JelenHaz
Péntek, 2019. augusztus 23., 07.30

A sörgyárnak csak a múltja dicső

A közkedvelt Arbema sör már a múlté
A közkedvelt Arbema sör már a múlté
A múlt nyáron azt olvashattuk a román gazdasági lapokban, hogy ismét eladó az aradi sörgyár. Azonban már régóta nem a gyártásban, a főzde és a palackozósorok üzemeltetésében látnak üzletet a tulajdonosok, hanem a telek értékesítésében. 


Jelenleg a Heineken konzorcium az ingatlan gazdája, és a romániai képviselet vezérigazgatója, Jan Derck van Karnebeek szerint megfelelő árajánlat esetén válnak meg a gyártelektől.

Múltidézés

„Az italgyártás a legrégibb időktől fogva is biztos kereseti forrással kecsegtette a vállalkozó szellemű embereket. Kezdeményezéseik azonban a vállalkozás gazdasági vonatkozásain túlmenően társadalmi szempontból is fontosak lehettek – írta Puskel Péter helytörténész, lapunk munkatársa a Nyugati Jelen tavaly szeptember 8-i számában, Az olcsó szeszfőzdétől a Palugyay-pezsgőig című cikkében. – Ha a nagyon alacsonyról induló Neuman fivérek nem látnak a szeszfőzésben jó üzleti lehetőséget, aligha alakul ki az a hatalmas birodalom, amely gyárain kívül számos középület és jótékonysági alapítvány létrehozásához vezetett, végső soron pedig több ezer embernek biztosított munkát és megélhetési lehetőséget kerek száz éven át.

De még őket is megelőzte a sörgyártás, amelyben élen jártak eleink. Már a 18. század derekán Temesvár után nem egész két évtizeddel Újaradon is sörgyár épült. Az aradi sörgyártás a múlt század elején érte el a csúcsát, amikor a Dreher-Hagenmacher konzorcium kezébe került. Az államosítás aztán ennek is véget vetett. A rendszerváltás után a ’90-es években új gyártelepen, korszerű elképzelések alapján indult be az aradi sörgyártás, de a kemény konkurenciaharc hamar beolvasztotta.”

Fénykor

Az 1989-es rendszerváltás utáni aradi ipar egyik reprezentatív létesítményévé vált az Arbema Sörgyár. A töltőüzemet 1980-ban hozták létre az egykori Neuman-féle Szesz- és Élesztőgyár részlegeként, és évente 200 ezer hektoliter sört állított elő.1991 februárjában önállósult a sörgyár, amit 1995-ben a MEBO-rendszerrel privatizáltak, vagyis a dolgozók, illetve a kisrészvényesek – akik oda fektették be értékjegyeiket – tulajdonába került. Rá egy évre az osztrák Brau Union konzorcium megvásárolta – a munkások egy része szerint az akkori vezetőség a befektetők kezére játszotta – a gyárat, legalábbis kezdte felvásárolni a részvényeket. Ez 15 millió márkás beruházást is jelentett, és értelemszerűen megnövelte a termelést (majdnem megháromszorozta), viszont az új technológia több munkafázist is kiiktatott, így rövid időn belül majdnem a felére csökkent az alkalmazottak száma (akkori adatok szerint 400-ról 215-re).A sörgyárban a Zărand, Golden Brau Pils, Arbema Premium Pils, Kaiser, Silva Original Pils, Lucifer (barna sör) és a Stefl márkákat palackozták, közben a Gösser, a Zipfer és az alkoholmentes Schlossgold importőre volt.

A Nyugati Jelen 2004. október 6-án adta hírül, hogy a Brau Union bezárja a sörgyárat a tevékenysége „gazdaságosabbá tétele” szándékával. A termelést Hátszegre költöztette, Aradon körülbelül 170 alkalmazottat bocsátott el.

Ide jutott

A Brau Union a Heinekennel kötött „házasság” révén 2007 márciusában lett Heineken Romania. Jelenleg a csíkszeredai, a konstancai, a craiovai és a nyárádtői (Maros megye) töltőüzemeiben palackoz 12 fajta sört, és még másik két márkát importál. A vállalat sajtóosztályától levélben kértünk információkat az aradi sörgyár helyzetéről – eladták-e, ha igen, kinek, mennyit ér az ingatlan stb. –, de a cikk megírásáig nem válaszoltak.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'