Románia az élen

 

Rányomta bélyegét a gazdasági válság a tagországaiban dolgozó vendégmunkások hazautalásaira, derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb adataiból. 

Négy év töretlen emelkedés után a hazautalások 29,6 milliárd euróra csökkentek 2009-ben, ami mindenekelőtt az unión belüli hazautalások visszaesésére vezethető vissza, amint a következő táblázat is bizonyítja. 

A legtöbb pénzt a Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és Franciaországban dolgozó vendégmunkások küldik el saját országaikba. Spanyolországból a külföldi vendégmunkások összesen 7,13 milliárd eurót utaltak haza, elsősorban Romániába, Kolumbiába, Bolíviába és Ecuadorba. Olaszországból 6,75 milliárd eurót utaltak más országokba, mindenekelőtt Kínába, a Fülöp-szigetekre és Romániába. Németországból jóval kevesebb pénzt utaltak haza a külföldi vendégmunkások, összesen 3 milliárd eurót, ami főleg Törökország és – jóval kisebb mértékben Olaszország – felé irányult, míg Franciaországból 2,86 milliárd eurót utaltak haza, elsősorban Portugália és Marokkó felé.

Nagy Britanniáról nincsenek adatok. A Romániában tevékenykedő külföldiek tavaly összesen 174 millió eurót utaltak haza, Magyarországról pedig 84 millió eurót.

Áramlási irányok

Az unión belül számos honnan-hova hazautalási lehetőség létezik, Románia távolról a hazautalások első számú célpontja, országunkba érkezik a legtöbb pénz. Vagy legalábbis érkezett, a válság előtti 2007-ben és 2008-ban.

A következő táblázat az EU-n belüli legjelentősebb áramlási irányokat mutatja be, milliárd euróba kifejezve. 

Az áramlási irányvonalak sorrendje aligha meglepő, hiszen hűen tükrözi a vendégmunkások számát. 2008-ban több mint 1,7 millió román állampolgár vállalt munkát külföldön, ami a 21 milliós összlakosság több mint 8%-a, s az aktív lakosság körülbelül 20%-a. A 40 milliós Lengyelországból 1,2 millióan vállaltak munkát az EU más tagországaiban, ami az összlakosság kerek 3%-t jelenti, vagyis a romániai arány kevesebb, mint felét. Olaszország helyzete némileg eltérő: 1,3 millió olasz dolgozik más EU-s tagállamban, ami a 60 milliós lakosság valamivel több, mint 2%-t jelenti, s többnyire a hatvanas-hetvenes évekből külföldön maradtakat jelenti, miközben az utóbbi évtizedben annál jóval több külföldi vállal munkát Olaszországban.

Hazautalási mérleg

Egyes országokba jelentős pénzösszegek áramlanak be a vendégmunkások hazautalásai révén, mint például Romániába. Más országokban viszont éppen ellenkezőleg, jelentős pénzek áramlanak ki. A következő táblázat néhány ország nettó mérleget mutatja be (milliárd euróban), vagyis a külföldről hazautalt, illetve a belföldről kiutalt pénzek különbségét. Mert a legtöbb tagország esetén beáramlásról és kiáramlásról egyaránt beszélhetünk. 

A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy Románia az EU-n belüli pénzátutalások első számú kedvezményezettje, mivel 2009-ben a külföldön vendégmunkáskodó román állampolgárok 2,85 milliárd euróval többet utaltak haza, mint amennyit a Romániában dolgozó külföldiek kiutaltak. Mégis lényeges csökkenés következett be, miután 2004 és 2008 között a nettó hazautalások értéke 1,32 milliárd euróról 4,92 milliárdra emelkedett, tavaly viszont drasztikusan visszaesett, 2,85 milliárdra.

Olaszország ellenben a másik véglet: tavaly az ott dolgozó vendégmunkások 6,55 milliárd euróval többet utaltak ki, mint amennyit hazaküldtek a külföldön élő olaszok. Aligha meglepő, hogy Németország és Franciaország nettó pénzkibocsátó országok, hiszen a bevándorlók száma milliós nagyságrendű, akik természetesen haza is küldenek az ott keresett pénzekből, miközben jelentős német vagy francia munkaerő-kibocsátásról szó sem lehet. Ellenben Spanyolország esetében csupán az utóbbi 5 évben haladta meg a munkaerő-import a korábban jelentős munkaerő-exportot.

Az új tagországok közül Magyarország és Csehország is negatív mérleggel zárta az utóbbi éveket, vagyis az ott élő külföldiek több pénzt küldenek ki, mint amennyit a külföldön dolgozó – maroknyi – magyar vagy cseh hazautal.

Románia, Lengyelország, Portugália és Bulgária esetében viszont a hazautalások jelentős mértékben járulnak hozzá a gazdasági helyzethez. A külföldön vendégmunkáskodó állampolgárai hazautalásai nélkül Románia folyó fizetési mérlege 55%-kal nagyobb deficittel számolna, Lengyelországé pedig 54%-kal. Magyarán a hazautalások nélkül országunk a csőd szélére kerülne. Végül is a romániai gazdaság tavalyi drasztikus visszaesése – a külföldi befektetések megfelezése mellett – a hazautalások 4,92 milliárdról 2,85 milliárdra való zuhanására vezethető vissza.