https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Hétfõ, 2019. szeptember 23., 12.37

Istent, a hívek boldogulását szolgálni

Kalna Zsolt minorita atyát a legutóbbi tartományi káptalan a Magyarországra, illetve Erdélyre kiterjedő Szent Erzsébet Minorita Tartomány főnökévé választotta. A Nyugati Jelennek adott exkluzív interjúban az új tartományfőnök eddigi életútját, jövőbeli terveit, elképzeléseit próbáljuk megismertetni olvasóinkkal.

– Tartományfőnök úr, megkérem, mutatkozzék be olvasóinknak.
– 1966-ban születtem a Miskolc melletti Hernádnémetiben, ahol öcsémmel együtt nevelkedtem. Következtek a szokványos iskolák, de nem tanultam tovább, egy tejipari vállalatnál szállítási előadóként dolgoztam. Igen lassan fogalmazódott meg bennem a papi pályának az elhatározása, majdnem harmincéves voltam, amikor igent mertem mondani Istennek. A helybeli minoriták templomában felkeresetem néhai Kartal Ernő minorita tartományfőnököt, akivel ismertettem elképzeléseimet, amelyeket nagy örömmel fogadott. Hosszasan elbeszélgettünk, majd néhány hét múlva megkaptam az örömhírt: elvégezhetem a jelöltséget. A szerzetes jelöltek között 3-4-en voltunk, egy évet a miskolci rendházban töltöttünk, majd Lengyelországba kerültünk, ahol az első évben a nyelvet tanultuk, a jelöltidőt töltöttük. A következő évben kezdtük el a noviciátust, amit ott is fejeztünk be. A teológiai tanulmányokat Egerben végeztem, majd 2004. december 7-én szenteltek fel.

Előny-e vagy hátrány, ha az ember később dönt Isten szolgálata mellett?
– Már kispap koromban örültem, amiért nem 18, hanem 30 éves koromban döntöttem az egyházi pálya mellett. Az ember ugyanis erre a korra sokkal érettebb, gazdagabb az élettapasztalata, ezért az eléje tornyosuló akadályokat, megpróbáltatásokat könnyebben fel tudja mérni, hamarabb túl tudja tenni magát rajtuk. Szerintem az ember élettapasztalata egy olyan kincs, amiért keményen megdolgozott, azt képes volt kiérdemelni, ezért az anyagi javaknál azt jobban értékeli.

Megterhelést, avagy kihívást jelent az Ön számára a tartományfőnöki megbízatás?
– Természetesen, kihívást. Ha teher, akkor édes tehernek számít, mivel nemes, szép feladat, amit szívvel, lélekkel akarok véghez vinni. Amikor a tartományi káptalan egyik ülésén a testvérek tartományfőnökké választottak, és az ilyenkor érvényes hagyomány szerint a következő napi szentmisét az új tartományfőnök mutatja be, a szentbeszédemben elmondtam: a testvérek csillogó szemeiben látom a bizalmat. Nem mondom, hogy könnyű lesz a feladat, de velük közösen véghezvinni bizonyára könnyebbnek fog bizonyulni. Úgy érzem, a minorita testvérek kicsiny csapata igen összetartó, életképes.

– Ismertetné jövőbeli terveit?
– A tartományi tanács sorozatosan ülésezik, együtt dolgozzuk ki a jövőbeli terveket, amelyek még nem körvonalazódtak véglegesen. Van egy négyéves, általános tervünk, amelyik a lelki élet fellendítésétől kezdve tevékenységünk minden területére kiterjed, de ezt most nem érdemes részleteznünk.

– Araddal kapcsolatban milyen elképzelései vannak, miként viszonyul az aradiakhoz?
– Mindnyájan azt szeretnénk, ha nyugalomban, békességben folyna a hitélet. Ennek egyik legfontosabb tényezője a plébános személyének a részünkről történt kiválasztása, majd a püspökség elé, jóváhagyás céljából való felterjesztése megtörtént. A főpásztor jóváhagyásának a megérkezéséig azonban a plébános személyét nem közölhetjük. Megtörtént viszont a házfőnök-választás, a testvérek Blénesi Róbert atyának szavaztak bizalmat. Aki Aradon tartózkodik, ismerkedik a teendőkkel, folyamatosan intézkedik. Egyébként Szeretek Aradra járni, mindig abban a rendházban vagyok otthon, ahova érkezem. Úgy érzem, az aradiak mindig szeretettel fogadtak, én is hasonlóképpen érzek irántuk. Szívvel, lélekkel szeretném szolgálni az itt tevékenykedő testvéreim munkáját, a hívek boldogulását.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'