JelenHaz
Csütörtök, 2019. július 18., 22.18
Az emberiség (lehetséges) története (3.)

A memória túlterhelése

Az első írott agyagtábla
Az első írott agyagtábla

A mezőgazdasági forradalommal az emberiség lemondott a természettel való szimbiózisról, s egyre jobban elidegenedik tőle. A szabad égboltot kis mesterséges szigetre cserélték, amit egyre jobban elszigeteltek a külvilágtól, a természeti viszontagságoktól, az állatoktól és nemsokára már egymástól is. Ma már oda jutottunk, hogy a gyerekeknek kiskoruktól külön szobájuk van, s ha kicsit nagyobbak, már kulcsuk is van a szobához. Maga a tér is nagyon leszűkült, a Föld felszínének csak a 2%-át lakják be az emberek, a többi víz, sivatag, erdő, túl hideg, vagy meleg ahhoz, hogy ott éljenek.

A mezőgazdasági forradalom után beszűkült nem csak az emberek élettere. de az idejük is. Addig szabadon kószálhattak akármerre, nem gátolta őket szinte semmi, mindig volt mit tenniük, nem volt idejük töprengeni; határozni és cselekedni kellett. Nem elmélkedtek, hisz semmi értelme nem lett volna olyasmire gondolni, amit nem tudtak megváltoztatni.

A mezőgazdasági termelés tette a jövőt arra érdemesnek, hogy gondolkodjanak róla, hisz a termelés, ciklusokban, évente ismétlődött, azokra fel kellett készülni, rossz időkre tartalékolni stb. Tehát a mezőgazdaság megjelenése komoly feladatok elő állította az ember agyát, s ez nagyban befolyásolta a jövőjét.

Az emberek egy idő után többet is termeltek, mint amennyit elfogyasztottak. A túltermelésből több embert tudtak eltartani, akiknek az egyik része mással is foglakozhatott, mint élelemszerzéssel. Egyesek nagyobb házakat, erődítményeket, templomokat építettek, mások létrehozták a kultúrát. a filozófiát, művészeteket. Egy idő után azonban kialakult egy elitréteg, ami rátette a kezét a fölöslegre s azt a saját javukra használta. Megjelent a magántulajdon, aminek az elosztása konfliktusokat kezdett termelni. A termőföld, a víz vagy a termésfölösleg elosztása okozta az első konfliktusokat, a háborúkat. Egészen a modern időkig a Föld lakosságának 90%-a termelt, a többi pedig uralkodott, kultúrával foglalkozott, vagy henyélt.

Ez a nagy változásgyorsan ment végbe az emberiség életében, olyannyira, hogy a keletkező problémákat nem tudták megfelelően kezelni. Addig a gyűjtögetésre csak kevés, de a vadászni se kellett sok ember együttműködjön. Csak amikor egyre nagyobb számban egyre nagyobb településeket alkottak, és nagyobb közös munkákba kezdtek, akkor kezdett kialakulni a társadalmi együttműködés, a társadalmi kapcsolatok rendszere.

Az első nagy együttgondolkodás a mitológia, a vallás volt. Csak valamilyen elképzelés tudta egybefogni az embereket, az tudott nagyszámú egyedet együttműködtetni egy cél érdekében. Attól kezdve nagy lépésekben fejlődött a társadalmi élet, míg az anyagi csak jóval lassabban döcögött utána.

A társadalmi rend kialakulásáról alkotott vélemények vagy a teremtés elméletére, vagy az evolúció törvényeire alapoznak. A teremtés mellett kiállók egyenlőnek tekintik az embereket, hisz azokat egy természetfölötti erő teremtette egyformára, egyelőeknek. Az evolucionisták pedig azt tartják, hogy az ember fejlődési folyamat eredménye, aminek a lényege, hogy mindegyik egyed különbözőképpen fejlődött, (ez a folyamat most is tart), nincs két egyforma génállományú, egyforma ujjlenyomatú ember, tehát nem is lehetnek egyformák. Az élővilágban nincs egyenlőség az egyedek között, se természetes, veleszületett jogok.

Az emberi jogok az egyenlőség elve, a társadalmi fejlődés során, megegyezés alapján kialakult rend, ami nélkül nem is tudnának ez emberek egymás mellett élni.

Ez a társadalmi rend más, mint a természeti rend. A gravitáció pl. természeti törvény, ami létezik akkor is, ha nem hiszünk benne. A társadalmi rend változik, attól függően, hogy milyen hiedelmekre, elvekre épül, mert azok az idők folyamán változhatnak. Hamurabi idejében törvényszerű és mindenki által elfogadott elv volt az egyenlőtlenség, más jogai, helyzete volt az elitnek, a középosztálynak és a rabszolgáknak. A modern időkben a különbözőképpen kialakult egyenlőségi rend fenntartásáért időről időre ölre, háborúba mentek az emberek egymással. Az egyenlőség hívei még csak fel sem tételezik, hogy ez egy kitalált rend, másrészt pedig mindent megtesznek, hogy a felnövő generációba beleneveljék ezeket az elveket. A mesével kezdődően az irodalom, a zene, a politikai, a reklámok, és sok más téren mindent megtesznek felfogásuk, szabályaik propagálásáért. Az elképzelt rend elméletét az bizonyítja, hogy az ember nem adja át a génekkel a szabályokat, a jogokat, mint pl. a méhek. Minden méh egyed valamilyen génkóddal jön létre, s abból a helyzetből nem tud kilépni. A dolgozó méheknek, a takarítóknak, a heréknek különböző feladatuk van, s nem lázadoznak, hogy egy másik kasztba kerüljenek, s nem sztrájkolnak nagyobb fizetésért.

Egy másik fontos tényező az ember fejlődésében a memória. Minél nagyobb közösségekben éltek az emberek, annál több dolgot kellett megjegyezniük. Nemcsak a szabályokat, törvényeket, de az élet más oldalaival kapcsolatos adatokat is, pl. a mezőgazdasági termeléssel, a kereskedelemmel stb., kapcsolatos dolgokat, és mindezt egy helyen, az agyukban kellett elraktározniuk. Egy idő után azonban ez a hely kicsinek bizonyult. Senki, egy seregnyi hivatalnok sem tudta megjegyezni, hogy egy birodalomban kinek mennyi adót kell fizetni, hogy azt befizette-e; az egyik találékony ember vésőt vett a kezébe és elkezdte lejegyezni ezeket az adatokat. A legelső írott szavakat, amelyek több mint 4000 évvel ezelőtt keletkeztek, egy gazdasági lejegyzést, Mezopotámiában találták: a sumér agyagtáblára a következők voltak írva: 29 086  mérő árpát adott 37 hónapra Kusim. Ez azt jelenti, hogy a Kusim nevű ember kifizette 37 hónapra az adóját. Különben ez a Kusim az első leírt emberi név.   

Később fejlesztették ezt az írásmódot, az egyiptomiak pedig feltalálták a hieroglifaírást. De a kínaiaknak, az inkáknak is volt külön írásmódjuk, sőt nekünk is, a rovásírás.

Az idő múlásával, egyre nagyobb mennyiségű adatot kellett lejegyezni, így valamivel meg kellett növelni a memóriát. Kitermelődött, megjelent a 10-es számrendszer, amivel hihetetlenül nagy mennyiségű adatok tudtak lejegyezni. Egy idő után azonban ez a rendszer se tudta ellátni feladatát, jobbat kellett keresni. Akkor jött létre a két számjegyű rendszer, ami leegyszerűsödve két jelre, a 0 és az 1-re, már mindenre képes, nemcsak adatokat, hanem akármit le tudnak jegyezni, számítógépek segítségével, s félő, hogy az írás, a mesterséges intelligencia, amely eddig szolgája volt az emberiségnek, nemsokára az ura lesz.

Jankó András



Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'