https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Csütörtök, 2019. szeptember 19., 15.50
Beszélgetés ft. Csűry István református püspökkel

Egyházi ingatlanok felújítása, Bölcsőde program

Ft. Csűry István püspök és csapata, az egyházi ingatlanok felújításával párhuzamosan, a gyülekezetépítésre is nagy gondot fordít
Ft. Csűry István püspök és csapata, az egyházi ingatlanok felújításával párhuzamosan, a gyülekezetépítésre is nagy gondot fordít

Ft. Csűry Istvánnal, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökével a felújított szentleányfalvi templom megáldásával, felavatásával egybekötött ünnepség után beszélgetünk.

 

– Ft. püspök úr, gyakran nyílik-e alkalma a maihoz hasonló, felújított egyházi ingatlan avatóünnepségén részt venni?

Hála Istennek, elmondhatom, hogy az utóbbi 5-6 évben igen komoly lépéseket tettünk a gyülekezeti épületek felújítása terén. Ez alatt nemcsak a templomok, hanem minden egyházi ingatlan felújítása értendő. Nagyon nagy szükségünk volt arra, hogy Magyarország Kormánya végre-valahára nemcsak kimondta, hogy nemzeti és keresztyén, hanem a nemzetért is a keresztyénségért és tevékenyen fellép. Elmondhatom: amíg a nemzeti kormány nem szerezte meg a hatalmat, az egyházkerületünk nagyon sanyarú időket élt meg. Azt is mondhatnám, Magyarországról egy szem apró támogatáson kívül szinte semmit nem kaptunk. Érdekes módon eljutottunk olyan pontra is, hogy a műemlék-épületek felújítása során a román kormány mélyebben a zsebébe nyúlt. Természetesen pályázatok révén, mint minden más támogatás esetében. Harmadik támogatási forma is létezett, illetve létezik, a nyugati protestánsoknak a támogatása, ami inkább a diakóniai rész megsegítésére irányul. Kezdve azzal, hogy beindíthattuk az idősek gondozását nemcsak az idősek otthonában, hanem a családi hajlékokban is, vagy betegek otthoni gondozását szociális munkások közreműködésével. Megerősítettük a missziót, példának okáért a nagyváradi gyülekezetekben 6 helyen folynak délutáni foglalkozások, amelyek kimondottan a roma gyermekek továbbtanításáról szólnak. Azt is mondhatnám a tanításukról: olyan felzárkóztató programok zajlanak, amelyeken ahelyett, hogy a gyermekek eljátszanák az időt, délutánonként ebéddel egybekötve háromórás foglalkozáson vesznek részt. A nyugatiak ez irányban haladnak és minket is bátorítanak, hogy azokban az ingatlanjainkban, amelyeknek a hasznosítási lehetőségét nem találtuk meg, diakóniai közösségeket hozzunk létre. Kiemelném a nagyváradi, hátrányos helyzetben lévő fiataloknak a munkához való juttatását. A hátrányos helyzetűeken értendők a lelki, szellemi, testi fogyatékossággal élő fiatalok. Ők azonban a különböző foglalkozások eredményeként hasznos tagjaivá is válhatnak a társadalomnak, ha az általunk rejtett műhelynek nevezett környezetben végzik a maguk feladatait.

– Milyen kézzelfogható támogatást kapnak a nemzeti kormánytól?

Egyik terület a műemlék templomoknak a rehabilitálása. Ennek eredményeként Partiumban jelenleg egyetlen olyan műemlék templomunk sincs, amelynek az állapota tarthatatlan lenne. Minden templommal történt előrelépés, mert hála Istennek, a lelkipásztorok is rájöttek, hogy ez irányban tenni lehet. Aki legalább egyszer megfordult az Egyházkerületnél, és pályázatot igényelt, megkapta rá a lehetőséget. Ezeknek a jóvoltából nagyon szép felújítási munkákat tudtunk véghezvinni. Ugyanakkor a korábbi felújításoknál, amelyeknél nem tudtunk kellő minőségű munkát végezni, is el tudjuk végezni a rehabilitációt. Van olyan templomunk, amelynek alá kell betonoznunk, mert süllyed. Egyetlen olyan templomunk van, amelynél a megismételt rehabilitációs munkák után sem tudunk kézzelfogható eredményt elérni, ez a hadadi, ami igen értékes műemlékünk, csakhogy a tömeges erdőkivágások miatt vízalámosásos területre került. Éppen ezért bármilyen eljárással próbáltuk a talajvíz felszívódását meggátolni, magyarországi segítséggel is sikertelennek bizonyult. Merem állítani: három új templomot lehetett volna felújítani az eddig ráfordított pénzből. De hát a jelzett ok miatt Hadad egész területe annyira bizonytalanná vált, hogy építkezési engedélyeket sem ad ki a helybeli adminisztráció.

– Hogyan újítják fel a nem műemlék templomokat?

Mivel eddig e templomok felújítását nem támogatták, mert nem képeznek komoly értéket, ráadásul a legtöbb vidéki, a rehabilitálásuk is lassabban ment. Most már azonban eljött az idő e kisebb értéket képviselő templomok felújítására is. Nagyon fontos volt az eddigi projekt, amelyben Somlyó és Zilah kivételével minden egyházmegye élhetett a lehetőséggel. A Partium északi részétől eljutottunk a Diószeg–Székelyhíd vonalig, ahol minden értékes templomot meg tudtunk újítani. A Templomok Útja nevet viselő uniós projekt nagyon nagy munka volt, amelyben Magyarország volt az úgynevezett vezető partner, ezért a pályázati leosztás is úgy történt, hogy 60% ott, 40% nálunk, de mondhatom, hogy a 40%-ot kihasználva nagyon sok és jó minőségű felújítást tudtunk végrehajtani. Mindig azt mondjuk: tönkrementünk, nem tudunk előre jutni, ezzel együtt eljutottunk oda, hogy egy olyan településen is felújítottuk a templomot, ahol nemcsak egyetlen református, de egyetlen magyar se él. A Tasnád melletti település temetőjének szomszédságában lévő templom felújításával a reménység érzését akarjuk szemléltetni, hiszen akik ellátogatnak a temetőbe, bemehetnek a templomba is, érezhetik, hogy róluk se feledkeztek meg. Azokon a településeken, ahol 250 lélek feletti a gyülekezet, ott önerőből újítunk fel, de pályázati forrásokból is, és megpróbálunk pénzt szerezni a helybeli önkormányzatoknál is. A megyei önkormányzatok is sok segítséget nyújtanak. Ehhez szükség van a Román Kormány támogatására is, hiszen a megyékhez visszaosztott pénzekre pályázunk mi is. Minden felekezet megkapja a maga részesedését a százalékos leosztás alapján, ezek az összegek is jelentősek.

 

Bölcsőde program közelről

 

– Mivel magyarázható a tény, hogy a Magyar Kormány külhoni Bölcsőde programjának a kivitelezését Arad megyében éppen a Református Egyház nyerte el, noha jóval kisebb lélekszámú a katolikusnál?

Az Óvoda program három évvel ezelőtt indult be, az adventi fogadáson gyorshírként érkezett, amire a protestáns felekezetek hamarabb válaszoltak. A római katolikus testvérek talán nem látták át elég gyorsan, hogy az egyház miképpen tudna beleilleszkedni a projektbe, hiszen az óvodák a tanügyhöz tartozó intézmények. Amikor elfogadtuk a projektben való részvételt, első dolgunk volt tisztázni, hogyan vehetünk részt benne? Ennek a tisztázására leültünk a polgármesteri hivatalok megbízottjaival és a tanügyi vezetőkkel. A jelzett intézmények vezetői, talán kevés kivétellel, a legtöbb helyen pozitívan álltak hozzá a tényhez, hogy a református egyház fogja megépíteni a bölcsődéket. Mindez hosszadalmas, részletes megbeszélésnek volt az eredménye, de hozzáteszem: kialakult az ehhez szükséges struktúránk is. Mert a Királyhó-melléki Református Egyházkerületnek 9 egyházmegyéje van, és mindnek megvan a maga építkezési vezérkara. Először azt tanácsoltuk, hogy alaposan nézzünk szét a szakembereink között. Mert nem mindenhol terem olyan, mint a Csató-brigád. Példának okáért, Igazfalván a szél levitte a toronycsúcsot, aminek az újjáépítésére nem bármilyen építész vállalkozhat. Sikerült megtalálnunk olyan embereket, akik értenek a műemlékek felújításához, illetve veszélyes körülmények között is tudnak dolgozni. Mert a műemlékesek tudják, milyennek kell lennie egy-egy műemlék épületnek, azt viszont nem tudják, hogyan kell igény szerint restaurálni, újraépíteni. Igénybe vettük a magyarországi segítséget is, éppen a hadadi templom rekonstrukcióján dolgoztunk velük együtt, kialakult egy jó barátság. A Magyar Kormány a Rómer Flóris című pályázatot beindította, ami nem képez egy olyan értéket, mint a többi pályázat, de a szakembereket meg tudta mozgatni. A séferi templom egy csoda, a berei templomot Balogh Zoltán miniszter úrral tekintettük meg. Beréről 10 évvel ezelőtt csak annyit tudtunk, hogy a falak freskókat rejtenek, amelyeket 3 évvel ezelőtt tártak fel teljes szépségükben. Olyan freskókat hoztak napvilágra, amelyekből a szakemberek véleménye szerint Európában csupán 3 van. E munka olyan anyagi ráfordítást követelt meg, amit a piciny gyülekezet nem tudott volna előteremteni, de olyan szaktudásra is szükség volt, amit nem könnyű megtalálni. Ugyanakkor a lelkipásztoroknak sem könnyű, hiszen adott egy gyönyörűen fehérre kifestett templom, aminek a falát le kell hántani, hogy felszínre kerüljön a kopottan is csodaszép 600 éves freskó, ezen sokan kiborulnak. A híveket meg kell győzni a freskó szépségéről és értékéről. Magam is kimentem néhány helyre, hogy a híveknek elmagyarázzam: higgyék el, a maguk kincse akkor ragyog igazán, ha e freskókat megmutatjuk. Miután komoly szakemberektől is hallják a freskók dicséretét, a hívek is felmérik azoknak a valós értékét.

