Fölszálott a páva

http://hunor.rmdsz.ro/
Hétfõ, 2019. október 14., 19.33

Roos Márton püspök és Jakubinyi György érsek húsvéti üzenetei

Roos Márton püspök és Jakubinyi György érsek húsvéti üzenetei
Roos Márton püspök és Jakubinyi György érsek húsvéti üzenetei
Testvéreim az Úrban! Kedves Híveim!


A nagyböjti felkészülés heteit követően elérkezett a húsvét, Urunk halálának és feltámadásának ünnepe, az Ünnepek Ünnepe. Mivel az idei esztendő folyamán emlékezünk egyházunk jeles tanítója, hitvallója és vértanúja, Szent Pál apostol születésének 2000. évfordulójára, a tiszteletére meghirdetett Jubileumi Évben húsvét ünnepe külön fényt kap. Pál apostol volt ugyanis Jézus tanításának és a feltámadás örömhírének egyik legkiemelkedőbb hirdetője.

Szent Pál apostol az élete folyamán soha nem találkozott személyesen Krisztussal, nem ismerte és nem látta Őt, mégis Jézus jelentette hittérítői munkájának csakúgy, mint keresztényi életének értelmét és tartalmát. Pál apostol másképpen látta Krisztust, mint általában az apostolok, és az Újszövetség is jelentős részben az ő munkája.

Az általa írt levelek hűen tükrözik Jézus haláláról és feltámadásáról szóló hitvallását. Ez segít bennünket is, mai keresztényeket, hogy az Egyház szentségein keresztül és különösképpen a szent keresztségben részesüljünk Krisztus halálában és feltámadásában is.

“Vagy nem tudjátok, hogy mindnyájan, akik megkeresztelkedtünk Jézus által, halálára keresztelkedtünk meg? A keresztség által ugyanis vele együtt a halálba temetkeztünk, hogy amint Krisztus az Atya dicsősége által föltámadt halálából, úgy mi is új életet éljünk.” (Róm  6, 3–4)

Ezek a gondolatok egy átfogó életvitelt, életmódot ajánlanak nekünk. A húsvéti keresztségből, a bűnbánatból és a szentmiseáldozatból erőt merítve tovább tudunk haladni hitünk útján, hogy életünket keresztényi módon éljük. Ez a reménnyel és bizakodással teljes élet az olyan ember élete, aki hivatása örök céljának eléréséhez mindig tudatában van annak, hogy Isten gyermeke és örököse. Pál apostol ezt a hitet így erősítette meg: “Tudom, kinek hiszek...”. (2Tim 1, 12)

Az egyedüli akadály a hit útján a bűn, amely súlyos csapásként nehezedik ránk, az embert eltávolítja az Istentől, és az egyedüli, amely “az embert elesetté teszi”. A bűnből fakad az erőszak és a gonoszság, amely az isteni szeretetet nem ismerő emberben uralkodik, egymás ellen fordítja őket, hogy elpusztítsák egymást, akiket Isten a saját hasonlatosságára teremtett és úgy rendelte, hogy részesei legyenek az Ő dicsőségének.

Húsvét vigíliájának olvasmányában így szól hozzánk az örömhír hirdetője, Pál apostol: “Ezért úgy tekintsétek ti is magatokat, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Krisztus Jézusban.” (Róm, 6, 11). Jobbat, szebbet nem is lehetne nekünk ajándékozni: miután újjászülettünk a bűnbánat és megtérés által, és meghaltunk a bűnnek, kegyelemben gazdag életet nyerünk, Jézus Krisztusban létezünk, és Őbenne élünk új, örök életet Isten színe előtt.
“Mert abban áll a húsvét ünnepe” énekli az Egyház az ünnep vigíliáján, “hogy igaz húsvéti Bárányunkat megölték értünk, s az Ő vére lett a szent jel –  hívő népe megváltására.”(Exultet). Ünnepeljük tehát húsvétot Pál apostollal együtt, aki nekünk tanítónk, hitvallónk és szószólónk.

Kegyelmekben gazdag, áldott húsvéti ünnepeket kívánok.
Temesvár, 2008. húsvét vasárnapján

† Márton
megyés püspök

Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!

Isten Szolgája, II. János Pál pápa fellendítette a zarándoklatok ősi keresztény gyakorlatát. Valamikor olyan életveszélyes volt a szentföldi zarándoklat és olyan hosszan tartott, hogy a zarándokok végrendelkeztek, mielőtt útra indultak. A közlekedés fejlődése megkönnyítette korunk embere számára a szent helyek látogatását. Sokan el is látogatnak oda, de ez mégsem adatik meg mindenkinek.

Lélekben azonban mindannyian elzarándokolhatunk, akár most is, amikor keresztény hitünk legnagyobb ünnepét üljük. Keressünk fel három szenthelyet Jeruzsálemben, a Szent Városban.

