JelenHaz
Péntek, 2019. november 22., 15.32

Hol van a neved?

 
2019. október 24., 15.50
Csütörtök

   „... csak azok, akik be vannak irva a Bárány életkönyvébe”! /Jel. 21, 27./

   

A huszadik század elejének bámulattal szemlélt csodája a világ legnagyobb tengerjáró hajója, a Titanic, amelyet sokan elsüllyeszthetetlennek tartottak, 1912. április 14-e éjszakáján jéghegynek ütközött, és nem egészen három óra alatt elsüllyedt az Atlanti-óceánban! Sok ember meghalt. A katasztrófát követően Liverpoolban a White Star Lines iroda előtt szomorú, gyászos jelenetek játszódtak le, ahol a szerencsétlenül jártak rokonai és barátai tolongtak az épület előtt. A főbejárat két oldalán hirdetőtáblák voltak kiragasztva. Az egyikre az volt felírva: „MEGMENEKÜLTEK”, a másikra az: „ELVESZETTEK”. Ahogy érkeztek az információk a hivatal egyik embere kijött egy darab papírral a kezében, amelyen az utasok neve állt. Amikor az alkalmazott felemelte a cédulát a tömeg hirtelen elcsendesült és a hozzátartozók feszülten figyelték melyik oldalra kerül az új név. A felirattól függően a fájdalom, vagy az öröm könnyei jelentek meg az arcokon.

  Kedves nemzettársaim! Jézus Krisztus keresztre feszítésének napján Isten a szeretet könnyein keresztül nézett le a mennyből, és ráírta a keresztre a MEGMENEKÜLTEK feliratot, és elkezdődött a nevek felírása a „Bárány életkönyvébe”. A kereszt üzenete máig sem változott. Nem kell semmilyen közbenjáró segítségét kérned, csak annyit kell tenned, hogy bevallod bűneidet, és elkéred a kegyelmet. Abban a pillanatban, hogy ezt megteszed, Isten beírja nevedet a „Bárány életkönyvébe”, ezzel bekerülsz Isten családjába, és garantált helyed lesz a mennyben. Jézus maga biztat az efézusi gyülekezetnek küldött levélben: „Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomában van”.

Drága magyar testvéreim! Földhöz ragadt értelmünkkel csak a bennünket körülvevő fizikai valóságot látjuk. Örök isteni törvény, hogy „hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni”! Ezt az „Istennek való tetszés” felbecsülhetetlen kincsét akarja Sátán ellopni szívünkből. Megpróbálja „elaltatni” az embert azzal a hamis önámító gondolattal, hogy „én hiszem Isten létezését”! Az Ige egyértelmű figyelmeztetése viszont az, hogy „a hit cselekedetek nélkül halott”! Ha tehát nem veszek részt a teljesen Bibliára alapozott cselekvő hívő életben, szomorúan kell majd hallanom Jézus ajkáról: „nem, ismerlek téged”!  Mert ha hiszem, ha nem, lesz egy nagy végelszámolás! Nem azért élünk e földön, hogy az emberek emlékezzenek ránk, hanem azért, hogy felkészüljünk az örökkévalóságra. Életünk legnagyobb tragédiája nem a halál, hanem az, ha nem tudjuk, mi lesz utána, amikor szívszorongva várja majd mindenki a nagy névsorolvasást.  Sorsdöntő fontosságú tudomásul venni, hogy mindkét csoportban csak „önkéntesek” lesznek: a boldog önkéntesek, akik elkérték a kegyelmet, a másik csoportba a kárvallottak, a kapun kívül maradók! A hívő önkéntesek boldogságát fogalmazza meg egy kedves ének: „Égi trombiták, ha zengnek, és a földi lét lejár, mert a fényes hajnal már elérkezett, majd ha Isten népe Krisztus hívó szózatára vár... ha az Úr nevem kiáltja, vére érdemében én is ott leszek!”

 

Bátkai Sándor


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'