– Arad megyében a feketegyarmati freskók is hasonlók…

Igen, a közelmúltban jártunk ott, lelkészt iktattunk be, közben megcsodálhattuk az Árpád-kori freskókat, de az Érmelléken is számos ilyen templom található, köztük Érszőlősön, Berén, Csomaközön stb.

E freskóknak a feltárásakor éreznünk kell, hogy ezek olyan értékek, amelyeket ajándékba kapunk. Ki gondolta volna három évvel ezelőtt, hogy a bölcsődei programban a református egyház 21-et felépíthet. Ebben benne van egy-két óvodának a rekonstrukciója, ugyanannak a kibővítése. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöksége úgy döntött:  úgy mutatunk példát a Bölcsőde programban, hogy a püspökség új épületének az udvarára 50 személyes bölcsődét építünk. A Püspökség udvarára reggelenként nemcsak az ott dolgozó lelkészek és hivatalnokok járnak be, hanem a szülők is a kicsinyeikkel. Az óvoda, illetve a bölcsőde sokkal fontosabb, mint gondolnánk, hiszen sokan állítják: a magyar oktatás számára egy gyermek akkor vész el, amikor a szülők román iskolába íratják. Szerintünk viszont már akkor elvész, amikor román óvodába, illetve bölcsődébe kerül. Ott tanulja meg az első szavakat. Csupán a Partiumban 21 óvodát is építünk. Megkeressük a polgármesteri hivatalokat, ahol elmondjuk, hogy megépítjük az óvodát vagy a bölcsödét, de önök a tanüggyel közösen határozzák meg, hány személy befogadása szükséges.

– E hatalmas munkát hogyan kívánják kivitelezni?

Létrehoztunk egy tervezőbrigádot, aminek tervezőmérnök lesz a vezetője. Az intézmények épületei kicsit hasonlítanak majd egymásra, mint a régi vasútállomások. A nemzeti kormányt a Partiumban úgy fogjuk megörökíteni, hogy az óvodák és a bölcsődék a helybeli magyarságnak a jövőjéről fognak szólni. Hasonló stílus, és bennük hasonló lelkület, ezért az onnan iskolába indulók jó útravalót kapnak.

– Óvodán és bölcsődén kívül milyen építkezésekkel foglalkoznak még?

Mivel nem tudtuk visszaszerezni a görög katolikusoktól Kölcsey Ferenc szülőházát, amiben a parókia most is működik, a sződemeteri református templomnak – ahol Kölcseyt keresztelték – a tágas udvarán felépítettünk egy nagyon szép emlékházat. Annak berendezését a Budapesti Petőfi Múzeum vállalta, a tetőteret viszont vendégszobákkal építettük be, hogy ott ifjúsági, presbiteri, de bármilyen találkozókat lehessen szervezni. Az udvarra 12 faszobrot tervezünk, amelyek mindegyikére rávésetjük a Himnusz egy-egy szakaszát. A tervet Németi László készítette.

 

Visszaszolgáltatásra váró ingatlanok, gyülekezetépítés

 

– Tudtommal a Püspökség három felekezeti középiskolát is működtet. Azokban milyen feltételek között folyik az oktatás?

