Vasárnap, 2018. december 16., 06.19

Növényvédelem a zöldségeskertben

 
 
2013. augusztus 07., 21.43
Szerda

Aki megfelelő ismeretekkel lát hozzá a kert ápolásához és a munkálatokat idejében, gondosan végzi el, az  számíthat arra, hogy a növények gazdag terméssel hálálják meg a rájuk fordított fáradságot és költséget. 

A kertészek egyik legnagyobb öröme a friss paradicsom termesztése. Viszont a paradicsom nagyon kényes zöldség, ezért hamar elkap mindenféle betegséget, illetve a kártevők is előszeretettel támadják.

 

A paradicsom leggyakoribb betegségei

A korai ragyásodásokozója az Alternaria solani vírus, és mindenhol jelen van, ahol burgonyát és paradicsomot termesztenek. Kezeletlenül teljesen megfosztja a levelétől a növényt, így csökken a termelés aránya és minősége. De ma már igen hatékony eszközök állnak a rendelkezésünkre, amivel kezelhetjük ezt a betegséget. A ragya a leveleken jelentkezik legelőször, majd a száron és a termésen is. A régebbi leveleken apró, barnás-feketés sérülésekként mutatkoznak. A sérülést körbezáró szövetek előbb elsárgulnak majd, ha további foltok jelennek meg, az egész levél elsárgul. Ahogy terjed a sérülés, koncentrikus körök alakulnak ki. A burgonyán is hasonló tünetekkel jelentkezik a fertőzés, igaz, a levélvesztés kevesebbszer következik be. A sérülések ebben az esetben sötét színűek és mélyek, a körben levő szövetek vöröstől a szürke színig terjednek. A fertőzés elterjed, ha beteg termést helyezünk tárolásra. Ajánlott vegyszerek: Bravo Ultrex 82 WDG, Acrobat MZ, Quadris, Dithane. A szürke levélfoltosság kizárólag a paradicsomleveleket támadja meg, először az idős leveleknél jelentkezik. A leveleken apró, sötét pöttyök jelennek meg, amelyek a levél mindkét oldalán láthatóak. Idővel ezek a pöttyök megnőnek, színűk szürkésbarnára változik, majd a foltok megrepedeznek, és leesnek, lyukakat hagyva a levelekben, aminek következtében a levél többi része is megsárgul, és elszárad. A betegség gátolja a termésnövekedést.

A paradicsomvésznem csak a leveleket, de a termést is károsítja. A gomba (Phytophthora infestans) nagyon gyorsan terjed. A paradicsombokor lombjának gyors, néhány nap alatti elhalását okozhatja: a lomb úgy néz ki, mintha leforrázták volna. Innen származik a paradicsomvész elnevezés. Ha úgy gondoljuk veteményesünket ez a gomba fertőzte meg, akkor gyorsan hívjunk egy szakembert a kórokozó azonosítása végett. A leveleken zsíros hatású szabálytalan foltok jelentkeznek. Olykor a foltokat fehérpenész veszi körül, a penész kimondottan akkor alakul ki, ha magas a csapadékmennyiség. Idővel a foltok kiszáradnak és elvékonyodnak. A szárakon elfeketedés is jelentkezhet. A levelekhez hasonlóan a terméseken is jelentkeznek a szürke zsíros foltok. Kezelése: Bordói lé, Cuproxat, Champion, Dithane M 45, Pencozeb, Curzate R, Zetanil R, Ridomil Gold MZ, Ridomil Gold Plus. A szeptóriás levélfoltosságot olykor összetéveszthetjük a paradicsomvésszel.

szeptóriás levélfoltosság során a leveleken található papírszerű, elvékonyodott foltokban apró, fekete pöttyök jelentkeznek. Ebben az esetben is a gomba először az idősebb leveleket támadja meg. Kezelése: a réz alapú permetezőszerek segíthetnek a fertőzés visszaszorításában, pl.  Amistar Top 0,6-1 liter/ha, maximum 3 alkalommal, 8 napos időközzel, éréskor.

A verticilliumos hervadást egy talajgomba okozza, amely több növényfajt is megtámadhat, a levelek elsárgulnak, kiszáradnak, nem mutatva másféle fonnyadás jelet. A gomba több éven keresztül is képes túlélni a talajban, ezért igen fontos a földbe ültetett zöldségek változtatása. A tünetek közé tartozik a nap legmelegebb időszakában történő fonnyadás, majd éjjel a növény visszanyeri eredeti formáját. A fonnyadás során a levelek megsárgulnak, majd barnára váltanak a levelek főerezete mentén. A gomba az idősebb leveleket támadja meg, ahonnan behatol a szárba is. A gomba megakadályozza, hogy a növény vizet és tápanyagokat szívjon magába, majd lassan elpusztítja azt. A verticillumos hervadás hideg időben jobban terjed.

