https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Kedd, 2019. szeptember 17., 03.50
Sajtóértekezlet az RMDSZ Arad megyei székházában

A fejlődés legnagyobb kerékkötője a hazai bürokrácia

A prezídiumban balról Faragó Péter, Kelemen Hunor, Hegedűs Csilla és Winkler Gyula, aki a hazai bürokrácia kerékkötőit vette számba
A prezídiumban balról Faragó Péter, Kelemen Hunor, Hegedűs Csilla és Winkler Gyula, aki a hazai bürokrácia kerékkötőit vette számba

Ma 14 órától az RMDSZ Arad megyei székházának a nagytermében tartott sajtóértekezletet Hegedűs Csilla és Winkler Gyula EP-képviselőjelölt társaságában Kelemen Hunor RMDSZ-szövetségi elnök. Az egybegyűlt sajtó képviselőit házigazdaként Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselő üdvözölte. Faragó Péter a nap jelentőségét méltatta, azt hogy 15 évvel ezelőtt avatták fel az aradi Megbékélési parkban újra felállított Szabadság-szobrot. Örömének adott hangot, amiért együtt ünnepelhetünk, illetve amiért a Szabadság-szobor jóvoltából Aradon ugrásszerűen megnőtt a turisták száma. A Megbékélési park minden aradit büszkeséggel tölthet el, mondta, majd a jelenlévőket meghívta a Megbékélési parkban, illetve a színházban folytatódó ünnepségre.

Kelemen Hunor szövetségi elnök, üdvözlő szavait követően, visszatekintett a 15 évvel ezelőtti eseményre, amikor a Szabadság-szobor több évtizedes várfogsága, illetve restaurálása utáni újraállítását ünnepelhettük. Az akkori kedvező döntést igen hasznosnak, európainak értékelte. Röviden vázolta a remekmű hányatott sorsát: az 1890-ben történt felállítását követően, 1925-ben lebontották, majd a várárokban tárolták, hogy 2004 óta, közös erőfeszítések eredményeként újra köztéren állhasson. A 129 éves történetéből a Szabadság-szobor csupán 50 évet tölthetett szabadságban. Hogy immár 15 éve újra felszabadult, a románok és a magyarok közös erőfeszítésének köszönhető.

A továbbiakban az EP-választások jelentőségét emelte ki, a szövetség egy hónappal ezelőtt hivatalosan is benyújtotta a képviselőjelöltek névsorát, amely révén az ország minden régiójában megpróbálnak jelen lenni. Mindenhol ismertetik a Szövetség stratégiáját a folyamatosan változó Európai Unióban. Ezt a változást mindenképp a tagállamok, a polgárok hasznára kell fordítani, mert a jelenlegi gazdasági világversenyben egyedül egyetlen EU-tagállam sem boldogulna a világ gazdasági nagyhatalmaival való megmérettetésben. Tehát nemcsak gazdasági, hanem politikai, sőt katonai szempontból is erős Európai Uniót kell felépíteni. A Szövetség fokozottan foglalkozik az európai őshonos nemzeti kisebbségek jogainak a biztosításával, ugyanakkor a kohéziós alapok, illetve a mezőgazdasági támogatásoknak a kérdéseivel. Mert a mezőgazdászoktól az utóbbi 100 évben folyton elvettek valamit, főként a kommunizmus idején, amikor nemcsak a termőföldet, hanem a termelőeszközöket is elvették tőlük. Az EU-csatlakozás óta viszont megfordult a helyzet, mert ha a nyugati kollégáiknál sokkal kevesebbet is, de folyamatosan élvezik a mezőgazdasági támogatásokat. Azok szintjét a továbbiakban feltétlenül emelni kell a hazai termelés hatékonyságának a növelése érdekében. Azt is tudni kell, hogy a kohéziós alapok felhasználása terén Románia mindig ismétlőnek számított, ugyanis a strukturális alapokat soha nem tudta teljes mértékben felhasználni. Sajnos, a helyzet a 2014–2020. közötti EU-költségvetési időszakban sem javult sokat, ezért azzal a javaslattal keresték meg Románia miniszterelnökét, hogy 2 milliárd euró kohéziós alapnak kérje az átcsoportosítását a Regionális Operatív Fejlesztési Programba, ahol komoly programok léteznek. Amennyiben rugalmas projektekkel állnak elő, az Európai Bizottság bizonyára helyt ad a kérésnek. Ha megtörténik, nemcsak a megyék fejlettségi színvonala, hanem a lakosság életszínvonala is emelkedhetne. Amint zárszavaiban kifejtette, az RMDSZ más pártoktól eltérően nem azon vitatkozik, hogy ki fogja váltani a miniszterelnököt vagy Liviu Dragneát, hanem az ország javát szolgáló EU-projekteken dolgoznak.

 

 

Az EP-képviselőjelöltek elképzelései

 

A továbbiakban Winkler Gyula EP-képviselő, képviselőjelölt köszöntötte a sajtó munkatársait. Miután gratulált Faragó Péter megyei elnöknek a Szabadság-szobor 15 évvel ezelőtti felállításához, az EP működésének a jobbítására, a kohéziós alapok hatékonyabb felhasználására vonatkozó elképzeléseinek adott hangot. Azokra nagy szükség van, ugyanis a tavaly őszi 57%-os szerződési szintről manapság 93%-ra emelkedtek, de még mindig csak a szerződési arányról, nem kivitelezésről beszélhetünk. Románia legnagyobb gondja, hogy a 2014–2020 közötti költségvetési ciklus utolsó előtti évében járunk, ami azt jelenti, hogy az ország ismét sok, mintegy 2 milliárd euró támogatásról fog lemaradni. Éppen ezért javasolták az újraelosztást a megyékben, a településeken létező projektek irányába. A megyénként nagyjából 50 millió euró fejlesztési alap igen sokat javíthatna a helybeli infrastruktúrákon. Az RMDSZ nem óhajtja megoldani az EU összes gondját, hanem csupán 5 olyan pontban érinti, amelyek nagyban javíthatnának a helyi közösségek életminőségén. A hazai farmerek egyöntetűen a hazai fojtogató bürokráciára panaszkodnak, ami miatt nem tudnak kellőképpen foglalkozni a gazdaságukkal. Manapság Románia az EU egyetlen olyan tagállama, ahol bélyegzőt használnak, ami a bürokrácia emlékműve. Az EP-ben a tagországokban lévő bürokrácia csökkentéséért dolgoznak.

A továbbiakban Hegedűs Csilla EP-képviselőjelölt a Szabadság-szobor kiszabadításának, újraállításának a fontosságát méltatta, majd a román törvényhozás alkalmazta kettős mércére hívta fel a figyelmet. Ennek kirívó példája a korondi eset, ahol a „községháza” felirat miatt törvényszéki határozattal 100 ezer euró bírságot róttak ki a községre. Tehát olyan európai törvényhozást akarunk, amely szavatolja a szabad anyanyelv, nemzeti szimbólumaink, a himnusz és a székelyhimnusz, a magyar-, illetve a székelyzászló szabad használatát. Ugyanakkor a nemzeti kulturális örökségünknek a tiszteletben tartását kérjük itthon és Európában egyaránt. Mert mi ezer éve építjük nemcsak Erdélyt, hanem Európát is, és nem akarjuk, hogy megismétlődjön olyan eset, mint, a Cioloş-kormány idején, amikor a csíksomlyói zarándoklatnak meggátolták az UNESCO-örökséggé nyilvánítását. Az őshonos európai kisebbségek jogait szavatoló törvénynek a kidolgozásáért több mint 1,2 millió aláírást gyűjtöttünk az EU-ban, ahol a következő törvénykezési időszakban benyújtjuk a törvénytervezetünket.

Semmi többet nem akarunk, mint ami az EU más országaiban már létezik – fejtette ki Hegedűs Csilla.

A sajtóértekezlet további részében Kelemen Hunor válaszolt a román sajtósoknak a jelenlegi kormány kívülről történő támogatására, egy új parlamenti többség esetleges kialakítására, illetve a belpolitikai helyzetre vonatkozó kérdésekre. A szövetségi elnöknek a magyar sajtósokkal külön megtartott beszélgetésére még visszatérünk.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'