JelenHaz
Kedd, 2019. május 21., 03.57
Belvízhelyzet Arad megyében

Telítődött a termőföld, a csatornarendszer

Arad megyében egyre több vízfoltos vetés látható
Arad megyében egyre több vízfoltos vetés látható

Rendhagyóan hideg, esős tavasz köszöntött ránk, hiszen alig egy hete az anyaországban komoly hóvihar tombolt, de nálunk a Partiumban, a Bánságban is téliesre fordult az idő. 

A rövid napos időszakokat hosszabb, esőben bővelkedő követi, éjszakánként fagypont közelébe süllyed a hőmérséklet, miközben olykor nappal akár 15-16 Celsius-fok is lehet. A munkába járó átlagember nem tudja, hogyan öltözzön, de a gazdálkodók többsége is tanácstalan a tavaszi munkálatokat illetően. Az időjárásnak a mezőgazdaságra gyakorolt hatásai felől Arad megye több településen érdeklődtünk.

Csak húsvét után folytathatják

Amint Jakab Károly agronómustól, vadászi gazdálkodótól megtudtuk, már az esőzések előtt elkezdték a tavaszi munkálatok közül az árpa és a zab vetését, amit azonban az esőzés megszakított. Mivel az utóbbi napokban Vadászon 73 liter eső került négyzetméterenként a talajba, a szikes területeken kezd a víz megállni, ha éppen vetésre kerül, azt kiöli. A kultúra melegben hamarább, hideg időjárás közepette később, de mindenképp kipusztul, ha nem vezetik le róla a belvizet. Mivel a földekre nem lehet rámenni, műtrágyázni, de a talaj-előkészítő munkálatokat sem tudják folytatni, késnek a tavaszi vetések is. A tavaszi fagyok az alacsonyabban fekvő részeken főként a lucernának ártottak, de egy kicsit a búza- és a repcevetések is megsínylették. Ha az idő engedné, előkészíthetnék a talajt az áprilisi kukorica-, illetve napraforgóvetések számára. Jakab Károly szerint azonban csak húsvét után lehet a földekre rámenni akkor is, ha az eső teljesen eláll.

Biztos megoldás, ha eláll az eső

Nagyzerind községben főleg Feketegyarmat határában okoz gondokat a belvíz, ami 60-70 hektáros legelőt, illetve vetést összefüggő víztükörként borít. Simándi Sándor polgármester szerint, ha a gyulavarsándi szivattyúállomás megnyitnák a zsilipeket, a belvíznek magától vissza kellene folynia a Fehér-Körösbe. Csakhogy a folyó magas vízállása miatt a zsilipeket nem lehet kinyitni. Ebben az esetben be kellene indítani a szivattyúállomást, hogy a belvizet visszaemelje a Körös-gáton a mederbe. Mivel azonban a szivattyúállomást is elöntötte a belvíz, a villanymotorokat nem merik elindítani, ezért a csatornákban lévő összes víz nyugat felé folyik, de a vasút, illetve a műút gátja is nyugat felé vezeti az esővizet. Mivel Gyulavarsándnál sem szivattyúzzák, a kistérség belvize az alacsony fekvés miatt Feketegyarmat felé folyik, ahol a csatornák kiöntöttek. Azokkal az a gond, hogy évtizedek óta nem takarították őket, ezért a víz lassan közlekedik rajtuk. Ha a Feketegyarmatnál lévő 3 szivattyút beindítják, 2 óra múlva le kell állítani, mert a kanálisokon lassan érkezik a víz-utánpótlás. Legbiztosabb megoldás az lenne, ha elállna az eső – mondta el érdeklődésünkre Simándi Sándor polgármester.

Kisiratoson még nincsenek belvízgondok

Kisiratoson és környékén egyelőre nincsenek belvízgondok – bocsátotta előre Almási Vince polgármester, aki hozzátette: azt nem mondhatja, hogy a szántóföldeken, illetve a vetéseken nem állnak kisebb vízfoltok, de azokat, ha nem kapnak utánpótlást, a föld amúgy is beissza. Múlt héten az Országos Talajjavító Ügynökség (Agenţia Naţională de Inbunătăţiri Funciare, ANIF) Arad megyei szakemberei Kisiratoson jártak, ahol egyezményt kötöttek, hogy szükség esetén a nagy gyűjtőcsatornából a Marosba szivattyúzzák a belvizet. Almási Vince szerint a rendszer elég jól működik, ezért egyelőre nem panaszkodhatnak, csak a tavaszi munkálatok késlekedése miatt.

