Szerda, 2018. szeptember 26., 16.23

Vége a BGK-s diáknapoknak!

Vége a BGK-s diáknapoknak!
Vége a BGK-s diáknapoknak!

Egy kerek hét, tele a diákok nyüzsgésével, kampányolásával, készülődésével. Egy hét tele vidámsággal, összetartással, kisebb-nagyobb bulikkal.

Így lehet röviden és velősen jellemezni a Bethlen Gábor Kollégium évente megrendezésre kerülő diáknapjait.

Idén két párt lépett harcba az „egy napig te leszel az iskola igazgatója” címért. A TEDDI és a VIP párt. Kampányoltak, plakátoltak az udvaron, minden szünetben zászlaikat lengetve mondogatták jól kigondolt szlogenjeiket, előadással készültek, és mindenféle versenyen részt vettek.

Szombaton este volt a nagy nap, amikor az előadások után kihirdették a győztest.

A nyertes párt a TEDDI lett. Nagy örömmel ugrottak egymás nyakába, kaptak egy szép tejszínhabos tortát, és persze a pártelnök az őt megillető nyakkendőt.

Mégis, az est fénypontja a mindig várva várt tanári előadás volt. Egyszer egy évben mi is láthatjuk, amikor a tanáraink színpadra mernek állni, és valami újat, valami érdekeset mutatnak nekünk, egy estére ők is színészek lesznek, és nem is akármilyenek J!

Tanáraink mindig arra törekedtek, hogy a humoros jelenetekkel valamit tanítsanak is nekünk, vagy ők is diákokká válva feldolgozzák az egykori eseményeket.

Tekintsünk vissza, mi is volt tavaly?

2008. a Reneszánsz éve volt, ezért a színészekkel együtt mi is időutazáson vettünk részt. Egyszer csak Mátyás király, az igazságos, az álruhás király udvarában találtuk magunkat! Itt volt mindenki, udvari bolond, csillagász, avagy csillagész, volt ott valahol egy feleség, no meg a cigányasszonyról se feledkezzünk meg!

Mátyás király látott egy álmot, volt ott egy almafa, meg sok szám is. Hát igen, mindenhol ott van manapság a biológia és a matematika! Mátyás megkérte a csillagászt, avagy csillagészt, hogy fejtse meg az álmát. Lehet, hogy annyi tudás volt a csillagész agyában, ahány csillag az égen, de mégse tudta megfejteni az álmot. De volt neki egy titkos fegyvere! Na ki? Hát a Trézsi! Egy cigányasszony, aki bizony nem akármilyen tánccal mutatkozott be nekünk! Kártyáival megfejtette az álmot, ajaj, mi volt ott, pénz, gyerek, halál!

Mátyás király, az igazságos, álruhás király arra gondolt, hogy újra álruhát ölt és bejárja országát.

Hun volt, hun nem volt, mégis sok helyen megfordult! Találkozott erőszakos emberekkel is, persze gyorsan értesítette is az „Anti Violență” embereit!

A zene sem maradhatott ki a színdarabból. A nagyon jó kis összeállításban egy érdekes panasz-ének is elhangzott.

Királyunk annyi fele járt, hogy muszáj volt lemennie a híres pubba, megpihenni! Ahova még a diákság is előszeretettel jár, persze csak akkor, ha az órákon nagyon elfáradt.

Nehogy elfelejtsek megemlíteni egy pokoli jó jelenetet, itt a hangsúly a pokolira esik. Ott volt a  nagy Ő, aki mindenek felett uralkodik, neki volt két angyala, a többi szereplő már csak a sok alattvaló. Ismerős jelenetek köszöntek vissza. Hol voltál órán? … hát lógtam, a pubban voltam. Az én órámon mersz te telefonálni?! Most azonnal kirepül ez a pokoli tárgy az ablakon! Mit csináltál? Csak nem csókolóztál? Vagy éppen házit másoltál? Mindannyiukat a pokolra küldték, de a végén a nagyfőnök is megérezte, hogy milyen édes a pokolnak az íze!

Mi jöhetett idén? Most a főtéma, vagy a sztrájk, vagy a híres A/H1N1-vírus, a sertés- avagy “malac”-influenza.

Most nagyon fontos helyet kap a média, sajnos nagyon sokan tévé bolondok lettek – mi lenne velük, ha nem lenne tévé? Mi lenne, ha nem tudnák mindennap megnézni az ötórás rémhíreket valamelyik nagy kereskedelmi adón? Ezért hát, hogy nehogy lemaradjunk valamiről, a színpad egy nagy tévé változott.

Minden fontos eseményről értesültünk, ami az ország népét érdekli. Első jelenetben, a túlbuzgó tanárok sztrájkját kísérhettük figyelemmel. Volt, ki hamar feladta, volt, aki takarítónak állt be, voltak, akik inkább lakodalomba mentek zenélni. Elárulták nekünk, hogy ez egy jól fizető állás, egymás hegyén-hátán a sok esküvő. Volt, aki ugyancsak a zenei pályát választotta, az iskolalelkész mi másnak mehetett volna, mint operaénekesnek.

Mostanság minden híradóban hallunk valamit az új influenzáról. Erről is volt egy érdekes kis jelenet, ott voltak a szegény kártyázó, beteg, diákok, majd a jött a malac, beállt a kártyapartiba, és bedobta az ászt, avagy az influenzát.

De a művészek, mint például egy rajztanár, nem mehetnek takarítónak, sem lakodalomba muzsikálni, ők inkább elvonulnak eldugott kis műtermükbe, ott várják a múzsákat, alkotnak, ahogy ez meg van írva.

Megkapta a diákság a kritikát is. Emlékezzünk vissza, nyár elején, a híres tornavizsgára, avagy a “Fény az éjszakában” című hagyományos sportrendezvényünkre. Tanáraink, most is diákoknak érezték magukat és megmutatták, hogy milyen “ügyes” is  volt az idén a diákság!

A végén, egy énekkel zárták az előadást, amibe a közönség is belekapcsolódott.

Köszönjünk tanárainknak, hogy idén is felléptek!

 

Horváth Enikő

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: volt enyedi diak... / Hétfõ, 2009. november 23., 15.06 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Enyed, az Enyed...szeretnivalo :) vegre valami hir rola es a BGK-rol :)

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'