Pünkösd a Szentlélek kitöltetésének ünnepe

Az ígéret szerint vesztek erőt, minekutána kitöltetik reátok a Szentlélek. A mindennapi életben rengeteg erőre van szükségünk, nemcsak a lét fenntartására, hanem a magasabb rendű értékek elérésében és megőrzésében is.

Az egyház sem létezhet az erő Lelke nélkül. A külső jelek arról beszélnek, hogy elerőtlenedett bennünk ez a lélek, szárnyaszegett madárként vergődik ahelyett, hogy szárnyalna. Krisztus után a 33. évben Jeruzsálemben merítettek ebből az erőből. A tanítványok és a hallgatóság a Lélek ereje által indította útjára a keresztyén egyházat. Az eltelt időben sokat változott az egyház, sajnos a negatív változások is láthatóak. A deformációt csak a reformáció hozhatja helyre, azaz a megújulás. Milyennek szeretné a lelke mélyén a legtöbb ember az egyházat? Legyen ebben segítségünkre Hafenscher Károly teológus professzor, evangélikus lelkész, akinek gondolatai indítsanak minket is a Lélek ereje által a megújulás útján.

„Álmodom egy olyan egyházról, ahol szeretik egymást az emberek. Vezetők és vezetők, vezetők és beosztottak, testvérek. Álmodom egy olyan egyházról, amelyben az emberek komolyan veszik egymást. Előítéletek, skatulyák, címkék nélkül. Álmodom egy olyan egyházról, ahol mindenki tudja a feladatát – nem a másikét. A sajátját, s azért él, azért ég. Álmodom egy olyan egyházról, ahol őszintén meg lehet beszélni mindent, mert nem választanak el sérelmeink, prekoncepcióink, hátsó gondolataink falai. Álmodom egy olyan egyházról, ahol egyenletesebben viselik a terheket. Az egyik nem szakad meg, a másik nem lógatja a lábát, hanem együtt húzunk; s a csapatmunka nem csak beköszöntő ígéret, hanem lehetőség és valóság. Álmodom egy olyan egyházról, ahol nincsenek csoportérdekek, csak egy érdek van: az egyház érdeke, Krisztus ügyének az érdeke. Álmodom egy olyan egyházról, ahol elesés után is lehet újrakezdeni, mert nem csak prédikálunk a megbocsátásról, hanem élünk is vele. A zsoltáros arról szól, hogy álmában ad eleget az Úr annak, akit szeret. Úgy hiszem, szeret, mert sokat adott, s ha mégis mindig nyugtalan és elégedetlen vagyok, akkor az azért van, mert negyvenévesen is, s amíg még van, később is álmodó, jobbról álmodozó gyerek szeretnék lenni. Isten gyermeke.”

Áldott pünkösdi ünnepeket kívánok!

Fazakas Csaba esperes, Lugos