JelenHaz
Vasárnap, 2019. augusztus 25., 16.18

1848 márciusi ifjai

Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Degré Alajos, Pálfi Albert, Lisznyai Kálmán a legismertebbek közülük. Pedig jóval többen voltak. Ők annak a nemzedéknek a tagjai, amelyik radikális változást követelt. Többet, mint az előttük levő generáció, a reform nemzedék.


Többségük az 1820-as években született. Akik nemesi származásúak közülük, azok is elszegényedett nemesek: már az apjuk polgári foglalkozással kereste kenyerét. Ők, az ifjak mind polgári foglalkozást űztek, és írók, újságírók voltak. A radikalizmus, a forradalmi szellem irodalmi képviselői. Írók, akik politizáltak, politikusok, akik írtak. Mindegyiküket jegyzi az irodalomtörténet. ’48-as szerepük és írói, költői munkásságuk a magyar művelődéstörténet részesévé teszi őket.

Az ifjak szerveződése véletlenszerű és változó. Első csoportjuk a Tízek Társasága. Gazdasági reformköveteléseikkel kapcsolódik irodalmi ambíciójuk. Fórumul az újságírás kínálkozik. Csakhogy mondanivalójuk nyilvánosságra hozatalának gátat szab a cenzúra és a kiadók önkénye. Ezért orgánumot keresnek. Előbb a győri Hazánk című lap közölte Petőfinek és társainak írásait. Majd amikor 1847-ben Jókai vette át az Életképek szerkesztését, e folyóirat köré csoportosultak. Mert, miként Petőfi írta: “annak legtöbb olvasója van, mert ahhoz szegődtek a legjobb fejek, mert annak szerkesztője egyik főtagja a fiatal Magyarországnak, ahová mindazokat számítom, kik valódi szabadelvűek, nem szűkkeblűek, merészek, nagyot-akarók…”

Nem volt fegyverük, erős orgánumuk, külföldi kapcsolatuk, mégis ők robbantották ki a forradalmat. Március 19-én már az olvasók kezében volt a Marczius Tizenötödike első száma. Miközben az Életképek – jellemző módon felcserélve a francia forradalom jelszavainak sorrendjét – címlapjára írta az Egyenlőség, szabadság, testvériség szavakat.

Később a márciusi ifjak mind ritkábban hallatták szavukat. Tevőlegesen részt vettek a harcokban. Jókai szavai szerint “a literatúra ment legelöl vérét elpazarolni”. Hősi halált halt Petőfi és Vasvári; a szabadságharc leverése után sokuk kényszerült bujdosásra, emigrációba. Néhányuk forradalmi tevékenységét foglaltuk össze az alábbiakban.

Petőfi Sándor
1823. január elsején Kiskőrösön született, ahol még ezen a napon Petrovics Alexanderként keresztelték meg. A nevét később ő maga változtatta Petrovics Sándorra, majd Petőfi Sándorra.

1848. március 15. a pesti forradalom s egyszersmind Petőfi napja. “Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel” – emlékezett Jókai.

A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplőjévé vált. A forradalom az ő lakásáról indult: Jókai, Bulyovszky, Vasvári Pál és Petőfi együtt gyalogolt át a Pilvax kávéházba. A 12 pont mellett a Nemzeti dal a népakarat legfontosabb kifejezője, Petőfi a Pilvaxban, majd az orvosi egyetem udvarán szavalta el versét. A Landerer-nyomda előtt már a nyomtatott változatot zúgta utána a tömeg. A nap történéseit éjjel és másnap mind prózában, mind költeményben megörökítette: “E hős ifjúság vezére/voltam e nagy tetteknél” – írta büszkén. “Nagyapáink és apáink, / Míg egy század elhaladt, / Nem tevének annyit mint mink / Huszonnégy óra alatt” – indokolta e büszkeséget.

Öt nappal a pesti forradalom után már a következőket jegyezte naplójába: “Az egyetértés, mely eddig kivétel nélkül uralkodott a fővárosban, bomlani kezd.” Március 15-én mögöttük volt a közvélemény, az ország, ám radikalizmusuk hamarosan elszigetelte őket.

December 15-én született meg fia, Zoltán, így Petőfi kénytelen volt szabadságot kérni. Ellenségei harctéri távolmaradását gyávaságnak tekintették, s egyre hevesebben gúnyolták. Végül áthelyeztette magát Bem József erdélyi hadseregéhez. A forradalmár költő Bemben megtalálta hadvezérét, az eszményi hőst. Bensőséges, szinte apa-fiú kapcsolat jött létre köztük. Amikor lehetett, Bem inkább futárként küldte őt a kormány székhelyére, hogy a közelharctól megóvja. 1849. július 31-én került sor a Segesvár melletti fehéregyházi ütközetre; délután egykor Bem utasította, hogy hagyja el a csatateret. Ötkor még látták a Sárpatak hídján, ahol 200 székely ifjú katona 800 kozákkal küzdött, egy Lengyel nevű katonaorvos lóhátról kiáltott még neki, hogy fusson, mire ő – lova már nem lévén – futva elindult. Meghalni nem látta senki. A bécsi császári titkos levéltár iratai őrzik a csata végét, mely szerint “Azonnal, mihelyt a felkelősereg maradványai a bekövetkezett lovassági roham után a július 31-én Segesvár mellett vívott ütközetben Héjjasfalva felé menekültek, kozákrajok keltek át Fejéregyházán és Fejéregyháza fölött a Küküllőn is, ily módon elvágták nagyon sok menekülőnek az útját; ezeket mindjárt le is kaszabolták.”

A halott Petőfiről Heydte osztrák őrnagy, később ezredes tanúskodott évtizedekkel később: neki a fogoly tisztek “az alacsony termetű, vézna, sárgás bőrű, szakállas”, mellén átszúrt felkelőt Petőfivel azonosították a személyleírás alapján. A tudomány mai álláspontja szerint Petőfi elesett a segesvári csatában. Mások ezt vitatják, szerintük hadifogolyként Szibériába hurcolták, ahol később vagy kivégezték, vagy természetes halállal meghalt.

Jókai Mór
1825. február 18-án született Komáromban. A pápai református kollégium önképző körében kötött barátságot Petőfivel. Bár Kecskeméten jogi végzettséget, majd Pesten ügyvédi gyakorlatot szerzett, 1844-ben, első regényének, a Hétköznapoknak a sikere után hátat fordított a jogi pályának, és az írásnak szentelte életét. Az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban tevékeny részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt.

A szabadságharc bukása után bujkálnia kellett, ezért Tardonára menekült. Ezt az időszakot meséli el az Egy bujdosó naplója című műve. 1886. november 20-án meghalt felesége, Laborfalvi Róza. Jókai ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Róza leánya) házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt. Viszonyuk 1899-ben megromlott, mert az idős író szeptember 16-án feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta. A pár nem törődött a támadásokkal, számos külföldi utazáson vett részt, és Jókai töretlen lendülettel írta regényeit. 1904 tavaszán Nizzából hazatérve megfázott. Május 5-én este annyit mondott: “Aludni akarok.” Életének 79. évében hunyt el tüdőgyulladásban.

Vasvári Pál
Eredeti nevén Fejér Pál, 1826. július 14-énszületett Bűdön; történész, filozófus, forradalmár, a márciusi ifjak egyik vezéralakja. Nagyapja, Fejér János felszabadított jobbágy volt, édesapja, Fejér Pál görög katolikus pap. Tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte meg, 1843-ban beiratkozott a pesti egyetemre. Az 1848. márciusi események során Vasvári is ott volt a vezetők között. A 12 pont megalkotásában, majd a népgyűlés elé terjesztésében nagy szerepet vállalt.

