Magángazdáknak kell a hungaricum

Arad megyében kísérleti jelleggel idén először termesztettek hajtatott fűszerpaprikát. 

A magyar unikummal kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia neves szakembereinek bevonásával számos értekezletet, kihelyezett szakmai találkozót szerveztek, amelyeknek eredményeképpen nemcsak a termesztési technológia titkait, hanem az értékesítés lehetőségeit, üzleti feltételeit is megismertették a termesztőkkel. A több éves előkészítést igénylő próbatermesztés kézzelfogható, immár véglegesnek mondható idei eredményeit a következő összeállításban próbáljuk feltárni.

Többet termesztve, hatékonyabb

Ágyán Erdős József idén 3700 tő hajtatott fűszerpaprikát termesztett, egy része 2 fóliasátorban, összesen 7 áron, a többi 2,5 áron, a szabadban termett. Számításai szerint a fólia alatti fűszerpaprika szálanként 1,5-2 kilót, míg a szabadban 1 kilót adott. Nyersen 4 ezer kilót adott le, az augusztusi termésért a felvásárló kilónként 150 forintot fizetett, a szeptemberit azonban már csak 120 forintban vette át. Mivel az októberi termés kilójáért már csak 80 forintot kínáltak, a paprikát nem adta le, hanem felfűzte, megszárította. Ebből, feldolgozva, 35-40 kiló őrölt fűszerpaprikára számít. A Csipkár Imrével történt megegyezés szerint a felfűzött paprikát Fazekasvarsándon megszárítják és megőrlik. Számításai szerint ekkora mennyiségű fűszerpaprikát gond nélkül lehet értékesíteni.

Erdős József úgy látja, a hajtatott fűszerpaprika termesztése nem rossz üzlet, de akkor hoz valódi hasznot, ha legkevesebb 8-10 ezer tövön termeszt. Mert ugye, ha a kiadásait számolja, egyetlen autó-utánfutós szállítmány – 700-800 kiló – Szegedig nagyjából 120 lejbe kerül. A 4000 kilót öt szállítmánnyal tudta eljuttatni az átvevőhöz.

Ami a jövő évi termesztést illeti, azt az ideinek a tapasztalataival tervezi. Idén ugyanis május végén ültették ki a palántákat – ha jövőre 3 héttel hamarább sikerül, a szabadtéri termesztés is többet adhat. Azt tervezi ugyanis, hogy fólia alatt a meglévő 2 sátorban termeszt, esetleg épít még egyet. Szabadban viszont annyit kíván termeszteni, hogy összesen legkevesebb 8-10 ezer szál fűszerpaprikája legyen. Ameddig érdemesnek tartja nyersen átadni a paprikát, addig úgy értékesíti, a többit viszont megszárítja, hogy megőrölve keressen rá felvásárlót. Az idei év tapasztalatszerzés szempontjából igen hasznosnak bizonyult, minden oldaláról kielemezték a termesztés, illetve az itthoni feldolgozás, értékesítés fortélyait, lehetőségeit. Szerinte kilónként 100 forint alatt a nyerspaprikát már nem szabad odaadni, mert úgy a hasznot is átadja a felvásárlónak. Időközben jelentkezett másik felvásárló is, aki nyersen, paprikacsuma nélkül kívánja átvenni a terményt, drágábban.

Tehát alig fejezték be az idei termesztési ciklust, máris a jövő évit vitatják. Arra a megállapításra jutottak, hogy nagyobb mennyiségben előállítva komoly üzleti lehetőség rejlik a hajtatott fűszerpaprika termesztésben – hallottuk az ágyai Erdős Józseftől.  

