Szerda, 2017. december 13., 11.16

A magyar–román gazdasági kapcsolatok stratégiai jelentőségűek

A magyar–román gazdasági vegyesbizottság ülése a Külügyminisztériumban 2014. július 15-én  MTI-fotó: Máthé Zoltán
A magyar–román gazdasági vegyesbizottság ülése a Külügyminisztériumban 2014. július 15-én MTI-fotó: Máthé Zoltán

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) valamint a Bukaresti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében tartott gazdasági fórumon Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: Magyarország számára Románia Németország után a második legfontosabb exportpiac, a magyar export 6 százaléka irányul Romániába. Tavaly a két ország közötti kereskedelmi forgalom 6,7 milliárd euró volt, amelyben jelentős tételt képviseltek az energiahordozók, a gyógyszerek, az élelmiszeripari és gépipari termékek – tette hozzá az államtitkár.

Constantin Niţă román gazdasági miniszter kiemelte, hogy évi mintegy 10 milliárd euróra lehetne növelni Románia és harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, Magyarország között a kétoldalú forgalmat.

 

A román piacnak kulcsszerepe van a kkv-k exportjának növelésében

Szijjártó Péter, a Magyar–Román Gazdasági Vegyesbizottság budapesti, plenáris ülését követően elmondta, meghozták a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedését segítő döntéseket.
    Az államtitkár, aki egyben a gazdasági vegyesbizottság magyar társelnöke, kifejtette: döntöttek a finanszírozás és a határon való átjárhatóság segítéséről.
    Szijjártó szólt arról, hogy a magyar export 75 százalékát 850 nagy vállalat adja, de a magyar–román gazdasági együttműködésben a kkv-k arány magasabb, mint általában.
    Szijjártó Péter kiemelte: a két ország eximbankja megállapodott abban, hogy több tízmillió eurós, felülről nyitott hitelkeretet hoznak létre a két ország kis- és középvállalkozásai közös gazdasági tevékenységének segítésére. Így támogatják a határ menti és a harmadik piacon való együttműködést, valamint az export és import kapcsolatokat is.

12 új határátlépő

 Döntöttek arról is, hogy folytatják a határátkelő fejlesztési programot, a 2014–2020 közötti hétéves uniós fejlesztési ciklusban igyekeznek 12 új határátkelőt építeni, amivel felére csökkenne a jelenlegi 40-45 kilométeres átlagos távolság a használható határátkelő helyek között. Az ehhez szükséges jogi keretekről megszületett a megállapodás, amelyet július végén a két ország fejlesztési miniszterei Bukarestben írnak majd alá – mondta Szijjártó Péter.
    Az államtitkár tájékoztatása szerint az idén megteremtik az első közúti gyorsforgalmi összeköttetést a két ország között azzal, hogy összekapcsolják az M43-as magyar és az A1-es román autópályát, 2017-ig pedig az M4-es magyar és az A3-as román autópályát kötik össze.
 

Két éven belül kétirányú lesz a gázvezeték   

A vegyesbizottsági ülésen az energiabiztonság kérdése hangsúlyosan szerepelt a napirenden – jelentette ki Szjjártó Péter.
    A két ország között 2010-ben átadott gázvezetéken még nem működik a kétirányú forgalmazás, a román fél arról adott tájékoztatást, hogy idén kiírják az ehhez szükséges közbeszerzési eljárásokat, s két éven belül kétirányú lesz a gázvezeték. Megállapodtak a villamosenergia-hálózat összekötésében is, és az ülésen üdvözölték, hogy Románia novemberben csatlakozik a magyar–cseh–szlovák összekapcsolt árampiachoz – mondta Szijjártó Péter.
    A megbeszélésen szó volt a Mol Nyrt. romániai tevékenységéről is, s megállapodtak abban, hogy a szükséges eljárások felgyorsításával a román kormány segíti a céget abban, hogy a feltételek teljesítése után minél előbb megkezdhesse a kutatást a határ menti térségben a nemrégiben elnyert területeken.
    

12 ezer román– magyar vegyesvállalat

Szijjártó Péter elmondta: 12 ezer román– magyar vegyesvállalat működik, rájuk is építeni kívánnak a gazdasági kapcsolat erősítésében. A még nagyobb sikerek érdekében a Kárpát Régió Üzleti Hálózat keretében Romániában működő öt iroda, a szükséges jogszabályi változtatást követően, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. keretében tevékenykedik majd.
    Constantin Niţă fontosnak nevezte az energetikai rendszerek összekapcsolását. A román gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy szorosabb együttműködés megteremtésére törekednek a Duna Stratégia megvalósításában, a Konstanca tengeri kikötő hatékonyabb kihasználásában, a vasúti forgalomban, valamint a mezőgazdaság, a turizmus területén.
    Hozzátette, a kereskedelmi forgalom bővítésében számítanak a két ország kamaráira, szándék szerint Budapesten is létrehoznának egy román-magyar vegyes kamarát.
    A sajtótájékoztató keretében Szijjártó Péter és Constantin Niţă aláírta a vegyesbizottság plenáris ülésének jegyzőkönyvét.

(Forrás: MTI)


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu