Örvend, ha visszajön a befektetés

Vége a dinnyeszezonnak, a végén már a nagyvárosok piacain fekvő, zömével importból származó dinnyerakásokon jelentős árengedménnyel próbáltak – néhol próbálnak ma is – túladni a viszonteladók.

Hogy milyen dinnyeszezont zárnak az őstermelők, afelől a pécskai Hajas Erzsébetnél érdeklődtünk. Azért nála, mert 21 éve termeszt rendszeresen dinnyét, aminek a betegségeit, a fejlődéséhez szükséges tudnivalókat, anyaországi szakemberektől kiválóan megtanulta. A csepegtető öntözőberendezéssel ellátott, fél hektáros termőterületén semmit nem bíz a véletlenre, a dinnyetermesztés legkorszerűbb eljárásait alkalmazza.

Amint elmondta, ha tavasszal előrelátta volna, hogy ilyen kedvezőtlen szezon vár rá, elállt volna a dinnyetermesztéstől. Idén is melegágyba vetették a Magyarországról vásárolt, kiváló minőségű dinnyemagokat, beszerezték a csepegtető berendezés felújításához szükséges kellékeket. A magok szépen kikeltek, majd fólia alá ültették termőföldbe a palántákat. A tavaszi kedvezőtlen időjárás azonban nagyon keresztbe tett a fejlődésüknek: a május eleji 30 Celsius fokos hőség idején nagyon szenvedtek, amikor viszont levették róla a fóliát, beállt az esős idő, amit a dinnye nem szeret. Éppen ezért teljes gyökérvesztés állt be, az összes hajszálgyökér tönkre ment, a főgyökér megmentése érdekében végzett rehabilitációs permetezésekkel szinte a holt dinnyét kellett visszahozni az életbe. Mikorra azt sikerült visszaéleszteni, termőre fogni, illetve megjelenni a piacon, a szupermarketeket elárasztották olcsó, külföldi dinnyével. Az őstermelőknek a piaci helyekért kemény küzdelmet kellett megvívniuk a viszonteladókkal, akik a jó helyekért valószínűleg lefizették a piaci adminisztrációt. Ugyanakkor a vásárlókban is bizalmatlanságot keltettek a nagy méretű dinnyék iránt, mert a legtöbb nagybani termesztő a gyorsabb, betegségmentes termesztés érdekében tökre oltott dinnyét termeszt, ami nagy méretű, mutatós, csakhogy az íze messze elmarad a saját gyökerű dinnyétől. Sok vásárló azt hiszi: az oltott dinnye olyan, hogy a termést injekciós tűvel beoltják a gyorsabb fejlődés érdekében. Ez képtelenség: ha a dinnyét bármilyen apró sérülés éri, sürgősen megromlik. Az oltott dinnyét palánta korban állítják elő, a dinnye szárnak tökgyökérre történő oltásával. Olyat is hallott, hogy egyik piaci adminisztráció az oltott dinnyére hárítva bizonyos, helybeli megbetegedéseket, feljelentette egyik dinnyeárust. A vizsgálatok azonban a vádat megalapozatlannak találták. A vásárlók tanácstalanságukban rendszeresen a dăbuleni-i vagy a beoltott dinnyétől ódzkodva, kerülik a nagy méretű gyümölcsöt. Hajas Erzsébet csak saját gyökerű, kiváló minőségű, zamatos dinnyét termeszt, nem szereti a kicsi, aszott, háromkilós dinnyéket, mert azok kényszerérésen estek át. A dinnyefajtának megfelelően tízkilósra kell nőnie, amit csakis csepegtető berendezéssel lehet elérni. Sokan úgy próbálnak túladni a silány, háromkilós gyümölcsükön, hogy azt biodinnyeként kínálják, mert nem locsolták. Igen ám, csakhogy az nem zamatos, kényszerérés eredménye, fonnyadt. A minőségbeli különbséget csak a termés megkóstoltatásával tudta bebizonyítani. Ezzel együtt a piacot elárasztó rengeteg külföldi és oltyán dinnye miatt a felvásárlási árak is visszafogottak voltak.

A komoly befektetéssel járó termesztéssel maga rendszeresen úgy volt, hogy ha sikerült a ráfordítást kihozni, a haszonnak nagyon örvendett. Idén azonban a fél hektárnyi dinnyéjébe, a fenti okok miatt, mintegy 10 ezer lejt kellett befektetnie, de örvendeni fog, ha visszajön a befektetés. Éppen ezért, noha imádja termeszteni a dinnyét, jövőre alaposan meggondolja, hogy belevág-e – mondta el érdeklődésünk re Hajas Erzsébet pécskai dinnyetermesztő.