Az Agrodor nem termeszt

Lőrincz Tibor, a kisiratosi Agrodor Mezőgazdasági Társulás kertészeti farmjának vezetője érdeklődésünkre elmondta: idén 1 hektáron 38 ezer szál fűszerpaprikát termesztettek. Ha a termesztéssel járó költségeket összeszámolják, azok nagyjából 20 ezer lejre emelkedtek. Összesen 18 ezer kiló nyerspaprikát szedtek le, adtak át a szegedi Molnár KFT felvásárló központjában – augusztusban kilóját 150, szeptemberben 90, míg októberben és novemberben 68 forintért. Mivel más lehetőségük nem volt, kénytelenek voltak annyiért adni, amennyit a felvásárló kínált. Ezzel együtt, 3 ezer kilót savanyítani is eladtak, sokkal jobb áron. Mindent egybevetve, 35,9 ezer lej bevételük származott az idei termésből. Ha az utóköltségeket is felszámolja, az 1 hektáron történt termesztés 13,8-14 ezer lej tiszta nyereséget hozott, amit Lőrincz Tibor nem tart kielégítőnek. Ha ugyanis a palántanevelést veszik alapul, abból 0,4 hektáron 12,5 ezer lej hasznot hozott ki; egy ciklus uborkából – amiből egy évben 2 ciklus termeszthető – 26 ezer lej a jövedelem, amiből leszámítva a költségeket, több haszon származik, mint a fűszerpaprikából. Az ugyancsak 1 hektáron termesztett egy ciklus paradicsomnak a bevétele 29,7 ezer lej, amiből szintén le kell számítani a kiadásokat, de sokkal több haszon marad, mint a paprika termesztéséből. Kisiratoson tehát nem tartják nyereségesnek a hajtatott fűszerpaprika idei termesztését, amiből a minimális termést érték el, noha a magyar unikum sokkal többre képes.

Lőrincz Tibor szerint az alacsony terméshez az is hozzájárult, hogy a magyarországi mérnököktől egymással ellentétes utasításokat kaptak: egyik azt mondta, nem szabad hozzányúlni az oldalsó kacsokhoz, miközben a másik utasítás szerint ugyanazt kell tenni a hajtatott fűszerpaprikával, mint az étkezésivel. Vagyis elindítani 2 szárral, majd visszacsípni az első kacsokat, aminek értelmében, a növényről 60 centi magasságig leszedték az oldalsó kacsokat. Talán emiatt történt, hogy az első kötések kevés termést hoztak, de ez a fajta paprika képes a dupláját, sőt annál többet is megteremni. A hasznot nagyban visszavetik a magas leszállítási költségek. Kisiratosról Szegedig és vissza 300 kilométer kell futnia a teherautónak, ami igen költséges.

A jövő évi újratermesztés lehetőségét is derékba törte a társulás legutóbbi közgyűlésén hozott határozat, amely szerint december 1-jétől a 6 hektár üvegházat 5 évre bérbe adják az aradi üvegház-komplexum egyik szakemberének. A továbbiakban tehát ő dönt a termesztendő kultúrák felől. A bérleti szerződésben vállalta a közel 40 alkalmazott további foglalkoztatását. A bérbeadás feltételeiről, az üvegházban hozandó fejlesztésekről a tárgyalások folyamatban vannak. Lőrincz Tibor bevallotta: az új befektetőnek nem fogja javasolni a fűszerpaprika-termesztést.

Folytatni a fűszerpaprika-programot

Csipkár Imre, a hajtatott fűszerpaprika Arad megyei termesztésének fő szervezője szerint a terményismertetőben négyzetméterenként elvárható 8 kiló helyett nála 7,5 kiló, vagyis szálanként 1,8 kiló nyers fűszerpaprika, a maga 420 négyzetméteres fóliasátrában 33 mázsa nyerspaprika termett. Ha e mennyiséget maguk dolgozták volna fel, 420 kiló őrleményt állítottak volna elő belőle, ami igen jó eredmény lenne.

A megyében összesen 1,15 hektáron termett idén összesen több mint 25 tonna hajtatott fűszerpaprika. Eleinte a felvásárló valóban megadta az előzetesen megegyezett, kilónként nyersen a 150 forintot, illetve 100 kilónként a 9 kiló száraz őrleményt. A következő szállítás 100 kilója után azonban már csak 5 kiló őrleményt akart adni. Mivel azonban a kutatómérnök megsúgta, hogy 100 kiló nyerspaprikából 15 kiló őrleményt lehet előállítani, tovább nem adták át a felvásárlónak, hanem inkább felfűzték. Maga elégedett a haszonnal, mivel az a befektetett értéknek a duplájára emelkedik, tehát jövőre folytatni kell a hajtatott fűszerpaprika- programot.

