Anyanyelvápolás a Téglásban

Második alkalommal rendeztek anyanyelvi tábort a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban. Évek óta tapasztaljuk, hogy mekkora szükség van az identitástudat ápolására, itt a dél-erdélyi szórványban, ahol a magyarság nem éri el a 10%-ot sem.

Ezért gondoltunk arra már 2006-ban, hogy jó lenne egy olyan tábort szervezni diákjaink számára, amikor ugyan az iskola falai között, de kötetlen formában, osztálynapló nélkül gazdagíthatnák a diákok szókincsüket, fejleszthetnék kifejezőkészségüket és ismerkednének a magyar irodalommal, kultúrával – fogalmazott a napokban zajló tábor alkalmával Kocsis Attila iskolaigazgató, aki egyben a főszervezője is volt a rendezvénynek.

A pedagógusi tapasztalat azonban joggal sugallta a szervezőknek, hogy a „reggeltől-estig nyelvtan és irodalom” nevű programra nem sok lenne e jelentkező. Így aztán igyekeztek olyan változatos napirendet összeállítani, amelyben egy hét alatt vetélkedő formájában helyet kapott az irodalom, de mellette számtalan sporttevékenység, kézműves foglalkozás, sőt, néptánc tanulás is. Meggyőződésem, hogy az identitástudatunk ápolásában igen nagy szerepe van a hagyományőrzésnek is, ezért külön figyelmet fordítottunk erre: több helyismertető kisfilmet néztünk meg közösen Székről, Kalotaszegről, Mezőségről, Székely-mezőségről, Szilágyságról, Szatmár vidékéről – meséli Kocsis Attila, aki aztán meg is tanította a széki táncrendet a fiataloknak.

A tábor többnyire „napközis” jellegű volt. A legtöbb diák a környékről jött, így estére hazamentek. De minden igénylő számára biztosítottunk bentlakást, étkezést is egész héten. Hiszen Szászvárostól a Zsil völgyéig az egész megyéből jöttek diákok – mondja az iskolaigazgató. Sajnálattal teszi hozzá, hogy bár a tábort a Communitas Alapítvány és a helyi Geszti Ferenc Társaság is támogatta, idén nem volt elegendő keret vendégelőadók meghívására. Ezért a foglalkozásokat a helybeli magyar és zeneszakos tanárok bonyolították le, a résztvevők szerint igencsak eredményesen.