Derülátó dohánytermesztők között

Számos gazdálkodó a saját kárán tanulva jött rá, hogy sokkal biztonságosabb, ha több lábon álló tevékenységet folytat. E megállapítás fokozottan érvényes akkor, ha az illető kevés szántófölddel rendelkezik, tehát azt minél hatékonyabban kell kihasználnia.

Mert a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet miatt támadt kihívásokra lehetőség szerint olyan válaszokat kell találni, amelyek a munkaképes – azon belül – a vidéken élő közösségek megélhetését biztosítják, illetve hosszú távon is perspektívát nyújtanak nekik.

Erre kiválóan alkalmas a dohánytermesztés, amelyik a foglalkoztatásban és a közvetlen, valamint a közvetett jövedelemtermelésben játszott jelentős szerepe mellett, hozzájárul a tájfenntartáshoz, a vidék sokszínűségéhez is.

E gondolatoktól sarkallva kerestük meg Borgya Rozáliát, a magyarországi Szolnokon székelő DOFER, dohányfermentáló vállalat romániai kirendeltségének a vezetőjét, aki elmondta: a Burley-fajta dohánynak a termesztése nem igényel olyan nagy erőfeszítést, hozzáértést, amit az átlagtermelő ne tudna biztosítani. Éppen ezért, a dohánytermesztésben a vidéki, alacsony fokú képzetséggel rendelkező személyek vagy kisnyugdíjasok mellett azok is megtalálhatják a számításukat, akiknek van ugyan munkájuk, de jól jön egy kéznél lévő, újabb kereseti lehetőség. A dohánytermesztés további előnye, hogy a szerződés megkötésekor a gazdálkodó már tudja, milyen bevételekre számíthat, mert biztos piaca, felvásárlója van a terményének, miközben más termékeknek az értékesítése bizonytalan. A felvásárló, szerződésben garantálja a termény átvételét, a kifizetését, a termesztés folyamatában szükséges szaktanácsadást. A vállalat által lefedett 12 romániai megye mindenikében kialakítottak 2-2 átvevőhelyet az összesen 800 hektáron termesztő 600 gazdálkodó számára. A termesztők, a szerződésben rögzített tarifák mellett, eddig minden évben megkapták az állami támogatást is. Abban bíznak, hogy az EU területén, így Romániában is tovább fogják támogatni a dohánytermesztést a foglalkoztatottság javítása, a lakosság kereseti lehetőségének a tágítása érdekében. A felvásárló az átvett, bálázott dohányt 4 árkategóriába sorolva fizeti ki, a minőség függvényében. Példának okáért, kilónként 0,4 eurót fizetnek a leggyengébb, míg az I. osztályú dohányért 800 kilóig 1,1, míg 800 kiló fölötti mennyiségért 1,7 eurót fizet kilónként. Ugyanakkor sok dohánytermesztő elköveti azt a hibát, hogy nem osztályozza a terményt, hanem vegyesen csomagolja, amiért a járandóságainak akár a 30%-át is elveszítheti. Olyan termelő is van, aki IV. osztályút nem adott át, miközben a terményének a 60-70%-a I., illetve II. osztályú, míg másoknál a termés 70-80%-a IV. osztályú. A dolog nyitja, hogy minden munkafázist tisztességesen végig kell vinni – mondta el érdeklődésünkre Borgya Rozália.

Ha lesz egészség, idén is belevág

A fent elhangzott elmélettel szemben a termelők véleményét is meghallgattuk, akik éppen beszállították a bálázott dohányt. A sofronyai Tóth János, és felesége, Gyöngyi a személyautójuk utánfutóján szállították be a tavalyi termést. Amint a feleség elmondta, tavaly 0,3 hektáron termesztettek dohányt, mert akkor jobbára maga végezte a munkát. Tavalyelőtt, amikor a férjével ketten foglalkoztak vele, 0,5 hektáron termesztettek, csakhogy a férj időközben állandó munkát talált. Tóth Gyöngyi azért kedveli a dohánnyal való foglalkozást, mert azt az otthoni teendők mellett is el tudja végezni. Általában reggel, illetve délután dolgozott a dohányföldön. Amikor beszélgettünk, a termésüket még nem mérték le, nem ellenőrizték a minőséget, de az asszony olyan 550-600 kilóra saccolta a 0,3 hektáron megtermett dohányt. Szerinte, érdemes volt foglalkozni vele. Kijelentésének a megalapozottságát a rendszerváltás előtti 12, illetve az elmúlt 2 évi dohánytermesztési tapasztalataira alapozta. Amikor minden évben dohányt termesztett, a gyermekei még kicsik voltak, azok is besegítettek. Azóta viszont azok kirepültek, állandó munkahelyük van, nem érnek rá segíteni. Még nem tudta, mennyi pénzt kap a tavalyi dohányért, egyet azonban előrebocsátott: ha egészséges lesz, idén is termeszt.

Semmi nem fizet jobban a dohánynál

A fenlaki Asinceanu Radu két éve foglalkozik dohánytermesztéssel, 1 hektárnyi területen, amelyiken általában három családtag dolgozott. Első évben a szárazság miatt a hektárnyi földön mintegy 800 kiló dohány termett, de tavaly már jobban ment a munka, többet adott a dohány. Abban bizakodott, hogy az idei termés a tavalyinál is jobb lesz. Éppen ezért kíván idén is termeszteni, mert jól tudja: 1 hektáron semmilyen kultúra nem fizet jobban a dohánynál.

Következtetés

Amint a termelők egybehangzó véleményéből is kiderül, igaz ugyan, hogy sok kézimunkával jár a dohánytermesztés, ami viszont annyira egyszerű, hogy a nagyobbacska gyermekek, az idősebb családtagok is besegíthetnek. Ugyanakkor a kevés földdel rendelkező vagy alacsony jövedelmű, akár munkanélküli személyek is megtalálhatják számításukat a dohánytermesztésben.