Kedd, 2018. április 24., 21.24

Lesz egy sorsdöntő éjfél

  „Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!”                                                                             

                                                                    /Máté ev. 25, 6./


Sok ember azt látja, hogy világunk teljes lendülettel halad előre és azt gondolja, hogy ez még így mehet sokáig. Isten azonban elénk tárja a megváltási tervét, és akik megismerik azt, megértik, hogy a látszat ellenére Jézus eljövetele közel van! Alapvető igazság, hogy Isten mindig időben az Ő terve szerint cselekszik. Őt nem lehet siettetni, de késleltetni sem, amikor cselekszik, az mindig „telitalálat”. Pál apostol a galáciabeliekhez írott levelében azt mondja: „…amikor eljött az időnek teljessége, Isten elküldte Fiát” (Gal. 4, 4.). Ő határozta meg Jézus első eljövetelének idejét és azt is, mikor történik Jézus második eljövetele. Mindez Isten hatalmában van. Ezt maga Jézus erősítette meg, amikor a tanítványok az időpontok felől érdeklődtek. Dátum helyett az Ő visszajövetelét előre jelző eseményekről beszélt nekik. A legfontosabb jelek között említette: „Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek, és akkor jön el a vég” (Máté 24, 14.). Igen, Isten nem hagyja tudatlanságban az embert, ezért szükséges, hogy az evangélium üzenete eljusson a földkerekség minden népe számára. Ha mégis váratlanul ér egyeseket Jézus visszajövetele, az egyértelműen az ember döntésének eredménye, hogy nem akar tudomást venni az Ige megmentő üzenetéről, figyelmeztetéséről. Így érthető meg, hogy mind a mennyben, mind a pokolban csak önkéntesek lesznek. Isten hív, de nem kényszerít senkit.

        Kedves nemzettársaim! Isten az embert társas életre teremtette, így kapcsolataink jelentik a legfontosabb értéket: kapcsolataink Istennel és embertársainkkal. Ebben a sorrendben. Isten alakítja a történelmet, nem a politikusok, nem a katonai hatalmak. Jézus a történések középpontjában van. Ezért életbevágóan fontos tudomásul venni Jézus előrejelzését arra nézve, hogyan várjuk azt a bizonyos döntő éjfélt, amikor visszajön, hogy elvigye övéit. A fontos tanító-történet úgy szól, hogy tíz szűz várja a vőlegényt. Öt „okos szűz” vitt lámpásához olajat, öt „balga szűz” nem vitt magával olajat. Az éj legsötétebb szakaszában érkezett a vőlegény, és akiknek lámpásaik égtek, bemehettek vele a menyegzőre, míg akiknek lámpásaik nem világítottak, álltak kárvallottan és kimaradtak a boldog találkozás öröméből. Nos, a fontos tanulság a következő: Jézus úgy beszél mindkét csoportról, mint akik valamilyen formában kapcsolatban vannak a vőlegénnyel. Ezt ma úgy mondhatjuk gyűjtőnévvel, hogy keresztények. Az égő lámpással rendelkezők a hívő keresztények, míg a sötétben maradók a vallásos keresztények. Mi jellemzi őket? Az olaj a Bibliában a Szentlélek jelenléte. Az edény a mi testünk. Akiben a Szentlélek lakozást vesz és irányíthatja életüket, elnyerik a belépés lehetőségét, mert csak az őszinte, a Jézus számára elkötelezett, hívő keresztény életében érzi jól magát, csak oda költözik be és általa sugározza Krisztus világosságát ez egyre sötétülő világban. A másik csoport is élte szokásos vallásos életét, eljárt a templomba, volt lámpása, azaz végzett bizonyos vallásos cselekedeteket, de hiányzott életéből a lényeg: Krisztus világossága, amit a Szentlélek munkál, hiszen ez a feladata.  Jézus így szólt erről: „Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít és azt jelenti ki nektek” (János ev. 16, 14.). Nos, miért volt sorsdöntő az éjszaka? Mert a történet folytatása megdöbbentően komoly és súlyos: „...akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót!” (Máté ev. 24, 10.). És, amit Isten bezár, azt ember nem nyitja ki!

Drága magyar testvéreim! Krisztus nagy árat fizetett azért, hogy mi, magyarok is ott legyünk az Ő boldog, hervadás nélküli országában. Aki megmakacsolja magát, annak Isten nem tudja odaadni azokat az ajándékokat, amiket elkészített számára. Tart még az adventi várakozás, tart még a kegyelmi idő...! Nem kell nagy bölcsesség ahhoz, hogy lássuk, a világ erkölcsi állapota az éjfél közeledtéről árulkodik. Sorsdöntő kérdés: van-e olajam, és tudok-e égni, tudok-e világítani az éjszaka közepén?

 

Bátkai Sándor


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas