Tíz éves az euró
Az Unió vezetői 1998 májusában történelmi döntést hoztak a közös pénz bevezetéséről. Az új fizetőeszköz hivatalosan 1999 januárjában született meg – igaz, akkor még csak bankszámlapénz formájában. Az új pénznem bevezetésével végső szakaszához érkezett a gazdasági és monetáris unió megvalósítása.
Napjainkban 15 európai ország 320 millió állampolgára használja az eurót, és részesedik ezáltal az integrált uniós piac nyújtotta előnyökből. Ezzel az eurózóna a világ legnagyobb gazdasági és monetáris uniója, lakóinak számát tekintve nagyobb, mint az Egyesült Államok.
Az egységes piac működésének biztosításán túl az euró az egészséges államháztartás és a kiegyensúlyozott gazdaságpolitika kialakításához is hozzájárul, és így közvetve a foglalkoztatás bővülését is elősegíti.
Az uniós tagállamok átlagos költségvetési hiánya soha nem volt még olyan alacsony, mint a tavalyi 0,6%-os érték. Összehasonlításul: a nyolcvanas–kilencvenes években a hiány rendszerint a GDP 4%-a körül ingadozott. A javuló trendet jelzi, hogy a Tanácsnak címzett mai ajánlásában az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja a Cseh Köztársaság, Olaszország, Portugália és Szlovákia vonatkozásában.
Erre a sikerre alapozva egy ma közzétett összefoglalóban az EU számba veszi az euró bevezetése óta eltelt évtizedben elért eredményeket, és felteszi a kérdést, hogyan járulhat hozzá a jövőben a közös valuta Európa gazdagodásához.
A gazdasági és monetáris uniónak a jövőben ugyanis új kihívásokkal kell szembenéznie, melyek a globalizáció, a szűkülő természeti erőforrások, az éghajlatváltozás és az elöregedő társadalom jelenségeiből fakadnak.
Egy másik, ugyancsak ma publikált jelentésben a Bizottság megállapítja, hogy Szlovákia megfelel az eurózónához történő csatlakozás feltételeinek, az úgynevezett maastrichti kritériumoknak. A Bizottság ezért jóváhagyásra javasolja a tagállamok kormányainak, hogy Szlovákia 2009. január 1-jétől bevezethesse az eurót.
A jelentésben tárgyalt többi ország – Svédország, illetve az EU-hoz a közelmúltban csatlakozott kelet-európai országok – egyelőre nem feleltek meg a konvergenciakritériumok, amelyek az infláció, a valutaárfolyam, a kamatláb, a hiány és az államadósság szintjére vonatkoznak.
