Hétfõ, 2017. október 23., 22.08
Mondj nemet a dohányzásra!

Kíméld egészségedet és pénztárcádat

 
2016. június 08., 16.25
Szerda

Az Egészségügyi Világszervezet javaslatára 1987-ben május 31-ét jelölték meg a dohányzás elleni harc napjává. Bár a világnapon túl vagyunk, a cél, megpróbálni felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a dohányzás számos betegség és végül a halál okozója is lehet mindig aktuális.

 

Jelenleg világszerte mintegy 1,3 milliárd ember dohányzik, ám számuk 2025-re megháromszorozódhat, s az új dohányosok 80%-a a fejlődő országokban él majd. Évente 5 millió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira, a cigaretta ugyanis több mint 4000 különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz. 2030-ban várhatóan 6-ból 1-et, évente összesen több mint 10 millió halálesetet okoz a dohányzás. A dohányosok átlagosan 8 évvel élnek rövidebb ideig, mint a nem dohányzók. A középkorúaknál bekövetkező halál esetében ez már 22 elvesztett életévet is jelenthet. Az európai régióban évente mintegy 1,2 millió halálesetet regisztrálnak a dohányzás következtében. A dohányzók részaránya: Nyugat-Európában 34%, Kelet-Európában 47%. A dohányzó fiatalok aránya egyre magasabb: 15-18 éves korban 30%-uk cigarettázik. A dohányzó nők aránya Nyugat-Európában 25%, Kelet-Európában 20%. Hazánkban Florin Mihălțan, a Romániai Tüdőgyógyászok Társaságának elnöke szerint tíz emberből egy tüdőbetegsében szenved a dohányzás miatt. A lakosság 10%-a bronchitiszben és tüdőtágulásban szenved. A tüdő és légutak daganatos betegségeiben szenvedők 85%-a rendszeres dohányos volt. A megrögzött dohányosok 22,3%-a 18-35 év közötti. A legmeglepőbb, hogy az utóbbi 20 évben Romániában a dohányzó nők száma megkétszereződött, 11%-ról 22%-ra. A statisztika azt mutatja, hogy hazánkban minden 20 percben meghal valaki agyvérzésben, és minden 30 percben szívinfarktusban. 3 közül 1 lakos magas vérnyomásban szenved, és mintegy 7 millió lakos szív- és érrendszeri betegséggel küszködik. Kimutatták, hogy naponta mintegy 90 romániai lakos hal meg a dohányzás következtében.

A dohányosok életében sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, mivel a szívet tápláló koszorúereken ún. plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, szívinfarktust okozva. A plakkok egy része azonban hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül okozhat koszorúér-elzáródást, és a betegek harmadánál hirtelen szívhalált. 10 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek már 40-50 éves korukban sikerült leszokniuk a káros szenvedélyről. A cigaretta letételét követő egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30%-kal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év után a szívinfarktus, 5 év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken. Egy közelmúltban publikált kutatás megállapította, hogy a dohányzóknak ugyanakkora esélyük van szemük világának elvesztésére, mint a tüdőrák kialakulására. A dohányosoknál kétszer akkora eséllyel alakul ki az időskori makula degeneráció, amely a látás elvesztéséhez vezethet, mint a nemdohányzók körében.

A nikotinfüggőség kialakulásának okait elsősorban a nikotin testi és pszichés hatásaiban kell keresnünk. Kis mennyiségben a nikotin élénkséget, izgatottságot, a figyelem fokozódását és koncentrációnövekedést okoz, emellett az étvágyat is csökkenti. A nikotin a tüdő erein keresztül a vérbe szívódik fel, onnan eljut a test bármely régiójába, így akadálytalanul jut át a vér–agy gáton is. A cigaretta annyiban különbözik a rágott dohánytól, hogy a füst beszívását követően a nikotin másodperceken belül jut el az agyba, így a dohányos érzékenyen szabályozhatja a szervezete által kívánt dózist. Az agyban azokhoz a receptorokhoz kötődik, amelyek eredetileg az acetil-kolin (egy idegi hírvivő) számára készültek. Ez több szempontból is hátrányos: egyrészt a nikotinmolekula csak két óra múltán bomlik el, addig az idegsejten marad kötött állapotban, amely ezért nem képes regenerálódni. Másrészt az élénkséget az egyensúlyi helyzetnél nyomottabb állapot követi, amely ismét rágyújtásra készteti a beteget.

Az Amerikai Rákellenes Társaság adatai szerint a dohányzás abbahagyásával a következő változásokat lehet kimutatni: 20 perc múlva visszaesik a pulzus és a vérnyomás; 12 óra múlva a vér szén-monoxid szintje visszaáll a normális értékre; 2-3 hét múlva javulnak a légzőszervi és vérkeringési funkciók; 1-9 hónap múlva elmúlnak a köhögő és fulladásos rohamok; 1 év múlva feleakkora egy szívbetegség kockázata, mint egy dohányosnál; 5 év múlva a száj- és gégerák kialakulásának esélye megfeleződik; 10 év múlva a tüdőrák okozta halál kockázata is felére csökken a dohányzókhoz viszonyítva.

Az idén hatályba lépett 15/2016. romániai dohányzásellenes törvény egyike a legszigorúbbaknak Európában, hiszen nemcsak a rendőrség, hanem a munkaadója is megbüntetheti az alkalmazottat, aki rágyújt a munkahelyén lévő zárt térben. A törvény előírásainak betartását a tűzoltók, rendőrök, csendőrök és határőrök ellenőrizhetik és ezeknél az intézményeknél lehet a bejelentéseket is megtenni, és semmiképpen sem a 112-es segélyhívó számon. A rendőrség a magánszemélyeket 100-500 lej közötti bírsággal büntetheti kihágás esetén, a törvény megszegő jogi személyeket pedig 5000-15000 lejre bírságolhatják. A nemdohányzók azt kérik minden dohányzótól, hogy legalább ezen a napon ne gyújtsanak rá, és ezt a szokást tartsák meg a többi napokon is.

 

Dr. Vajda Sándor

Főorvos


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu