https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Szerda, 2019. szeptember 18., 23.15
Boldog Gizella búcsúünnepség Arad-Gájban

Az imádságos szereteten alapuló családi élet mintaképe

A búcsúi szentmisén 6 pap és egyházi méltóság szolgált
A búcsúi szentmisén 6 pap és egyházi méltóság szolgált

Tegnap az ünnepi díszbe öltöztetett arad-gáji, Boldog Gizella nevére felszentelt római katolikus templom búcsúünnepségére a feszület nyomán öt pap és egyházi méltóság vonult be, akikhez később csatlakozott nt. Czégé Imre arad-gáji református lelkipásztor is. A szentleckéből a plébánosok felváltva olvastak fel.

Ünnepéi szentbeszédében p. Bogdan Adamczyk belvárosi minorita atya a földi kincsszerzés példájából kiindulva eljut Jézusnak a mennyei kincsek megszerzésére való ösztönzéséig. Vagyis a mennyek országának a megszerzéséért érdemes minden erőnket bevetni, lemondva minden másról. Maga is felfedezte, milyen nagy kincsek rejlenek Isten országában, ezért azon munkálkodik, hogy e kincseket mások is megtalálják.

Az isteni gondviselés a magyar nép történetében, a magyar államiság létében számos alkalommal megmutatkozott. Már kezdetben meg akarta szentelni a családi életet azzal, hogy az államiság elején gyönyörű példát állított eléje Szent István és Boldog Gizella személyében. Meg akarta valósítani azokat az alapvető feltételeket, amelyek egy erős uralkodóház létrejöttéhez szükségesek. Ehhez kiválasztotta a mélyen hívő Istvánt és a bajor fejedelem leányát, Gizellát, aki amúgy is kolostorba kívánt vonulni. Amikor Géza fejedelem 995-ben megkérte fia, István számára, Szent Adalbert püspök biztatására Gizella beleegyezett a házasságba, hozzá kívánt járulni a magyar nép egészének a megtérítéséhez. Eljött, hogy Szent István küzdőtársa, biztatója és támasza legyen. Amikor az atya e sorokat olvasta, eszébe jutott a 300 évvel később élt szent Hedvig, aki Lengyelországban ugyanolyan szerepet töltött be, mint Boldog Gizella. Lengyelországban ugyanis Jagelló király küzdőtársa, biztatója, támasza lett a litván nép megtéréséért vívott harcban.

Gizella kiváló feleség volt, kölcsönös megértés és tapintat jellemezte az Istvánhoz való viszonyát. Megnyitotta szívét a szegények felé. A krónikás magasztalja segítőszándékát, vallásosságát, vendégszeretetét. Számos gyermekük elhunyt, anyai fájdalmait hűségesen viselte, de utolsó fiának, Imrének a koronázás előtti halála után visszavonult, István halála után már csakis Istennek élt, ráadásul Szent Erzsébethez hasonlóan, tőle is a beszámíthatatlanság vádjával visszavonták királynői jogait

A szentek kialakulásának a történetében nagy szerepet játszanak a fájdalmak, a próbatételek. A szent királynénak bőven kijutott ezekből, hiszen István halála után, amikor a pogányok Gellért püspökkel együtt a társait is megölték, menekülnie kellett, 48 év után visszatért Bajorországba, ahol kolostorba vonult. Így valósult meg a fiatalkori álma, bevonult a bencések kolostorába, ahol a közösség megválasztotta apátnőjének. Habár szentéletet élt, csupán 1911-ben avatták boldoggá, szentté avatása még várat magára.

Boldog Gizella példája intő jel lehet mindazok számára, akik a földi kincsek keresése közben észrevétlenül elmennek a mennyei kincsek mellett. Ami valóban értékes, azért áldozatokat kell hozni, mert a boldogulást nem adják ingyen. A lelki életben való fejlődés és a hit útján való előrejutás áldozatokkal, lemondásokkal jár, a kereszt hordozását jelenti. Isten semmit nem fog ránk kényszeríteni, Tőle azt kapjuk, amire magunk is törekedtünk. Boldog Gizellától az imádságos szeretettel, kölcsönös megértésben gyakorolt családi élet mintaképét kaptuk örökül, ezért fakadjon fel a szívünkben az a vágy, hogy a Boldog Gizella által megjelölt úton a szentek sorába léphessünk. Kérjük boldog Gizellát, hogy imádkozzon az asszonyokért, a mai napon az édesanyákért, ámen  – zárta mélyen szántó gondolatait Bogdan atya.

A szentmise végén ft. Sándor Tivadar plébános köszönetet mondott a magasztos szentbeszédért Bogdan atyának, aki lengyelnek vallja magát, de a szíve magyar. A továbbiakban a legújabb könyvéről, a 7 év munkájával megírt Alberto Topolinszky vértanú lengyel papról írt munkáját méltatta. Azt érdemes elolvasni a nagyon sok magyar vonatkozása miatt is. Ugyanakkor köszöntötte a magyarországi vendégeket, köztük Paltin Erzsébetet, A Királyné című, Boldog Gizella életéről írt monumentális munkának a szerzőjét.

Paltin Erzsébet a Szegedi Városvédő Egyesület elnökének bátyja, János emlékének megörökítésére készül. Ő cserkészként 5 év börtönbüntetést kapott, az országos vezetőt kivégezték. Nos, a Szilágyi János emlékére készült szobrot ft. Sándor Tivadar hathatósan támogatta, aki ezzel beírta nevét Szeged történetébe. Az emlékműavatás május 18-án, Szegeden lesz – mondta el érdeklődésünkre Paltin Erzsébet.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'