Azt tervezik, hogy jövőre nem adják el nyersen, hanem felfűzik, megszárítják. Ami nem olyan bonyolult, mint első pillantásra tűnik. A paprikának két hétig ugyanis felfűzve, szellős helyen kell szikkadnia, majd 10 napig 50 fokon teljesen meg kell szárítani. Egy kisebb szárítóberendezés létrehozása sem vészes, hiszen huzatmentes szobában – a szellőztetés biztosításával – a mennyezetre olyan sűrűn kell felaggatni a paprikafüzéreket, hogy egymáshoz ne érjenek, majd lehetőleg a szoba közepén lévő kályhába 10 napig, naponta egyszer be kell tüzelni. Nyáron még kevesebb tüzelés szükséges. Az őrléshez a gabonadarálóhoz hasonló kalapács-daráló szükséges, aminek 0,7 milliméteres lyukakkal kifúrt szitáján háromszor át kell ereszteni a csumájától előzőleg megszabadított fűszerpaprikát. Ennyire egyszerű a feldolgozás, aminek fejében mások elkérik a termésnek a felét vagy a kétharmadát.

Következő lépésben, két év múlva azt tervezik, hogy a paprikatermesztők közösen megépítenek egy nagy, hatékony szárító-, illetve őrlőberendezést. A szabadban történő termesztés céljából el lehet vetni az előző évi fóliás termésnek a magvait, így csökken a befektetés.

Csipkár Imre abban reménykedik, hogy jövőre hozzájutnak a pontos termesztési technológiához, mert a műtrágya-adagolás még nem egészen világos. Szegeden ugyanis akkora paprikák teremtek, mint egy kápia fajta. A Szegedi Fűszerpaprika Kutató Intézet az AMMGE tagok számára korlátlan mennyiségben biztosítja a vetőmagot.

A színében, illetve pikáns ízében is egyedülálló magyar unikum, a hajtatott fűszerpaprika Arad megyei termesztéséről semmiképp sem szabad lemondani, az megélhetési lehetőséget biztosíthat sok gazdálkodó számára. Januárban újabb paprika-bemutatót tartanak a népszerűsítés, a jövő évi termesztés előkészítése céljából. A bemutató egész évben zajlott, ugyanis a maga fazekasvarsándi fóliasátrát több mint 500 ember látta. Maga a fóliasátor mellett a szabadban sokkal többet, az idei mennyiségnek a dupláját kívánja termeszteni. Valóban üzletet lát a fűszerpaprikában, aminek az átvételére nagybani felvásárlók is jelentkeztek. A maga őrleménye minden pénteken és szombaton délelőtt megtekinthető, megvásárolható Aradon, a Vlaicu negyedbeli piacon.

Sikeres kísérleti év

Kocsik József AMMGE-elnök szerint az első, kísérleti termesztési év sikerrel járt, amit legjobban bizonyítanak a szakemberektől érkező visszajelzések, illetve a termesztésben érintett gazdálkodóknak a pozitív véleményei. Az elismerést az is bizonyítja, hogy december 11-én Arad megyéből 6 személyt meghívtak Budapestre, a Mezőgazdasági Minisztériumban sorra kerülő konferenciára, ahol hivatalosan is hungaricumnak nyilvánítják a hajtatott fűszerpaprikát. A budapesti találkozó után körvonalazódik az AMMGE-nek a hajtatott fűszerpaprikával kapcsolatos hosszú távú stratégiája, egy dolog azonban máris biztosra vehető: a hungaricum termesztése jövedelmező vállalkozás. Annak a feldolgozási, értékesítési láncát bővíteni, tökéletesíteni szükséges, a piac igényeihez kell alakítani.