Fölszálott a páva

JelenHaz
Csütörtök, 2019. október 17., 06.29

A pankotai apátság napja

A pankotai apátság napja
A pankotai apátság napja

A középkori szerzetesség legrégebbik rendje a bencéseké volt, a rendet a nursiai származású, 480 táján született Szent Benedek alapította, akit tulajdonképpen az egész nyugati szerzetesség atyjának neveznek. Minden bizonnyal sokan nem tudják, miért is fűződik neve olyan szorosan Arad megye Pankota városához. Mert épp Pankotán, a Kopasz-hegy lábánál lelhetők fel a több mint száz éve feltárt, valamikor nagyon híres pankotai apátság (kolostor-komplexum) nyomai. Erre a helyre zarándokoltunk ki vasárnap a helyet jól ismerő pankotaiakkal, akik évről évre hagyományszerűen megemlékeznek a pankotai apátság napjáról. A jeles történelmi eseményt idén a szombatra eső, március 21-én megünnepelt Szent Benedek nap előzte meg.

A kis csoport délután 5 órától indult el gyalog, a református templomtól a kolostor egykori helye felé. A pankotai apátság múltjáról az úton hasznos információk birtokába jutottunk Pettenkoffer Pál révén, aki az évtizedek során számos hasznos dokumentumot gyűjtött össze Pankota történelméből.     

„A pankotaiak köztudatában úgy maradt meg ez az apátság, mint a Török vár. A török időkben ugyanis Pankota kolostora a törökök ostroma alá került. A török helytartó a váron belül különböző alakításokat végzett, mint például a magtártoronynak a lebontása, ahol egy török mecsetet épített. A törökök kivonulása után, a kolostor romokban hevert. A kriptasorból az ásatások során több csontváz került elő, többek között az egyik templomtorony alatt egy kőszarkofágba ellentétes irányba elfektetett két csontváz, középen egy hatalmas pallossal, ami sajnos az idők során elkallódott. Az egy főhajóból és két mellékhajóból álló apátsághoz hozzátartoztak a melléképületek, az apátoknak a szálláshelyei; egy gabonaraktár-, illetve egy kaputoronyból állott az apátság összképe. Dr. Márki Sándor művéből szedtük elő az adatokat, ő ugyanis a 19. sz. második felében volt a királyi főgimnázium történelem tanára, majd megírta Arad vármegye monográfiáját, mely nagyon részletesen kiterjed a pankotai apátságra és Pankota fejlődésére” – mesélte lelkesen Pettenkoffer, aki szerint a kutatások során előkerült dokumentumok legelőször 1217-ben említik a pankotai apátságot. Érdekes megállapítás, hogy a lerombolt apátság építőanyagai még most is fellelhetők egyes pankotai épületek alapkövei között, pincehelyiségeiben, sőt egykor még az utakat is ezekkel kövezték ki.

Az Ó-Pankota szomszédságában lévő területen csupán a néhány évvel ezelőtti ásatások nyomai utalnak az egykori történelmi létesítményre. Bár szántáskor még mindig gyakran előfordul, hogy egy-egy apró díszítőelembe, jellegzetes kődarabba botlik az ember.

A szeles időben kissé átfagyott társaság a terepszemle után visszasétált a református gyülekezeti terembe, ahol Szász Zoltán lelkipásztor áhítattal köszöntötte az egybegyűlteket. A vasárnapi esemény megszervezéséhez szükséges támogatást egyébként, Gulyás László pankotai tanár, a Csiky Gergely Egyesület elnöke szerint a Communitas Alapítványhoz benyújtott, majd megnyert pályázaton keresztül kapták.

Az áhítat után a református lelkipásztor Szent Benedek életéről és az általa alapított rendről mesélt. Ezt követően Pettenkoffer Pál vetítéssel egybekötött beszámolón ismertette a pankotai bencés apátság múltját és magát az épületsort. A beszámolóban Heitelné Móré Zsuzsa pankotai származású művészettörténész Egyházi építészet a Maros-völgy alsó szakaszán a 11-13. században c. írását és illusztrációit használták fel.

A valamikor híres pankotai apátság múltját homály fedi. Több mint száz éve föltárt, rendkívül gazdag leletanyaga szinte csak a helyi érdeklődést keltette fel, a művészettörténeti kutatás nem tartja számon. Építészeti maradványai, számos faragványtöredéke éppen akkor került napvilágra, amikor eldőlt a zsombolyi főesperesség és egykori székhelye körüli vita és ennek kapcsán az apátság végleges, Zaránd vármegyei lokalizálása, amikor bizonyossá vált, hogy Pankota az egri püspökségnek Csanád és Várad egyházmegye közé ékelődő zsombolyi főkerületéhez tartozott. A valószínűleg korai alapítású zsombolyi archidiakonátus – melynek székhelyét Márki Sándor a Pankota melletti Muszka (Másca) határába helyezte – 1332-től mint pankotai főesperesség szerepel folyamatosan oklevelekben. A főesperesség székhelyváltásáig Pankota fejlődését vára és monostora biztosította. A Kopasz-hegy lábánál elterülő ó-pankotai település délkelet felől övezte a szomszédos dombháton emelkedő épületegyüttest. A pankotai apát faluját 1177-ben említi először oklevél.  Az apátságként feltűnő monostor keletkezésére és alapítójára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A Váradi Regestrum szerint 1219-ben a monostor kegyura egy bizonyos András volt, aki mint bíró ítélkezett az apáttal a pankotaiaknak két pankotai lakos ellen emelt panasza ügyében.”– idéztek az értékes, Pankota számára (és nemcsak) oly fontos dokumentumból. 

Az apátság napjára a helybéli magyar gyerekek is felkészültek, Frayna Edit nyugalmazott tanítónő vezetésével az I-IV. osztályosok szavaltak, Szász Tünde tiszteletes-asszony kíséretében pedig a fakultatív magyar órákra járó fiatalok énekeltek. Még kerekebb lett volna minden, ha még több magyar pankotai lakos is ellátogat az eseményre.

„Őszintén és tiszta szívből mondhatom, hogy a Benedek-rendi örökséget (akár a kultúrtörténeti, művészeti, tudományos örökséget), amit ez a szerzetes rend az évszázadok során letett az asztalra, mi protestánsok is örömmel felvállaljuk és örülök neki, hogy ennek az emléknapnak a református gyülekezeti terem adhatott otthont” – nyilatkozta a végén Szász Zoltán pankotai református lelkipásztor.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'