Szerda, 2017. október 18., 03.04
Láthatáron az EU új agrárpolitikája

Felkészülni a pályázatok lehívására

Kocsik József AMMGE-elnök
Kocsik József AMMGE-elnök

2015. január 1-jétől új időszámítás kezdődik az Európai Unióban, ahol ekkor lép életbe a 2014–2020. közötti költségvetési ciklus, amikor is a Cioloş-reform néven ismert új agrárpolitika a hagyományosnak tekintett, nagybani gazdálkodás mellett a hangsúlyt a kisgazdaságok fejlesztésére, illetve a fiatal gazdálkodókra helyezi. 

Rájuk vár a vidék újraélesztésének a nehéz feladata. Egyben felszámolja az olyan visszásságokat, melyek szerint területalapú támogatást élveztek a golfpályák mellett a repülőterek által birtokolt pázsitos területek is. Komoly vitát képezett a nyugati és keleti országok gazdálkodói részére hatalmas eltéréssel biztosított területalapú támogatásoknak a kiegyensúlyozása is. Románia az eltelt 7 évben összesen 5,7 milliárd euró támogatást kapott, jelenleg a hektáronkénti átlagos támogatás nálunk 130 euró, de a következő 7 évben a támogatás mintegy 20%-kal emelkedhet – hangzott el a közelmúltban, Aradon megszervezett gazdafórumon.

Mindez viszont azzal is jár, hogy az újfajta agrárpolitika jóvoltából létrejött hathatósabb támogatásoknak a lehívására, a gazdálkodóknak és a mezőgazdasági vállalkozóknak idejében fel kell készülniük. E meggondolásból kerestük meg Kocsik Józsefet, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnökét is.

 

– Elnök úr, az EU új agrárpolitikája által nyújtott lehetőségeket hogyan próbálják meglovagolni az AMMGE tagjai?

– Az újfajta támogatási rendszert 100%-ban kihasználhatjuk, ha odafigyelünk azokra a lehetőségekre, amelyek egyre sűrűbben adódnak. Tekintettel arra, hogy a legigényesebb EU-elvárásokat is minden tekintetben kielégítő Egyesületünk van, amely alapító tagja a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának is, támogatást is kapunk a működéshez, tehát minden oldalról segítenek. Azt akarják, hogy segítsünk a gazdálkodóknak, csakhogy ők úgy tesznek, mintha nem akarnák…

– Ezt hogy érti?

– Egyszerű: a gazdálkodók egy része minden támogatást szeretne megkapni, maga viszont semmit nem óhajt tenni érte. A komoly támogatások elnyeréséért azonban szerevezetten kell fellépnünk, méghozzá sürgősen, a következő két hónapban. Mert nekünk van egy igen komoly tömegbázisunk, amit viszont hivatalosan nem tudunk bizonyítani, mert a gazdaköreink jó részének abban merül ki a működése: ha az AMMGE-központ felé van valamiféle kérésük, azt mi maradéktalanul teljesítjük. Így viszont nem fogunk tudni megfelelni az EU újszerű elvárásainak. Éppen ezért, újjá kell szerveznünk az Egyesület szerkezeti formáját, hogy már az első pályázatokat is nagyobb eséllyel, hatékonyabban célozhassuk meg. Ehhez viszont feltétlenül szükséges az összes gazdakörünknek a rendbe tétele.

– Hány gazdakörük van jelenleg?

– A 32 gazdakör közül 4-nek a működése felel meg az alapszabályzatnak, vagyis naprakész a tagnyilvántartásuk a tagsági díjak befizetésével együtt. A többinek a jó része az újraalakulás stádiumában, de nem az alapszabályzatnak megfelelő szervezettségi formában található.

– Mit terveznek a tagszervezetek működésének a szabályozása érdekében?

