Kedd, 2018. augusztus 21., 05.53
Hit és identitás kérdése Déván

Akik Istent szeretik, minden javukra szolgál

A hit és keresztény identitás kérdését járták körül a dévai református gyülekezet május 12-én megtartott csendesnapján. Köblös Lehel gerendkeresztúri lelkipásztor igehirdetésében Tamás apostol életének meghatározó pillanatát elevenítette fel János evangéliuma szerint, amikor a köznyelvben Hitetlen ragadványnévvel emlegetett tanítvány szemtől szembe találkozik a feltámadt Krisztussal.  A racionalitás napjaiban igencsak jellemző a tamási magatartás: a folytonos kérdésfeltevés, kételkedés. Az evangéliumi történet azonban rámutat: Tamás nem volt hitetlen, hiszen követője volt Jézusnak. De a félelem bizonytalanná tette, a keresztre feszítés után távol maradt a tanítványok közösségétől. Nem volt jelen, amikor a feltámadt Mester megjelent közöttük. És hite megrendült. A gyógyuláshoz szüksége van, hogy saját szemével lássa a feltámadás csodáját. És az Úr megadja neki ezt a kegyelmet – hangsúlyozta az igehirdető, párhuzamba állítva Tamás történetét a magunk életével, amikor távol maradunk a közösségi alkalmaktól, nem vagyunk ott az evangélium hirdetésén és megrendül a hitünk. De Jézus pontosan tudja, hogy milyen gyógyírra van szükségünk, ha kérjük, ha hajlandók vagyunk elfogadni, megkapjuk.

Az istentiszteleti igehirdetésben felvetett gondolatsort Lőrincz István, a marosvásárhelyi alsóvárosi gyülekezet lelkipásztora folytatta, aki Hit és identitás címmel tartott előadást. Alaptételként leszögezte: a keresztény identitás meghatározó tényezője a hitről való beszélgetés, a folytonos tanúságtétel és az evangélium hirdetése. – A keresztény embert ugyanis a hite különbözteti meg embertársaitól. Nem vagyunk sem szebbek, sem jobbak, mint bárki más, számunkra azonban a hit létkérdés – fogalmazott a lelkipásztor. Elsőként az ószövetségbeli Ábrahám életével példázva, aki Isten ígéretében bízva elhagyja gazdag szülőföldjét és a pusztába vándorol. Majd újszövetségi igékkel támasztotta alá a hit megtartó és csodatevő erejét, a gyülekezet figyelmébe ajánlva Pál apostol zsidókhoz írt levelét, melyben a hithősökről olvasva erősíthetik Istenbe vetett bizalmukat. Ézsaiás prófétát idézve pedig hangsúlyozta: Ha nem hisztek, bizony meg nem maradtok! – Érvényes ez magyar népünkre és egész Európára is. Hit nélkül fizikai pusztulásra van ítélve a nép – hívta fel a figyelmet az előadó. A továbbiakban krisztusi tanításra és személyes tanúságtételre építve világított rá, hogyan beszélhetünk hitről az élet legfontosabb pillanataiban, a születéstől, keresztségtől a halálig. Arra is rámutatott, miért olyan fontos megszólítani a különböző okból „hitetlennek” ítélt vagy magát annak valló embereket, hiszen Isten kegyelmének tudatosítása minden élethelyzetben gyógyírként hat. És akik Istent szeretik, minden javukra szolgál – utalt a rómabeliekhez írott levél biztatására a lelkipásztor. Előadása során kitért a kálvini kettős predesztináció kérdésére is, hangsúlyozva, hogy ezt semmiképpen sem szabad a fatalizmus irányából megközelíteni, sokkal inkább az egyéni felelősségvállalással kell társtani azt: Amennyire rajtatok áll, éljetek mindenkivel békességben... idézte a filippibeliekhez írt levelet, kiterjesztve a felelősségvállalást az élet minden területére.  

A dévai csendesnapra szép számban eljöttek a környékbeli gyülekezetek tagjai is, lelkipásztoraikkal egyetemben. Az ünnepi alkalmon Zsargó János Hunyad megyei református esperes vezette fel az úrvacsorát, a helyi gyülekezet kórusa pedig Lengyel Izabella karvezetővel egyházi kórusműveket adott elő. Rátoni Csaba lelkipásztor házigazdaként köszönetet mondott valamennyi szolgálatot vállaló lelkésztársának, a csendesnap megszervezésében segédkező gyülekezeti tagoknak és összegzésként hangsúlyozta: a keresztény ember feladata hirdetni az evangéliumot alkalmas és alkalmatlan időben!

A csendesnap a Melite gyülekezeti házban szeretetvendégséggel zárult.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'