Komoly haszon, saját feldolgozással

Csipkár Imrével, a Hajtatott fűszerpaprika program Arad megyei szervezőjével a fazekasvarsándi, 420 négyzetméteres fóliasátrában beszélgettünk, amelyikben a térdig érő 2000 szál paprikának némelyikén már 8-10 centi hosszú csövek zöldellnek. Amint elmondta, a mezőn is elültetett 4000 szálat tesztelés céljából, a komoly termést azonban a fólia alatt termőtől várja. A megvásárolt vetőmagot nem melegágyba, hanem február 20-án kezdték el egyenként egy-egy műanyag-pohárba ültetni, így nem sínylették meg az átültetést. A rengeteg pohárban ápolt palántát április 10-én ültették ki a fóliasátorba, amelyiknek a talaját előzőleg 100 mázsa istállótrágyával javította fel, amit Blaskó Sándortól kapott. Az alapos trágyázástól jelentős terménynövekedést vár, a tavalyi, négyzetméterenkénti 8 kilóval szemben, idén 12-13, legtöbb 15 kiló nyerspaprikára számít. Abban reménykedik, megéri a befektetett nem csekély munkát, ugyanis az udvarra leürített istállótrágyát 160 targoncaszállítmánnyal tudta a sátorba hordani. Közben beszerelte a csepegtető öntözőberendezést, megszervezte a szellőztetést, rendszeresen gondozza az ültetvényt, ami sokkal szebb a mezőn lévőnél. Amelyiktől nem vár sok termést, de a befektetés is sokkal kisebb vele.

Megyei szinten a fűszerpaprika termesztés a tavalyi 1,2 hektár területhez viszonyítva, idén 3 hektárra emelkedett, felét fólia alatt, felét a szabadban nevelik. Miközben tavaly csak 3 termesztő került, idén összesen 20-an vágtak bele Kisiratoson, Nagyvarjason, Gyorokon, Zimándújfalun, Simonyifalván, Ágyán és Fazekasvarsándon. Temes megyében is termesztenek 1 hektáron, felét fólia alatt, felét szabadban, míg Bihar megyében ugyancsak 1 hektár terem. Hozzávetőleg 3 hét múlva érkezik a paprikakutató szakember bemutatót tartanai a termesztőknek, akiknek elmagyarázza a felmerülő gondok orvoslását. A fazekasvarsándi bemutató után 2-3 héttel Szegeden tartanak egy sokkal nagyobb szabású bemutatót, ahova minden termesztő szeretne eljutni. Augusztus végén szárított paprikaőrleményt is előállíthatnak.

Csipkár Imre az összes tavalyi őrleményét eladta 1 kiló kivétellel, amit a bemutatóra tartogat. Ha az egész termést maga szárította volna meg, dolgozta volna fel, 500 kiló őrleményt állíthatott volna elő, aminek kilóját 40-50 lejért értékesíthette volna. Azért állítja feltételes módban, mert 25 mázsa paprikát nyersen adott át, ami sokkal kisebb nyereséggel járt. Saját tapasztalata alapján jött rá, hogy akkor a legnagyobb a nyereség, ha a termelő maga dolgozza fel, értékesíti. Azt tervezi, nyárig kialakít egy szárítót, amihez nem kell egyéb 3 x 3 méter szobánál, amelyikben dobkályhával tüzel, hogy 45-50 Celsius-fokon száríthassa, lassan. Szerinte egyes nagybani szárítók 90 fokon szárítják, hogy gyorsan végezzenek vele, csakhogy a késztermék íze sínyli meg, azon érződik az égetés. Azt tervezi, hogy a 3 x 3 méteres szárítóba annyi paprikát aggat a mennyezetre, hogy 10 nap alatt 250 kiló őrleményhez szükséges szárított, jó minőségű paprikát nyer belőle.

A magyarországi vállalkozókkal megegyeztek, hogy azok a nyers termék kilóját 150 forintért újra átveszik, mivel szükségük van az őrleményre, a Spar üzlethálózatban történő értékesítéshez. Csipkár Imre fűszerpaprika ügyben hosszú távú terveket dédelget: idén a kollégáival szeretnék létrehozni a paprikatermelő csoportot, aminek a segítségével a készterméket bejuttathatják a hazai nagy áruházakba. Szerinte itt, a Partiumban termő hajtatott fűszerpaprika a legfinomabb, mivel kövér feketeföldben terem, míg máshol homokban termesztik, amiben sokkal kevesebb a tápanyag. Ami a saját termésnek a szárítását, az őrlését illeti, Csipkár Imre szívesen szolgál tanácsokkal a hozzá fordulóknak, akik maguk is elkészíthetik a szükséges berendezéseket. Az őrlés nem bonyolult, a gabonadarálóhoz hasonló szerkezet 2,5 milliméteres lyukakkal fúrt szitáján egyszer, majd a 0,7 milliméteres lyukú szitán kétszer kell átengedni az őrleményt. Tehát a jó minőségű fűszerpaprika iránt van igény, azt itthon, saját készítésű berendezésekkel is fel lehet dolgozni sokkal nagyobb haszon mellett, ezért nem véletlenül nőtt meg ugrásszerűen az érdeklődés a termesztés iránt.

Csipkár Imre a fűszerpaprika programmal párhuzamosan a mangalica program felfuttatásán is dolgozik. Eddig 20 anyaállatnak való malacot hoztak a megyébe Magyarországról. Hozzávetőleg 200 lejbe kerül egy behozott, 10 kilós mangalica-fajta, anyaállatnak való, fajtiszta választási malac. Jelenleg 7 kiskocára mutatkozik igény, de csak akkor hoznak be, ha újra összegyűlik az igény 20-ra. Egy ismerőse 18 kocával és 2 kannal indította el a tenyészetet, maga és 3 társa egy-egy kocával, illetve 1 közös kannal kívánnak hozzáfogni a mangalica fajta sertéstenyésztéshez – magyarázta Csipkár Imre fazekasvarsándi gazdálkodó, a Hajtatott fűszerpaprika program Arad megyei szervezője.