Pécskán a föld beissza a kisebb vízfoltokat

Pécskán Bartok András gazdálkodótól érdeklődtünk a belvízzel kapcsolatban. Amint elmondta, a pécskai földek magas fekvésűek, de jó az áteresztő képességük is, ezért a vetéseken keletkezett kisebb vízfoltokat hamar beissza a talaj. Azok a gazdálkodók, akik tavaszi árpát, cukorrépát vagy zabot akartak vetni, e munkálatokat nem tudták elvégezni. A leginkább termesztett kapásnövények, a kukorica és a napraforgó vetése áprilisban történik, de a talaj előkészítését máris hátráltatja az esős időjárás – mondta el érdeklődésünkre Bartok András, aki Pécskán 250 hektár szántón gazdálkodik.

Ha még esik, víztócsák keletkeznek

Az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulás földjein a tavaly uralkodott szárazság idén vízbőségbe csapott át. Olyannyira, hogy már gátolta a tavaszi munkálatok elvégzését is. Mivel 80-90 hektár föld lágy talajára nem tudtak rámenni, nem végezhették el a fejtrágyázást, de zabot, lucernát se tudtak vetni. Akármennyi csapadék hull még ezután, azt a talaj már nem tudja beinni, belvízként marad meg a föld felszínén – mondta el érdeklődésünkre Szabó Zoltán, a Társulás elnöke.

Alkalmazkodnak a természethez

Varsánd községben eddig nincsenek gondok a felszíni vizekkel, attól eltekintve, hogy a hirtelen elolvadt kései hó víztócsákat hozott létre a legelőn. Ott azonban az állatok kihajtásáig van ideje beivódni. A tavaszi munkálatok viszont a puha talaj miatt késnek, nem tudták elvetni a lucernát, sem a zabot. Mivel a természettel amúgy sem lehet ujjat húzni, a gazdálkodók inkább alkalmazkodnak hozzá – tudtuk meg Mód László alpolgármestertől.

Talaj-előkészítésre várnak Majláthfalván

A Majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulás termőföldjein egyelőre nem okoz gondot a belvíz. Ha viszont nem köszönt be száraz időjárás, megváltozhat a helyzet. Ugyanakkor késésben vannak a talaj-előkészítő munkálatokkal, amelyeknek csupán a 20%-át sikerült elvégezni, vagyis a 150 hektár napraforgóhoz tudták a talajt előkészíteni, miközben az 500 hektárnyi kukorica talajának az előkészítése még várat magára – mondta el Molnár László elnök.

Legfontosabb, hogy ne essen

Szintye község településein egyelőre nem veszélyes a belvíz, noha a Fehér-Körös, de a Tőz vízszintje is igen magas. Ha a következő napokban nem esne több eső, a termőföldön itt-ott álló kisebb belvíz is eltűnne. Legfontosabb, hogy mostanában ne essen – sommázta véleményét Erdős Bálint polgármester.

Uralják a helyzetet?

Természetesen az Országos Talajjavító Ügynökség (ANIF) Arad megyei igazgatójánál, Gheorghe Pelenél is a belvizek felől érdeklődtünk. Szerint az egész megye felügyelet alatt van. A megyebeli 43 belvízszivattyú-telepből jelenleg 22 működik. Gondot okozhat, ha a vízelvezető csatornák öntenek ki. Szerinte Feketegyarmat közelében egy nagy mélyedés található, ezért gyűlik ott össze a víz. A munkájukat a prefektus közvetlen irányítása alatt álló megyei sürgősségi bizottság utasításai szerint szervezik meg. Ahol a vízelvezető csatornákból a víz a termőföldre ömlik, ott beindítják a szivattyúkat. Az igazgató szerint a jelzett csatornák nincsenek eldugulva, a megyében felmerülő súlyos esetről beszélgetésünk idején nem volt tudomása. Attól viszont tartani lehet, hogy valahol felhőszakadás-szerűen csapadék esik, ami váratlan helyzeteket idézhet elő. 

Összegző

Az elhangzott vélemények akkor is magukért beszélnek, ha nem mindenben egyeznek. Általánosítható viszont az olyan megállapítás, hogy Arad megye termőföldjei, vízelvezető csatornái a sok csapadéktól telítődtek, ha a következő időszakban is esőzik, sok vetés és szántás kerülhet víz alá, de kiönthetnek a csatornák is. Jó lenne, ha márciusban már elkerülnének bennünket az esőfelhők.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Ajánló / Vasárnap, 2013. március 24., 11.54 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Jól teszi, hogy ajánlja, kár hogy a cikk szerzője csak ir és nem olvas. Évtizedek óta.
Hozzászólt: Az Árpád-kor vízügyi rendszere / Szombat, 2013. március 23., 21.20 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Ajánlom mindenkinek ezt a cikket:
http://rekreator.hu/az-arpad-kor-vizugyi-rendszere/
Érdekes információk arról, hogyan oldották meg őseink a belvíz és az öntözés problémáját.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'