JelenHaz
Péntek, 2019. december 13., 18.51
Arad hőenergetikai stratégiája

Ajánlat szemétégetőre, geotermikus fűtésre

Bognár Levente
Bognár Levente

– Nagyobb a CET által jelentett teher, mint a városi érdek – fogalmazott magvasan Bognár Levente alpolgármester, amikor Arad hőenergetikai stratégiájának sürgős meghatározásáról beszélt lapunknak. Szerinte rövid időn belül el kellene dönteni, egyáltalán mit akar kezdeni a város a korábban átvett hő- és elektromos erőművel (CET): befejezi-e a 2-es egységet, szándékszik-e ott villamos áramot termelni majd azt eladni, lesz-e alternatívája a város hőellátásának, vagy kizárólag erre az egy vállalatra alapoznak. – A helyhatósági választások lezáródtak, új mandátumot kezdett az önkormányzat, itt az ideje, hogy ezekben a stratégiai kérdésekben sürgős megoldás szülessen – mondta Bognár, majd hozzátette: arra azonban ügyelni kell, hogy a hőenergiaellátás ne csússzon ki a város kezéből, ne legyen privát monopólium.

Tény, a CET életben tartása, fejlesztése jelenleg nagyobb falat, mint amekkorát a város képes simán lenyelni, ráadásul az elmaradt beruházások, fejlesztések órája is hangosan ketyeg. Nem véletlen, hogy az önkormányzat csak hitelből tudta megoldani a Radnai (I. Maniu) úti régi erőmű (CH) környezetvédelmi beruházását, ami a szűrők felszerelését, a kazánok korszerűsítését jelentette.

– Tulajdonképpen a város hőellátását, megfelelő fejlesztésekkel ez a régi erőmű is biztosítani tudja – magyarázta az alpolgármester, miért nyűg számukra az új erőmű, amelyet átvettek. – Annak idején úgy tervezték, hogy az új CET-nek három egysége lesz, amelyek hőenergiát, ipari gőzt, és összesen 150 MW villanyáramot termelnek. Ebből viszont csupán az 1-es blokk készült el, a 2-es befejezése húzódik, a 3-asról pedig nincs mit beszélni. Ugyanakkor gondoljunk bele, hogy az 1990-től működő 1-es egységet 2013-ban be kell zárni, mert lejár az üzemideje, balesetveszélyessé válik.

 

 

Fércelt tervek

 

Vagyis, amennyiben az önkormányzat tovább adogat a kapu előtt, durván négy év múlva Arad ismét csak a most a CET mellett stratégiai tartalék szerepet játszó CH-val marad. S mivel az EU-ban a jogszabályokat érvényesíteni kell, kicsi a valószínűsége, hogy a város derogációt kap majd az 1-es blokk bezárására. Ha pedig a CH-ban télen üzemzavar lép fel, a megyeszékhelyen, alternatíva hiányában, befagynak a fűtőtestek. Mindezek tetejébe a monopolhelyzetéért most foggal-körömmel harcoló CET-nél 2010-ig korszerűsíteni kell az elektrosztatikus szűrőket, ami 8,5 millió lejes számlát jelent a vállalatnak, s áttételesen a városnak.

– Ha összeadjuk a legsürgősebb feladatokat, mint a szűrőcsere, a meddőhányó lezárása és zöldesítése, valamint a 2-es blokk befejezése, akkor 38-40 millió eurónak megfelelő összeg jön ki, ennyit kellene rövid időn belül a CET-re költeni – végzett Bognár egy gyors költségvetést. – A város fő célja a hosszú távon és olcsón megoldani a hőellátást – tette hozzá.

Ehhez persze, a szándék mellé pénzre is szükség van, de arról is dönteni kellene, hogy a fejlesztést kölcsönből, vagy magánbefektetők bevonásával, úgynevezett ppp-rendszerben (köz- és magánszféra társulása) oldják meg. Mert a kérdés a megyeszékhelyen 36 000 lakást – ebből 1250 tömbház – és körülbelül százezer állampolgárt érint. Ugyanakkor fontos, milyen fűtőanyaggal állítja majd elő a hőt a CET és a CH: marad a lignit és pakura, vagy áttérnek gázra a rohamosan dráguló földgázra.

Sajnos az önkormányzatban megszavazott, 2006-2020 időszakra vonatkozó városi energetikai stratégia is használhatatlan, mert kizárólag a CET-re húzták rá, szó nincs benne alternatív megoldásokról.