1. A három jeruzsálemi szenthely között időrendben az első az Utolsó Vacsora terme.
Az evangélista szerint felső terem volt. Ezt a házigazda az Úr Jézus és tanítványai rendelkezésére bocsátotta, hogy ott tartsák meg az ószövetségi húsvétot. Az Úr Jézus szertartás közben alapította meg az Oltáriszentséget és az Egyházi Rendet, amikor átváltoztatta a kenyeret Szent Testévé és a bort Szent Vérévé, valamint Apostolainak elrendelte: “Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (Lk 22, 19). Gyakorlatilag ez volt az első szentmise, mert az Úr Jézus az Utolsó Vacsorán elővételezte másnapi keresztáldozatát. Minden szentmise az egyszer és mindenkorra bemutatott keresztáldozat megjelenítése (tehát nem megismétlése). Az Utolsó Vacsorán összekötötte a két szentséget, az Oltáriszentséget és az Egyházi Rendet: ennek értelmében érvényes szentmise csak ott van, ahol érvényes papság van.
Abban a felső teremben a ferencesek kiűzése óta, 1551-től nem lehet szentmisét bemutatni, mert muzulmán kézen van. Csak II. János Pál pápának engedték meg 2000-ben egy alkalommal, hogy behelyezett tábori oltáron kíséretével bemutathassa a szentmiseáldozatot azon a helyen, ahol az Úr Jézus azt alapította. Ebből arra következtethetünk, hogy az Úr Jézus számára nem a tér és idő koordinátái voltak fontosak, hanem az örök kegyelemáramlás, amely nincs térhez és időhöz kötve. Kereszténységünket minden időben és minden körülmény között megélhetjük, Isten kegyelmével. Templomainkban, a szentmiseáldozatban, az Oltáriszentségben – mint maradandó szentségben – éppen olyan valóságosan jelen van az Úr Jézus, mint az Utolsó Vacsora felső termében, az átváltoztatott kenyérben és borban is jelen volt.

2. A második szenthely a Golgota dombja (arámul, Kálvária latinul), ahol a kereszt állott.Az Úr Jézus megváltó halála keresztutunk XII. állomása. A Golgota beleépült a hatalmas Szent Sír Bazilikába. A Golgota tetején lapos padló van, rajta a keresztút három állomása. A XI. állomás – Krisztust keresztre szegezik –, és a XIII. állomás – Krisztust leveszik a keresztről és a Szűz Anya ölébe helyezik –, a ferencesek révén a római katolikus Egyház őrizetében van. A XII. állomás – Krisztus meghal a kereszten –, ahol a kereszt állott, a görög ortodox egyházé. Katolikus szentmisét csak a kereszt helye mellett két méterre, a XIII. állomás kisoltárán lehet bemutatni.

A Golgota óta Krisztus elválaszthatatlan a kereszttől. “Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl a keresztjét és kövessen engem” (Mt 16, 24). Aki menekül a kereszttől, Krisztustól menekül. Aki átöleli a keresztet, Krisztust is átöleli, mert Krisztus a kereszten függ. Kereszthordozás nélkül nincs kereszténység. Ne félj, Testvér, a kereszttől: Krisztus a Te keresztedet is fölvitte a Golgotára. Ha vele hordod az élet keresztjét, már nem is kereszt az, hanem részesedés Krisztus világmegváltó művéből, amely a világ végéig tart Egyházában (vö. Kol 1, 14). Szent Ágoston szerint “ahol szeretet van, ott nincs szenvedés. Ha mégis van szenvedés, akkor a szenvedést is szeretik.” Az Ószövetség nem tudta megmagyarázni az ártatlanok szenvedését. A béketűrő Jób csak egy választ kap: teremtmény Istent nem vonhatja felelősségre az ártatlanok szenvedéséért. Krisztus adott választ a szenvedésre: nem vette el, hanem megmutatta, hogyan kell szenvedni. Vedd hát keresztedet, és hordozd abban a boldog reményben, hogy Krisztussal együtt hordozod, és akkor “az ő igája édes és az ő terhe könnyű” (Mt 11,30) lesz számodra is.

3. A harmadik szenthely szintén a Szent Sír Bazilikában van: maga a Szent Sír.Arimateai Szent József a maga számára készítette, és még senki sem feküdt benne. A gazdag emberek sziklába vájt sírja ugyanis csak porlasztó volt. Egy idő után az elporladt maradványokat csonttartóba, majd azzal együtt a sírbarlang falába tették, mint ma az urnát. A sziklasírba helyezték a következő halottat. Sok üres sír van a világon, mert mindig is voltak sírrablók. De csak két sír üres azért, mert a benne eltemetett személy feltámadt, illetve mennybe vétetett. Mindkét sír Jeruzsálemben van: az Úr Jézus sírja és a Boldogságos Szűz Mária sírja a Kedron völgyében. Ma a Szent Sír a görög ortodox egyház őrizetében van, de éjféltől hajnali 4 óráig az apostoli örmény Egyház használhatja, majd hajnali 4-től reggel 7-ig a római katolikus Egyház (vagyis a ferences atyák) gondozásában van. Ekkor lehet katolikus szentmisét is bemutatni az Úr Jézus üres sírjánál. A Szent Sír tulajdonképpen a katolikus keresztút utolsó – XIV. – állomása.

Keresztúti ájtatosságot bármikor lehet végezni. A nagyböjti szent idő ennek különleges ideje, mely Krisztus halálával és sírbatételével zárul. De tudjuk azt, hogy minden nagypéntekre boldog húsvéthajnal következik. Ha ez nem így lenne, akkor Szent Pál szerint “a legszánalomraméltóbbak” (1 Kor 15, 19) a keresztények lennének. A földön ugyanis vállalják a küzdelmes keresztény életet, s odaát nem várná őket a megígért örök boldogság. “De Krisztus feltámadt a halálból elsőként a halottak közül.” (1 Kor 15, 20).

Szent Pál felsorolja a tanúkat is. Kétezer éve az Egyház a Feltámadás tanúja. Ünnepeljetek hát örömmel, mert húsvéti ünnepünk az örök boldogság elővételezése már itt a földön. Odaát majd Isten “letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem vesződség, mert a régi világ elmúlt.” (Jel 21,4)
Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves Testvéremnek és minden jóakaratú embernek!
Gyulafehérvár, 2008. március 23-án, Urunk Feltámadásának főünnepén

† György s. k. érsek

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'