Szerda, 2018. szeptember 19., 16.05
Megyénk egyetlen, világi zenét is játszó fúvószenekara Nagyzerinden

A maguk örömére játszanak, de boldogok, ha mások is értékelik

A III. Nagyzerindi Disznótoros hangulatát nagyban feldobta a nt. Dénes József lelkipásztor (hegedűvel) által vezetett fúvószenekar
A III. Nagyzerindi Disznótoros hangulatát nagyban feldobta a nt. Dénes József lelkipásztor (hegedűvel) által vezetett fúvószenekar

40-50 évvel ezelőtt, Arad megye legtöbb magyarok és németek által lakott településén működött valamilyen zenekar, számos helyen fúvószenekar. Manapság viszont, a két aradi baptista zenekar mellett, Nagyzerinden van az egyetlen világi zenét is játszó fúvószenekar, amelynek az utóbbi években igencsak megugrott a népszerűsége. Néhány falunapnak a toborzójára meghívják őket. A nt. Dénes József nagyzerindi református lelkipásztor kezdeményezésére összeállt, a vezetésével működő fúvósok legutóbb éppen a III. Nagyzerindi Disznótoros programjának emelték a hangulatát. Végigjárták a böllércsapatokat, elhúzták a nótáikat, vérbeli disznótoros hangulatot teremtve.

Amint nt. Dénes József elmondta, a fúvószenekar megalapításának az ötletét a hollandiai testvértelepülés tagjai szolgáltatták, akik egyik látogatásuk alkalmával megkérdezték: nincs-e szükségük hangszerekre?

Természetesen, minden adomány jól jöhet, ezért azt válaszolták: szívesen elfogadnák. Legközelebb a hollandok hoztak is 7, majd egy újabb látogatásukkor további 10 hangszert. A lelkipásztor vonós hangszeren tud játszani, a hollandok viszont fúvós hangszereket hoztak, ráadásul elvárták, hogy a következő látogatásuk alkalmával a nagyzeridiek bemutassák a zenetudományukat. A lelkipásztor néhány falubeliről tudta, hogy valamikor a zenekar tagja volt, valamilyen hangszeren tud játszani, ezért elküldött nekik egy-egy hangszert. Később ezeknek közös próbát hirdetett, ahol kiderült: a mostani zenészek otthon szívvel-lélekkel gyakoroltak, ezért létrehozták az egyházi zenekart. Manapság felekezeti ünnepen egyházi zenét játszanak, falunapokon viszont felvonulás közben indulókat fújnak. Ha viszont vacsoráig maradnak, magyar nótákkal kísérik a dalolókat. Arad megye számos településén kívül Borszéken is három napon át ők képviselték a zenekíséretet. Csodálatos érzés volt, ahogyan az általuk játszott Székely himnuszt visszhangozták a környező hegyek. Nemcsak az Aradi Református Egyházmegyében, hanem a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületben is egyedüli felekezeti zenekarnak számítanak. Ezzel együtt a Szentleányfalvi Falunapot, néhány imanapi szolgálatára való elkísérés, illetve a tiszteletes úr könyvbemutatóin túl nem hívják egyházi zenének a biztosítására.

Kérdésünkre, hogy lelkipásztorként nem zsenáns-e számára az utcai zene, bevallotta, néha kissé feszélyezve érzi magát: mit szólnak az emberek? De azt tapasztalja, hogy nem szólják meg, hanem többet építhet az egyházi életen is, ha látják: nem visszafogott, aki kilométer távolságra van a hívektől, hanem zenekar élén együtt van velük.

Fellépés előtt többször, de általában havonta kétszer tartanak próbát 18 órától akár éjfélig is, amíg meg nem unják. Antonie Róbert, Antonie Flórián, id. Papp Sándor és ifj. Papp Sándor, Higyed Ferenc zenéjének az erősítésére Aradról is kijár zenélni László Ferenc, olykor besegít harmonikán Ladányi Lajos,  Feketegyarmatról Csíger László, akire egyházi zene előadásakor is számítani lehet. Mivel erősítőt nem használnak, a maga hegedűhangja a fúvósok között kissé elvész, de megpróbál hozzájárulni az összhanghoz. Nem játszanak pénzért, de ha valahol értékelik a játékukat, köszönettel elfogadják a támogatást. Elsősorban a maguk örömére zenélnek, de boldogok, ha másoknak is örömet okozhatnak vele – mondta nt. Dénes József nagyzerindi református lelkipásztor, a helybeli fúvószenekar megalapítója, vezetője.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'