Kossuth Lajos többször használta polgári futárként a horvát invázió alatt. 1849 elején Bihar, Szatmár és Szabolcs megyékben szabadcsapatot verbuvált, annak vezére lett. Mint katona azonban nem volt ügyes, nem bírta a fáradalmakat. Erdélyben harcolt őrnagyként, és Gyulakuta (Fântânele) környékén az Avram Iancu vezette román csapatok megölték 1849. július 13-án (azonban halála pontos dátumát illetően a mai napig eltérők a vélemények).




Irinyi József

Albison született 1822-ben, bátyjával együtt Nagyváradon és Debrecenben tanult jogot. (Testvére, a nála öt évvel idősebb János idővel Bécsben a politechnikum hallgatója lett. Vegyészhallgatóként ő találta fel 19 évesen a hangtalanul fellobbanó, biztonságos gyufát. János maga is részt vett testvérével a március 15-ét előkészítő forradalmi munkában.)
József, miután végzett, a reformkor hőseihez, Széchenyihez és Wesselényihez hasonlóan elutazott Nyugat-Európába. Jegyzeteiben ütköztette a fejlett Nyugatot és az elmaradott Magyarországot. Az írások azonban a cenzúra miatt nem jelenhettek meg Magyarországon, csupán külföldön. Innen is fakadhatott komoly elkötelezettsége a sajtószabadság iránt. Az 1840-es évek közepétől közvetlen munkakapcsolatban áll Petőfivel és a Pilvax kávéház biliárdasztala mellett szerveződő Fiatal Magyarország mozgalommal. “A tizenkét pont összeállítása Irinyi József műve volt, ki azt a Pesti Kör elé terjeszté” – írja Jókai.
A forradalom bukását követően Haynau halálra ítélte, majd utolsó hivatali napján kegyelmet adott neki. Ezt követően Pesten telepedett le, íróként és újságíróként dolgozott. Neki köszönhetjük, többek között, Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója című regényének fordítását.
1859-ben gyomorbajban halt meg.


Degré Alajos

1819. január 6-án született Lippán, Budapesten hunyt el 1896. november elsején. Édesapja francia emigráns volt, aki magyar leányt (Rácz Annát) vett feleségül, s Magyarországon telepedett le. Degré teljesen magyar nevelést kapott, iskoláit Aradon kezdte, Szegeden folytatta, a jogot Nagyváradon végezte. 1842-ben joggyakornoknak ment Pestre, s ekkor volt első feltűnő szerepe: amikor az ifjúság Kossuth Lajosnak fáklyásmenetet rendezett, a felvonuláson ő mondta a Kossuthot köszöntő beszédet.
Az ifjúság körében vezérszerepet játszott, amelyre írói hivatása és jelleme okán is hivatva volt, sokszor volt az ifjúság szónoka, s nem egy politikai demonstrációt vezérelt.

Végigszolgálta a szabadságharcot a 16. huszárezredben (Károlyi-huszárok). Édesanyját, aki 1849-ben hunyt el, s kinek három fia vett részt a magyar szabadságharcban, Arad várának parancsnoka katonai tiszteletadással temettette el. Degré Alajos az oroszok elleni heves csatában több sebet is kapott. Emiatt a nagyváradi fürdőben gyógykezeltette magát, itt jutott el hozzá a világosi fegyverletétel híre. Ezután a békési pusztákon bujdosott, innét 1849 végén a végvidékre menekült, ahonnét az amnesztia hírére visszatért Pestre, azonban Aradra internálták. Internálása után végleg visszatért a fővárosba.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: rebeka / Hétfõ, 2010. március 15., 16.09 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

és a többi kép az ifjakról??????????????????????????????????????
Hozzászólt: vivi / Kedd, 2010. március 09., 20.38 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

nagy jo irok mert már olvasta Petőfi Sándor,Jokai Mor,vásvári pál könyveit olvastam és nagyon jok

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'