Az antraknózisegy nagyon gyakori gomba, amely  a paradicsom  termésének rothadását okozza. A termésen apró napégetett foltok jelennek meg, majd ezek a foltok egyre nagyobbra és nagyobbra nőnek, közepük pedig besötétül. A foltok növekedése során újabb foltok jelentkezhetnek. A gomba gyakran a talajról kerül a termésre, de megtörténik az is, hogy megtámadja a már meggombásodott növényeket vagy az elszáradt leveleket. Az antraknózis gomba kimondottan a nedves időjárást kedveli. Leginkább azokat a terméseket veszélyezteti a gomba, amelyek közel vannak a talajhoz. Kezelés: a réz alapú permetező anyagok némi védelmet nyújtanak, vágjuk le a növény alsó 12 levelét, ezáltal megakadályozzuk, hogy a levelek kapcsolatba lépjenek a talajjal, és a gombával, illetve öntözéskor vigyázzunk, hogy csakis a paradicsomtő szárát érje víz.

A fiatal termés rothadása. A termés alján barna vagy fekete pöttyök alakulnak ki, amelyek a növény rothadásával egyre nagyobbak lesznek, a gyümölcsfakadás ideje alatti alacsony kalcium mennyiségnek tulajdonítják. A kalciumhiánynak két oka is lehet. Az egyik a túl magas nitrogén tartalmú műtrágya használata, a másik pedig az egyenlőtlen öntözés, amely során a tápanyagmennyiség folytonosan váltakozik. Kezelés: távolítsuk el a rothadt terméseket, majd szenteljünk nagyobb figyelmet az öntözésnek.

A fitoftóra rothadás tünetei nagyon hasonlítanak az előző betegség tüneteihez, annyi különbséggel, hogy ez a betegség a még éretlen, zöld terméseket támadja meg. A még éretlen termésen egy vizenyős rothadó folt jelenik meg, ez nem sötétedik be. A rothadás általában a termés és a talaj találkozási pontjánál alakul ki. A folt egyre nagyobb lesz és gesztenyéhez hasonló gyűrűs formát ölt. A paradicsom felülete a korai ragyásodással ellentétben sima marad.Kezelése: a rossz terméseket távolítsuk el, a továbbiakban pedig vigyázzunk arra, hogy a termések ne érintkezzenek a talajjal

 

A káposzta kártevői

A nyár derekán gyakran észlelhetjük a káposztaföldek közelében a fehér szárnyú lepkefajokat, éspedig a repcelepkét, valamint a kis és nagy káposztalepke második generációját. A legnagyobb jelentőségű fejes káposzta kártevők a tavaszi káposztalégy és a káposzta-bagolylepke. E két károsító határozza meg a fejes káposzta védelmét. A káposztalepke, a repceszár-ormányos, a káposzta-levéltetű, a káposztapoloska és a keresztesvirágúak földibolháiáltalánosan előforduló és gyakran számottevő kárt okozó fajok. Mindezen kártevők ellen azonban eredményesen használhatók a fejes káposzta védelmére engedélyezett növényvédő szerek.

 

A káposztafélék nyári kártevői közül kétségkívül a káposzta bagolylepke a legjelentősebb kártevő. Két nemzedékéből az első május–júniusban, a második pedig augusztusban rajzik. A fiatal lárva elleni védekezéshez figyeljük a rajzását, így nem kell állandóan permetezni. Nappal a talajon tartózkodó hernyó szerencsére érzékeny a növényvédő szerekre, a második-harmadik lárvaállapottól viszont fénykerülő lesz. A bagolylepke hernyói behatolnak a káposztafejbe, a karfiol rózsába, és azt összerágva, összeszennyezve undorítóvá teszik. A károsítás helyén beszivárgó csapadék hatására előbb-utóbb a termés rothadásnak indul. A folyamatosan kelő, fiatal hernyók ellen jó eredménnyel használható a Karate Zeon, illetve a két hatóanyag kombinációját tartalmazó Judo, amelyek egyben a levéltetvek ellen is kiváló védelmet nyújtanak. A permetezéseket a folyamatos rajzás és kelés miatt 7-10 naponként javasolt ismételni. Mindig keverjünk nedvesítő szert a permetléhez. Karate Zeon dózisa: 0,2-0,4 l/ha – 10 ml 10 liter vízhez. Judo dózisa: 1,2-1,5 l/ha – 30 ml 10 liter vízhez.  

Az EU- engedélyezte a következő jó hatásfokú permetszereket is: Dimilin 48 SC (0,04%) , Nomolt 15 SC (0,06%), Rimon 10 EC (0,05%), Diazol 50 EW (0,1%), Reldan 48 EC (0,15%). A káposztalepke viszont nem húzódik be a káposzta fejébe. A hernyói csak a levélzetet károsítják.

A tripszek behatolnak a káposztafejbe és a bőrszövetet felszakítva tápanyagot vesznek föl a levelekből. A káposztafej párával telített belsejében kiváló a hegszövet-képződés, ezért egyetlen kicsi szúrás helyén is óriási heg keletkezik.

A káposzta-fonálféreg (Heterodera cruciferae) nagy kárt okoz, hiszen éppen a hajszálgyökereket fogja vissza a legjobban, amelyekre a kertész a legjobban számít. Ahol ez a kártevő elszaporodik, ott 6–8 évig nem érdemes káposztaféléket termeszteni. Szabadföldön a kémiai védekezésre semmi esély nincs.

Úgy tanul a kertész, ha kérdez! De az is nagyon tanulságos, ha más kérdéseit tanulmányozhatja.

Tisztelettel, Cepan Claudiu


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu
'