 

Azokban elindítottunk egy nagyszabású felújítást. A Lorándffy Zsuzsanna középiskola végül is koncessziós szinten, de a birtokunkba került, 50 évig rendelkezünk fölötte, most folyik a teljes felújítása. A szatmári gimnáziumnak már felújítottuk a tetőszerkezetét, most zajlik a fűtésrendszer korszerűsítése. Azzal az a gond, hogy odaépítettek egy épületszárnyat, aminek a jogi helyzetét próbáljuk tisztázni, hogy az egész épülettömböt felújíthassuk. A zilahi Wesselényi Gimnáziummal nem tudunk előre jutni, érzésem szerint politikai húzd meg–erezd meg zajlik. Sajnos, olyan érzésem is van, hogy a magyarok között is akad kerékkötő. A Magyar Kormány megbízottja viszont megértette: ha az épületet vissza is kapjuk, nem tudjuk egykönnyen felújítani, inkább szárnyanként dolgozunk rajta. Ugyanakkor Zilahnak egy szép környezetben lévő részén vásároltunk anyaországi segítséggel egy félhektáros területet, amin elkezdjük a meglévő épületek lebontását és itt igyekszünk majd megépíteni a Wesselényi új kollégiumát, ahol akár tanítani vagy elszállásolni is lehet. Egyesek azzal vádolnak minket, hogy feladtuk a Wesselényi visszaszerzését, ami nem igaz, hiszen egy új Wesselényit amúgy sem tudnánk építeni, de az új kollégium átsegíthet bennünket a visszaszerzés időszakán.

– Térjünk vissza Arad megyébe! Bizonyára a Püspök Úr is tudja, hogy Aradon is megtalálták a házat, ahova a bölcsődét tervezik, amire nagy szükség is van, hiszen a Hitélet rovatunkban közölt egyházi hírek szerint a református gyülekezetekben is egyre több a vegyes házasság. Az érdekelne, hogy az istentiszteletek lefolyásában milyen mértékben mutatkozik a kétnyelvűség?

A református egyházban a téma mondhatnám, hitéleti vitává vált, amiben két irányzat bontakozik ki: egyik szerint szigorúan megtartani a magyar nyelvet, másik az evangélium szellemében, újabb hívek megnyerése érdekében a kétnyelvűség mellett száll síkra. Erre én azt mondom: mivel nagyon pontosan lehet látni az arányokat, az arányossági elvet ebben a helyzetben is alkalmazni kell. Tehát szerintem, ha van egy-két emberünk, aki nem érti az igehirdetést, azoknak – itt nem a vasárnapi istentiszteletre, hanem a bibliaórára gondolok – az arányosság elve alapján néhány mondatban össze lehet foglalni. Tehát nem arról beszélek – amit máshol már láttam –, ha van egy-két más nyelven beszélő hívem, akkor az igehirdetést is azon a nyelven mondom. Mert a hit nem nyelv kérdése.

– Mit lehet tenni a haldokló gyülekezetekkel?

Sajnos, nálunk is vannak ilyen gyülekezetek, de túlzásba esünk, ha azt állítjuk, hogy a számuk nagy, illetve a lelki gondozásuk nem megoldott. Nálunk nincs olyan helyzetünk, hogy mondjuk, 15 kilométernyi távolságból is nem tudnánk náluk lelki gondozást végezni. Éppen ezért azt tesszük, hogy egy nagy gyülekezethez rendelünk egy kis létszámú gyülekezetet olyan áldozattal is, hogy a nagy gyülekezethez rendelünk egy segédlelkészt, akinek a kis gyülekezet lelki gondozása lesz a feladata. Mert ha egy lelkipásztornak kevés dolga van, rosszul érzi magát, az ilyen helyzetek a legtöbbször bajt okoznak: családi törések, szenvedélybetegségek léphetnek fel, amelyeket meg kell előzni. Éppen ezért azt mondjuk, hogy a halódó gyülekezetek leépülése megszűnhet, ha a lelkes, fiatal lelkészt ki tudjuk hozzájuk küldeni. Nem kell egész nap ott ülnie, de naponta 3-4 órán át családokat látogasson, ifjúsági programokat szervezzen, látogassa meg az ott működő iskolát és óvodát, vagyis építse a közösséget.

Egyházkerületi szinten a Református Egyház visszakapta-e az államosított vagy elkobzott ingatlanjait, szántóföldjeit?

Az egyház a saját tulajdonnak csak egy részét kapta vissza, ráadásul nem ott, ahol volt, hanem meddő, hasznosíthatatlan földet. Sajnos, az ingatlanok visszaszolgáltatásával is komoly gondok vannak. Amint említettem, a Wesselényi Gimnázium épülete a legfájdalmasabb, a máramarosszigeti iskola ügye is ugyanúgy fáj. Ugyanakkor az erdők tulajdonjoga sincs még rendezve és felvetődik a nagy kérdés: miután már minden meglévő földterületet kiosztottak, van-e még esélyünk arra, hogy tisztességesen visszaadják az elkobzott területeinket?

– Köszönöm szépen a beszélgetést és reménykedjünk a tisztességes megoldásban!

Én köszönöm a lehetőséget!


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'