https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Csütörtök, 2019. szeptember 19., 16.17
Beszélgetés Nagy Zsolt falugazdával

A legnagyobb tavaszi gond a szárazság

Nagy Zsolt falugazda és kollégái a szükséges szaktanácsokkal folyamatosan a gazdálkodók rendelkezésére állnak
Nagy Zsolt falugazda és kollégái a szükséges szaktanácsokkal folyamatosan a gazdálkodók rendelkezésére állnak

A februárban Kisiratoson, majd Kisperegen szervezett gazdatalálkozót követően a fazekasvarsándi Essig József Kultúrotthonban március 22-én, pénteken tartották meg a gazdakör újraalakításának, a gazdaköri tevékenyég frissítésének az összejövetelét. A helyszínen bemutatta az általa forgalmazott biostimulátorokat (gyomirtózás utáni stresszoldók) a szolnoki Malagrov KFT, de az apátfalvi Tagányi József nagybani gazdálkodó is bemutatta a maga által forgalmazott biostimulátorokat, műtrágyákat. Az eseményen az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületét Pozsár Ibolya ügyvezető igazgató, Horváth Imre alelnök és Nagy Zsolt falugazda képviselte. Utóbbival az Arad megyebeli őszi vetéseknek a telelési feltételeit, a jelenlegi állapotát elemeztük, illetve számba vettük, hogy a rágcsálók kárt okoztak-e bennük.

– Hogyan mutatnak április 1-jén az őszi vetések?

– Nem nyújtanak valami szívderítő látványt, ugyanis igen száraz őszt éltünk meg, szeptemberben, októberben, sőt november végéig is nagyon kevés csapadék esett. Ezért a búza nem tudott kikelni, a hamarabb vetett repce kikelt, a kései vetések nagyon foghíjasak. Több gazdával is átbeszéltük a témát, ugyanis közülük nem egy tavasszal újravetette vagy még hozzávetett a foghíjas őszi vetéséhez, de olyan is került, aki kénytelen volt azt kiszántani vagy feltárcsázni, hogy a helyébe más kultúrát tudjon vetni. Szinte minden őszi vetés megsínylette az aszályt, ami új év után is folytatódott, hiszen se februárban, se márciusban nem kapott elég csapadékot az őszi búzavetés. Az későn kelt ki, nem tudott bokrosodni. Januárban, illetve februárban volt némi csapadék, ezért a hó alatt kikelt a búza, de a hideg miatt a vetések nem tudtak fejlődni.

– A megyében kistérségenként volt-e lényeges eltérés a kikelést, illetve a fejlődést illetően?

– Nagyjából mindenhol az volt a gond, hogy a száraz föld szántása igen nehézkes volt, szinte mindenhol késtek a szántással, mert a kemény földnek a felszántása nagyon körülményes. A decemberi, januári szántások nem kaptak elég nedvességet, ezért a fagy sem szívta szét a hantokat, tehát azok manapság igen rögösek, szárazok. Nagy szükség lenne a csapadékra. A szomszédos anyaországban is a szárazság miatt két héttel hamarabb kiadták az öntözési engedélyt. Nálunk a mezőgazdasági területeknek az öntözése ismeretlen fogalomnak számít, ugyanis a mezőn kiásott öntözőcsatornák sok helyen be vannak tömve, de öntöző berendezésekkel sem rendelkezünk.

– A rágcsálókkal mi a helyzet?

– A nyulak és az őzek főként a repcében okoztak komoly kárt, mivel a búza és az árpa nem volt kikelve. Ez nem jelenti, hogy a repcekelés optimálisra sikerült, sok gazda panaszkodik a foghíjas repcéjére. Legnagyobb gond a szárazság, hiszen az elmúlt két hónapban 10 milliméternyi esőt se kaptak a vetések. Jelenleg a talajból 80-100 milliméternyi csapadék hiányzik. Ahhoz, hogy a búza valamilyen termést adjon, sürgősen szüksége lenne legkevesebb 30 milliméternyi esőre.

– Elkezdődtek-e a tavaszi vetések?

– A gazdák hozzáfogtak, csakhogy éjjel szinte fagy, ezért a nedvességhiány mellett a talaj hőmérséklete se éri el a magvak kikeléséhez, fejlődéséhez szükséges, legkevesebb +10 Celsius fokos optimális hőmérsékletet. Tavasszal kukoricát, napraforgót, illetve lucernát is vetettek, csakhogy nedvesség és kellő meleg hiányában semmi nem kel ki az elvárásoknak megfelelően. Magam vöröshagymát is vetettem, de a jelzett okok miatt az sem kelt ki rendesen.

– Rendszeres kapcsolattartás működik-e a megyebeli gazdálkodókkal?

– Természetesen, kistérségenként több gazdával is folyamatos a kapcsolattartásunk, melynek során mindenhol a fent említett helyzetre panaszkodnak.

– Mit lehetne tenni az öntözéses mezőgazdaság érdekében?

– Komoly kormány-, illetve EU-támogatás nélkül szinte semmit, hiszen az Arad megyében egykor működött rendszert szinte teljesen felszámolták. Ugyanakkor az öntözésnek a hatékonyságát is szem előtt kellene tartani, hiszen nem biztos, hogy érdemes lenne öntözni egy búzatáblát, amin amúgy sincs nagy nyereség, mintha vetőmag- vagy csemegekukoricát öntöznének.

– Milyen munkálatok kezdődnek leghamarabb?

– Ha kellően felmelegszik az idő, vetni lehetne a kukoricát. A gazdák komolyan dolgoztak, kevés a szántatlan terület, a legtöbbet felszántották vagy lazítóekével művelték meg.

– Talajlazítás után lehet-e vetni?

– Hogyne lehetne, hiszen Amerikában már 20 éve nem használnak hagyományos, hanem csak talajlazító ekét, ami kevesebb üzemanyagot igényel. A lazító késeket ugyanis akár 50 centi mélyre is leengedhetik, amivel a traktor kereke után járó eketalp alatti földet is fel lehet lazítani. Éppen ezért már nálunk is egyre több helyen alkalmazzák a lazítós eljárást.

– Szaktanácsadás okán hol lehet önt elérni?

– Rendszeresen bejárok az aradi AMMGE irodára vagy a 0751/212-816-os telefonszámon vagyok elérhető. Ugyanakkor ifj Zágoni Szabó András AMMGE elnök falugazdaként is tevékenykedik, ő a 0743/040-607-es telefonszámon áll a gazdálkodók rendelkezésére.

– Köszönöm szépen a tájékoztatót!

– Én köszönöm a lehetőséget.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'