Fresh Corner
Vasárnap, 2019. április 21., 01.49

A Grönholm-módszer, kézdivásárhelyiektől

A hálás aradi közönség hosszasan tapsolta a színészi teljesítményt, a színészek pedig, szintén tapssal, a kiváló közönséget köszöntötték
A hálás aradi közönség hosszasan tapsolta a színészi teljesítményt, a színészek pedig, szintén tapssal, a kiváló közönséget köszöntötték

Szégyellem kicsit, de nem kapcsoltam azonnal, mi ez a Grönholm-módszer. A név számomra ismeretlen (talán nincs is, a szerző találta ki?), a darab második mondatánál azonban rájöttem, hogy ezt már láttam; ha a cím kitörlődött is, az erőteljes darab nem.

Pár éve Aradon is játszotta a Pécsi Nemzeti Színház.

A Kézdivásárhelyi Városi Színház kimondottan színvonalas, pörgő ritmusú előadása közben többször átfutott rajtam: vajon mekkora köze lehet a valósághoz és mennyire fikció az, amit a néző a színpadon lát? Arra jutottam: bizonyára nem éppen kitaláció, a színpad és az élet közötti természetes különbségeket nyilván beszámítva.

A napjainkban 55 éves spanyol-katalán szerző, Jordi Galcerán 2005-ben keletkezett művében egy nagy multinacionális cég egyik vezető emberének kiválasztásáról értekezik (a darab a folyamat utolsó fázisát idézi), és nagyon hitelesnek tűnő, melleseleg megdöbbentő képet fest az emberi jellemről, természetről, előítéletekről.

A színpadi szituáció: a nagy multi cég (nyilván kiválóan fizetett) vezető állásra keres jelöltet, a (többedik, utolsó) válogatásra három férfi és egy nő jelentkezik. Tudni lehet, hogy egyik közülük a cég beépített embere – de melyik? Kitétel: aki bármilyen okból kimegy a teremből, azt kizárják.

Az „első kör” annak kiderítésére irányul, ki a beépített tégla. A szereplők, a vitákban, összecsapásokban, meg a későbbiekben, az újabb, fentről kijelölt próbák során a szereplőknek akarva-akaratlanul ki kell tárulkozniuk, vallaniuk kell magánéletük belső, eltitkolni kívánt problémáiról is.

Végig pattanásig feszült a légkör (élet–halál harc zajlik, ha nem is a szó szoros értelmében), s a végső megoldás, hogy ki kapja meg az állást (ez vágül mellesleg függőben marad, miután kiderül, hogy csupán egy igazi jelölt volt a négy közül), nem érdekes: a szerző menet közben felmutatta az emberi természetet, jellemet, attitűdöt, az embertárs iránti reakciókat, önzést és önzetlenséget, megértést és kíméletlenséget.

Bravúros írói teljesítmény!

És kiváló rendezői teljesítmény, ha e feszültséget végig fenn tudja tartani.  

 

***  

Internetes böngészéseim során olvastam: a Grönholm-módszer ősét (akkor másként hívták) a Wehrmacht, a német hadsereg fejlesztette ki az első világháború után a tisztek kiválasztására. A jelölteket stresszhelyzetbe hozták, hogy minél pontosabb képet alkothassanak a nyomás alatt várható teljesítményükről.

Az üzleti szférában, állítólag, 1956-ban kezdték alkalmazni.

Maga a szerző írja: „A Grönholm-módszer ötletének alapja megtörtént esemény. ... egy madridi kukában megtalálták egy szupermarket-lánc személyzeti osztályán dolgozó alkalmazott feljegyzéseit azokról a nőkről, akik pénztárosi állásra jelentkeztek.”

Nem részletezem: a szerző tapasztalatok nyomán megírta darabját, azt világszerte játszották (játsszák ma is, sok éve magyarországi és romániai színházakban is). Játsszák, mert nemcsak egy divattól felkapott akármilyen, hanem mert valóban jó darab.

***

A Kézdivásárhelyi Városi Színház Galcerán-előadása bizonyos értelemben a véletlen folytán került Aradra (már ha van véletlen). Lung László Zsolt (a darabban Carles) az Aradi Kamaraszínház régebbi munkatársa, így érthetőbb, hogy a Budapesten megrendezett, a határon túli színházak seregszemléjére utazó társulat egy este Aradon is bemutatta, örömünkre, producióját. Úgy vélem: a Barabás Árpád rendezte, Kolcsár József, Kiss László, Márdirosz Ágnes, Lung László Zsolt szereplésével előadott darab legalább elismerésre számíthat majd a határon túli színházak megmérettetésén.

***

A Határon Túli Magyar Színházak Szemléjére április 18. és 22. között kerül sor. Fellép a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház játéka (Frank Wedekind: A tavasz ébredése),  a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a Csíki Játékszín, a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a Kassai Thália Színház. (A kézdivásárhelyi társulat nevét egyébként, érdekes módon, nem találtam a szemlén fellépők névsorában.)

Az Aradi Kamaraszínház most nem lesz jelen, de a nyáron a kisvárdai fesztiválon, meg a budapesti Nemzeti Színház színpadán lép majd fel a Rozencratz és Guildestern halott c. produkciójával.

Jámbor Gyula


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'