 

Az országnak sincs

 

Alternatívák azonban máris léteznek. Bognár Levente lapunknak elmondta, egy külföldi cég partnerségre lépne a várossal, hogy egy lakónegyedet a meglévő geotermikus energiával fűtsenek. Erre is önkormányzati döntés kell, akárcsak a másik lehetőségre, amelynek lényege, hogy egy kanadai cég szemételgázosítót létesítene Aradon – ez sokkal korszerűbb, tisztább, mint a hagyományos szemétégető –, a termelt hőenergiát pedig fűtésre használnák. Arról nem is beszélve, hogy Aradon azonnal leapadnának a szeméthegyek.

„Ne feledjük, hogy az országnak sincs 10-20 évre szóló energetikai terve, mert ha lenne, akkor mi is könnyebben választanánk alternatívát, illeszkednénk bele az általános tendenciába” – jegyezte meg az alpolgármester.

Szavait pedig alátámasztja Varujan Vosganian múlt heti bejelentése, miszerint megfontolandó, hogy az állam vegye vissza a régebben az önkormányzatoknak átadott hőerőműveket.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Murvai Miklós / Péntek, 2008. szeptember 19., 00.39 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Jó 9 éve, városi tanácsosként, többedmagammal, volt szerencsém meglátogatni a MVV Energie AG Mannheim-et, a város többségi tulajdonában levő (75%), közszolgáltatásokra szakosodott céget. A cégről csak annyit, hogy a városkörüli, kb. 40 km-es körzetbe tartozó kb. 1 milliós, több helységből álló agglomeráció közszállítását, szemétgazdálkodását, víz, szennyvíz, villany, gáz és fűtés szolgáltatását hivatott elvégezni. Az ilyen mértékű integrációnak köszönhetően a szolgáltatások magas színvonala mellett a taksák rendkívül alacsonyak.
A város és környéke energiagazdálkodásáért felelős részleg keretében 6 „CET” és egy négy egységből álló szemétégető működik.
A megbeszélések során a cég hajlandóságot mutatott az aradi energiagazdálkodás felmérésére és a stratégia INGYENES kidolgozására (kb. 300.000 DEM), sőt a stratégia megvalósításába is beszálltak volna (PHARE pénzekkel), de akkor mások voltak a hazai prioritások. Éppen azt kellett eldönteni, hogy a szemétégetőt építeni akaró 6 cég közül melyik „ajánlata” a legvonzóbb, melyik cég biztosítja a legkedvezőbb külföldi „tanulmányutat” a p.mesteri hivatal vezetőinek. Az akkori vezetők közül csak Darida János alpolgármester támogatta kezdeményezésünket, amely kidolgozásához tettlegesen is hozzájárult.
Sajnos elkövettük azt a szarvas hibát, hogy cáfolhatatlan műszaki tényekkel bizonyítottuk, hogy a szelektív szemétgyűjtés bevezetése nélkül a szemétégetés komoly anyagi veszteségekkel jár. A szelektív szemétgyűjtés bevezetésére a németeknek csekély 20 évre volt szükségük, mi pedig még meg el sem kezdtük. Ezzel szembementünk a szemétégető turizmusban reménykedő tanácsos kollegákkal, így határozat nem született, s az ügy elvérzett.
Pedig abban az időben az aradi távfűtőrendszer hővesztesége meghaladta a 35%-ot, a vezetékek vízben úsztak, a havi vízveszteség több ezer m3-re rúgott, míg a mannheimi fűtővíz hőmérséklete a speciálisan hőszigetelt csőrendszerben kilométerenként mindössze (nem tévedés) 0,05 Celsius fokkal csökken, s amikor rákérdeztünk a vízveszteség mértékére, a kérdést nem értették.
Az illetékeseknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy nem lenne-e gazdaságosabb a távfűtővezetékek elodázhatatlan teljes rehabilitációját elvégezni a mannheimi gyakorlat szerint még mielőtt a hőerőművek bővítésébe kezdenének.
Hozzászólt: nézelődő / Csütörtök, 2008. szeptember 18., 17.41 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Az a hatvanöt ezer (?) aradi, akik egyedi hőellátási monopóliuma birtokában, igényeit lehetőségeivel egyeztetve, maga fűti lakását, duplán fizet. Megveszi tüzelőjét, majd adója egy részét a városi elöljáróság a többi százezer aradi fűtési költségeinek csökkentésére fordítja. Ugye milyen jó neki?
A tömbházban lakó pedig vasbeton-kalitkája minden lyukában ingujjra vetkőzötten panaszkodik, hogy drága a fűtés.
Ugye milyen egyszerű.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'