Kedd, 2018. szeptember 25., 00.08
Történelmi előadás és portréavatás a vajdahunyadi várban

A középpontban Mátyás király

A középpontban Mátyás király
A középpontban Mátyás király

Bár hivatalosan nem csatlakoz(hat)nak a magyar kormány által meghirdetett idei Mátyás király-emlékévhez, a Hunyadi család bölcsőjét képviselő vár tulajdonjogát bírva, a vajdahunyadi önkormányzat is igyekszik megünnepelni a kettős történelmi évfordulót: Mátyás király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulóját.

Utóbbi apropója kapcsán hívták meg Vajdahunyad várába dr. Radu Lupescu történészt, a Sapienta Tudományegyetem oktatóját, aki rendkívül érdekes előadást tartott Mátyás király megkoronázásának történelmi előzményeiről, rávilágítva a politikai és emberi tényezők rendkívül bonyolult összefonódására, mely lehetővé tette, hogy 1458. február 14-én a rákosmezei országgyűlésen Hunyadi Mátyást királlyá válasszák. Az előadás során kiderült, ebben nem csupán az erdélyi és partiumi rendek nyomása, III. Kallixtus pápa támogatása, illetve a kormányzói tisztségre vágyó Szilágyi Mihály 15 ezres seregének jelenléte játszott szerepet, hanem Mátyás édesanyja – a férjét  és  elsőszülöttjét (a lefejezett Hunyadi Lászlót) sirató Szilágyi Erzsébet is hihetetlen lelkierővel folytatta titkos tárgyalásait fia érdekében.

Dr. Radu Lupescu a történelmi tények felvázolásán túl számos érdekes adattal fűszerezte előadását, kivetítve többek között Mátyás király korabeli horoszkópját, melynek meglelése nyomán a történészek nagyjából egyöntetűen elfogadják: Mátyás király 1443. február 23-án délután 15 óra 7 perckor született Kolozsvárott, Méhfi Jakab szőlősgazda házában, ahol Szilágyi Erzsébet hosszabb időre megszállt. További érdekességként derült fény arra is, hogy Mátyást már 8 esztendős korában eljegyezték a hasonló korú Cillei Erzsébettel, kinek apja, Cillei Ulrik a királyné elsőfokú unokatestvére és legfőbb bizalmasa lévén, az ország legbefolyásosabb főnemesének számított. Az akkori szokás értelmében az eljegyzett fiatalokat cserébe is adta egymásnak a két család. Így Mátyás gyakorlatilag gyermekként került fel Budára, a királyi udvarba.

Dr. Radu Lupescu előadásának hallgatósága azt is megtudhatta: Mátyás 1458-beli megválasztásakor a magyar szent korona III. Frigyes német-római császárnál volt, így Mátyás ennek hiányában kezdte el uralkodását, és csupán 5 év elteltével, 1463-ban tehette fejére e koronát, melyet 80 ezer aranyért vásárolt vissza.

A vajdahunyadi vár Bethlen-szárnyában elhangzó előadást követően, a várkápolnához közvetlenül csatlakozó Aranyházban került sor a Radu Olteanu képzőművész által készített Hunyadi Mátyás-portré leleplezésére. Dan Bobouţanu polgármester a leleplezést követően elmondta: e portré az első darabja annak a megszületendő sorozatnak, amely a vajdahunyadi vár tulajdonosait fogja bemutatni. A Mátyás király teljes alakos ábrázolását megjelenítő festményről ugyan megoszlanak a vélemények, de várbeli jelenléte mindenképp egy újabb lépés a nagy látogatottságnak örvendő középkori vár valós történetének ismertetésében.

Az eseménynek további pozitív hozadéka, hogy már az azt meghirdető sajtóközleményben tisztázódott: Hunyadi Mátyás nevének pontos román fordítása Matia Corvin és nem Matei, ahogyan az utóbbi évtizedekben közszájon forgott és számos hivatalos intézmény használta. A Matei ugyanis a Máté evangélistától származtatott személynévnek román megfelelője, Szent Mátyás apostol viszont, akinek nevét a nagy magyar király viselte, a román nyelvben Sfântul Matia néven szerepel. Az alapos magyarázat nyomán az eseményről beszámoló helyi román média következetesen a Matia nevet használta Mátyás király megnevezésére. Kérdés: mi lesz a Matei Corvin utcák, tanintézmények stb-k nevével?


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'