– A tiszta kép kialakításának az előmozdításáért kapcsolatba léptünk a magyar érdekeltségű polgármesteri hivatalokkal, amelyeknek a munkatársai eddig is rendszeresen segítettek. Elsősorban a tagnyilvántartást akarjuk pontosítani, amit viszont csakis a befizetett tagsági díjak kiegyenlítésével lehet megtenni. Természetesen, a szimbolikus összegnek számító, fejenként, havi 2 lejnyi tagsági díj semmire nem elég, hiszen a megyei szervezet működésének a biztosítása, a fűtési, illetve az adminisztratív költségek komoly tételeket tesznek ki, amelyeknek a finanszírozásához támogatást is kaptunk, de hivatalosan a tagság hozzájárulása is szükséges. Másrészt viszont, csakis hivatalosan nyilvántartott AMMGE-tagokból lehet kisrégiónként olyan szakmai csoportokat létrehozni, amelyek a mi támogatásunkkal, bármilyen mezőgazdasági beruházásra, akár gabonatárolók, ágazatonként feldolgozó üzemek alapítására is sikeresen pályázhatnak. Példának okáért, az AMMGE-tagoknak számító majláthfalvi és németszentpéteri gazdálkodók összesen mintegy 4500 hektáron foglalkoznak gabonatermesztéssel. E kisrégiót azért hoztam fel példának, mert ők kiválóan meg is vannak szervezve.

– Az elején azt állította, hogy az AMMGE minden tekintetben megfelel az EU elvárásoknak, miközben kiderül, hogy mégiscsak sántít a működése.

– Ez csak időleges dolog, de ezzel együtt, Arad megyében az AMMGE a legjobban megszervezett gazdatömörülés, amelyiknek a tagjai nem csak nagykultúrákkal, hanem fűszerpaprika termesztéssel és egyebekkel is foglalkoznak. Tavaly országos szinten, Majláthfalván termesztették hektáronként a legtöbb búzát. Mivel Pécska és Németszentpéter között átadták az új Maros-hidat, e kistérségben egy igen erős mezőgazdasági központot lehetne kiépíteni. Ebben nagyon sokat tudna segíteni a 7 országban érdekelt Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma. A megyében a pécskaihoz hasonló központot lehetne létrehozni a Körösközben, de a Zimándújfalu, Zimándköz, illetve Szentanna és Fazekasvarsánd körzetekben is. Nem csak gabonatermesztés, hanem zöldségtermesztés tekintetében is feldolgozó kisüzemekre lehetne támogatásokat igényelni. A komoly pályázatoknak a lehívásához fiatal, tehetséges szakemberekből álló pályázócsapatot alakítottunk ki, de ugyanők ott vannak az RMGE országos elnökségében, az Arad Megyei Agrárkamara vezetőtanácsában, sőt a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának a vezetőtanácsában is. Tehát komoly logisztikai háttérrel is rendelkezünk.

– Az elhangzottakból levonva a következtetést, mi a legsürgősebb teendő?

– Pofonegyszerű: a gazdaköröknek a legsürgősebben rendbe kell tenniük a tagnyilvántartásaikat, ha szükséges a tisztújításokat. Egy gazdakörnek legkevesebb 5 taggal kell rendelkeznie. A társulások által haszonbérben megművelt földterületeknek a tulajdonosai is gazdaköri tagok lehetnek. Ha a tagnyilvántartás rendben van, kisrégiónként, a szakmai csoportosulásokban érdekelteket bevonva, elemezni fogjuk a gazdálkodók igényeit, amelyek alapján, hatékonyan felkészülhetünk a 2015. január 1-jén induló új EU-költségvetés pályázatainak a minél hatékonyabb lehívására. E munkában komolyan számítunk a magyar polgármesterekre, akik eddig is sokat tettek a gazdatársadalom megsegítéséért.

– Köszönöm a beszélgetést, sok sikert kívánunk az új agrárpolitika lehetőségeinek a messzemenő hasznosításához.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu