőzés után hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első néhány napban gyakori a láz, amely a 39-40 C-fokot is elérheti. Általában a hát táján és az alsó végtagokon sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, főleg a szem körül és mögött jelentkezik, az erős fény hatására fokozódik. A légúti tünetek kezdetben torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel, száraz köhögéssel és orrfolyással kezdődnek. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek (főleg a gyermekeknek) hányingere lehet és hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva csökkennek vagy eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy a tünetek 5 napig is eltartanak. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés sokszor 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása akár másfél-két hónapig is eltarthat. A gyengeség és a kimerültség érzése hetekig is fennállhat, szövődményként előfordulhat felső és alsó légúti gyulladás, esetenként tüdőgyulladás is.

Az influenza gyakran magától is meggyógyul, de legtöbb esetben javasolt az ágynyugalom, a láz- és fájdalomcsillapítás, valamint a folyadékpótlás. A megelőzés szempontjából nagyon fontos a vitamindús táplálkozás, főleg a C-vitamin bevitele. A C-vitamin számos enzimatikus folyamatunkhoz nélkülözhetetlen, legalább 8 enzimrendszer alkotóeleme, de szükséges a kollagéntermeléshez és egyéb fehérjék szintéziséhez is. A C-vitamin az E-vitaminnal, béta-karotinnal és szelénnel egyetemben antioxidáns hatást is kifejt és nélkülözhetetlen a fertőzések idején.

A védőoltás nagyon hatásos és ajánlatos, főleg a krónikus betegeknek, az időseknek, az immunrendszeri megbetegedésben szenvedőknek, az 50 év felettieknek és az egészségügyi dolgozóknak. Az oltóanyagok már igényelhetők a háziorvosi rendelőkben, akinek pedig nem jár az ingyenes oltóanyag, az receptre felírathatja és beadathatja az egészségügyi intézményekben a patikában vásárolt készítményt. A megelőzés szempontjából nagyon fontos a vitamindús táplálkozás mellett a fehérjék bevitele, a megfelelő réteges öltözködés és a higiéniai szabályok betartása. Fontos, hogy naponta többször mossunk kezet, főleg, ha tömegközlekedési eszközt vettünk igénybe, vagy ha ez nem lehetséges, jó, ha van nálunk fertőtlenítő kendő vagy zsebkendő. Ne piszkáljuk az arcunkat és ne érintsük az orrunkat vagy szájüregünket, csak alapos kézmosás után. A só fertőtlenítő hatása közismert, a sós levegő fertőtlenít, segít felköhögni a letapadt váladékot, a tiszta tüdőben pedig nem képes a kórokozó megtelepedni. Ha nincs lehetőség sóbarlang látogatására, akkor otthon forraljunk sós vizet a párologtatóba, de naponta többször gargarizálhatunk híg sóoldattal. Fogyasszunk sok meleg folyadékot, főleg gyógyteákat, kakaót, tejeskávét stb., ugyanis a szájüregbe bejutó vírusokat lemossák, azok pedig a gyomorba jutva nem tudnak tovább szaporodni. Javasolt a szervezet pihentetése, alvás során a szervezet regenerálódik. Figyeljünk arra, hogy a szoba hőmérséklete ne legyen több 18-20 C-foknál, és jól ki legyen szellőztetve. Az immunerősítés céljából töltsünk minél több időt friss levegőn, mozogjunk sokat (séta, kocogás, biciklizés), ügyelve a megfelelő öltözködésre is. A zene stimuláló és relaxáló hatása is érvényesül a tánc és a torna esetén, melyekkel az állóképességünket is növeljük és ezzel egyúttal küzdünk a stressz ellen is.

 

Dr. Vajda Sándor

főorvos

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu