Az őszi megfázások

2018. október 11. 17:38 (csütörtök) /

Már szinte megszoktuk a szép, napsugaras, meleg késő őszi napokat, de tudatában kell lennünk, hogy hamarosan beköszönt a hideg idő, tapasztaljuk, hogy a környezetünkben egyre több a köhögő, nehezen lélegző ember, így a levegőbe mind több vírus és baktérium kerül. Ezért fel kell készülnünk a „náthaidőre”, főleg az immunrendszerünk erősítésével.                  

A nátha, köznyelvi nevén a megfázás, mindazon betegségek gyűjtőfogalma, amelyet a felső légutakban vírusok okoznak. Igen gyakori megbetegedések, de többnyire komplikációk nélkül zajlanak le. A betegek nagy része nem is veszi ezeket komolyan, „a nátha gyógyszerrel egy hét, gyógyszer nélkül hét nap” – tartja a mondás, és sokan nem is fordulnak orvoshoz, nem szednek be gyógyszert, többnyire nem is maradnak otthon, így egy-két nap alatt a munkahelyen, a gyermekközösségben terjesztik a kórt.

A megfázásos megbetegedések a mérsékelt éghajlaton élők leggyakoribb betegsége. A felnőttek évente 2-3 alkalommal esnek át megfázáson, főleg az őszi-téli időszakban, amikor az időjárás kedvez a kórokozók elszaporodásának. A megfázások hátterében leggyakrabban a vírusok állnak, amelyek orrfolyást, kötőhártya-gyulladást, torokfájást, hasmenést okozhatnak. A fertőző betegségekkel szembeni védelemben a legfontosabb szerepe az immunrendszernek van, azonban a kóros folyamatok kialakulásának megelőzésében nagy szerepet játszanak bizonyos természetes védő mechanizmusok, mit például a bőr, illetve a légutak nyálkahártyája.  Ha a nyálkahártya a hideg hatására megsérül, a vírusok a mélyebb rétegekbe kerülhetnek, ahol elszaporodnak és jellegzetes tünetek kialakulását okozzák. A leggyakoribb kórokozók az influenza-, parainfluenza-, az adeno- és rhinovírusok. Ha nem megfelelően kezeljük a heveny légúti tünetegyüttest, bakteriális felülfertőződés következtében arc- és homloküreg-, mandula-, középfül- és tüdőgyulladás is kialakulhat.

Ami a tüneteket illeti, a betegségre főként a hirtelen kezdet jellemző: általában már a betegség kezdetén hidegrázással kísért magas láz lép fel. A bevezető tünetek közé tartozik a gyengeségérzés, a fejfájás, a végtag- és izomfájdalmak, gyakran jelentkezik a torokban égő, kaparó érzés, a nyelési nehezítettség, a torokfájás, mely a fülbe sugárzik. A torokfájdalommal egy időben kialakul a nyaki nyirokcsomók duzzanata is, amelyek főleg az állkapocs alatt, a nyakon kétoldalt, esetenként a nyakszirttájon tapinthatók. A betegség kezdeti fázisára jellemző a száraz köhögés és a bő vizes orrfolyás, ami a garatfalon bejutva az emésztőcsatornába hasfájást, hasmenést, hányást okozhat. Bakteriális felülfertőzéskor az orrváladék sárgás-zöldessé, tapadóssá válik, és gyakran középfülgyulladás is jelentkezhet. A megfázás tünetei 2-3 nap alatt enyhülnek és általában 7-8 nap alatt komplikáció nélkül gyógyulnak, de ha a lázas állapot három napnál tovább tart, vagy erős köhögés, fülfájás jelentkezik, ajánlott a családi orvost felkeresni. Az orvos a diagnózis felállítása érdekében kérhet laboratóriumi vizsgálatot, mellkasi röntgenfelvételt vagy fül-orr-gégészeti vizsgálatot is.

A vírusos eredetű megfázás kezelésének fő célja a tünetek enyhítése, főleg a láz csillapítása,  hűtőfürdővel, vizes borogatással, vagy a patikákban kapható gyógyszerekkel (paracetamol, aszpirin stb.), a torokfájás ellen gyógycukorkákat (Strepsils) vagy pasztillákat (fenosept, faringosept), valamint hársfa, csipkebogyó és kamilla teát használhatunk. A lázas beteg folyadék igénye sokkal nagyobb, ezért ajánlott a magas vitamintartalmú gyümölcslevek, levesfélék, gyógyteák (mézzel édesítve) használata. A köhögés csillapítására  nyákoldó szirupokat, gyógyteákat használhatunk, a nyálkahártya-duzzanatot orrcseppekkel csökkenthetjük, ami az orrmelléküregek szellőzését is elősegíti, ezzel csökkentve a felülfertőzés veszélyét is. A gyógyulás szempontjából fontos a nyugalom, lehetőség szerint az ágynyugalom, jól szellőztetett szobában, a vitamindús táplálkozás és a folyadékbevitel.

Annak érdekében, hogy elkerüljük az őszi megfázásokat, ajánlott a minden időjárási körülményeknek megfelelően öltözködni, vastagabb zoknit húzni és az immunrendszerünket megfelelő táplálkozással és életvitellel megerősíteni. Rengeteg vitaminhoz juthatunk – és nagyon olcsón –, cékla, sütőtök és káposzta fogyasztásával, a fokhagyma pedig erősíti az immunrendszert. A csipkebogyóról mondhatjuk, hogy „vitaminbomba”, és ajánlott nyers állapotban fogyasztani, vagyis a csipkebogyóhúst egy éjszakán át áztassuk vízben és másnap megszűrjük, mézzel édesítve igyuk meg. A legolcsóbb C-vitamin forrás a savanyú káposzta (a leve is), amely frissít, nem hizlal, rendbe tartja az emésztést is, de a citrom és a grapefruit, valamint a propolisz tartalmú készítmények is ajánlottak a szervezetünk védekező rendszerének erősítésére. Ha lehet, a vitaminok java részét természetes úton pótoljuk ebben az időszakban, és csak kiegészítésként használjuk a különféle multivitamin készítményeket. A méz közel 70 féle gyógy- és fiziológiai hatással bír, gazdag ásványi anyagokban, B- és C-vitamint, aminosavakat, fehérjéket és fontos enzimeket tartalmaz, de antibiotikus hatása is van. A gyömbér természetes fájdalomcsillapító, görcsoldó és gyulladáscsökkentő, segít leküzdeni a megfázással járó gyulladásos állapotokat, és a megelőzésben is nagy segítségünkre van. Erősíti védekező képességünket a szabadban végzett testmozgás, a napsütés hatására D-vitamin termelődik, de a fény és a tiszta, jó levegő pozitív hatással van szervezetünkre.

 

Dr. Vajda Sándor főorvos

Hozzászólások