A veszélyeztetett terhes

 

A helybéli magyar pedagógusok emlékezete szerint is először nyílik esély arra a kisjenői és a Körös-közi magyar gyerekeknek, hogy az általános iskola elvégzése után is anyanyelvükön tanuljanak tovább saját városukban, illetve a szülőfalujukhoz közel (vagy legalábbis közelebb, mint Aradon).

A 2008–2009-es tanévre ugyanis magyar osztályt terveznek az eddig kizárólag román tannyelvű Kisjenői Iskolacsoportban, a tagozaton szakközépiskolai képzést nyújtanának kereskedelem szakon.

A kilencedikbe felvételizők számítógépes helyosztásának első szakaszában 8 tanuló már bekerült ebbe az osztályba; szabad még 20 hely, de legalább 7 jelentkezőre van még szükség, hogy elindíthassák az osztályt. Az illetékesek elismerték, hogy nem volt megfelelő a hírverés (érzékeltetésül:  az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója, Matekovits Mihály is lapunk internetes oldalán egy hozzászólásban hívta fel a figyelmünket a kisjenői magyar osztályra), de hozzá kell tenni, hogy a szak sem eléggé vonzó a diákok számára. Más kérdés, hogy talán mégsem ezen a portálon kellene toborozni az osztályba a diákokat.

Matekovits Mihály elmondta, hogy az előző évek tapasztalata, és a Körös-vidéki magyar családok igénye alapján kérvényezték a magyar osztály indítását. Simonyifalváról, Nagyzerindről, vagy Ágyáról kevesen választották a magyar nyelvű továbbtanulást Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban, és vagy a család szerényebb anyagi helyzete, vagy a nagy távolság, vagy az alacsonyabb követelmények miatt a kisjenői román iskolák mellett döntöttek. Idén például Zerinden 10-en, Kisjenőben (Erdőhegyen) 9-en, Ágyán 3-an végeztek magyar tagozaton, de a Csikyt egy sem választotta közülük. „Van hét magyar végzős, akik még sehova nem jutottak be, őket kellene megtalálnunk, és meggyőznünk – folytatta Matekovits Mihály. – Ha minimális létszámmal is, de el kell indítanunk az osztályt, különben elvész az a nyolc diák is, aki már beiratkozott. Az igazság az, hogy tényleg nem volt reklámja, talán emiatt is jelentkeztek csak ennyien.”

Bíró Margit a Kisjenőhöz tartozó Erdőhegy általános iskolájának magyartagozat-vezetője (ez egyébként nem az Iskolacsoport, hanem a Mihai Veliciu Középiskola fennhatósága alá tartozik). „Tényleg, ha az újság korábban írta volna, biztos többen tudtak volna róla – mondta. – De hozzátartozik, hogy a kereskedelem nem túl vonzó. A diákok többsége az elektrotechnikát, vagy valamilyen más, hogy úgy mondjam, fiús szakot választott.”

Az iskola vezetősége támogatja a magyar osztályt, annál is inkább, mert nagyon sok magyar gyerek jár oda, és nem mindegyik beszéli jól a román nyelvet, emiatt lemaradnak társaiktól. „Minden évfolyamon szinte egy osztályra való magyar gyerek van a román osztályokban” – fogalmazott Bíró Margit. A vezetőséget ezért is meglepte, hogy nem teltek meg a helyek „első nekifutásra”.

Hogy kik lennének a tanárok? Bíró Margit szerint vannak magyar anyanyelvű pedagógusok a román tagozaton, Matekovits Mihály hozzátette, hogy „ott az erdőhegyi iskola magyar tanári kara”, és eleinte az se lenne baj, ha a szakképzést román nyelven kapnák a diákok, csak az a lényeg, hogy elinduljon az osztály, ha már lehetőség van rá.