Aktuális, kényes kérdések terítéken

Tegnap 11 órától sajtóértekezletet tartott az RMDSZ Arad megyei szervezetének a vezetősége. A Megyei szákház tárgyalójában egybegyűlt újságírókat, tévéseket Bognár Levente megyei elnök és Faragó Péter ügyvezető elnök köszöntötte.

Bognár Levente miután vázolta az értekezlet témakörét, az október 6-i megemlékezés motivációit ismertette, kiemelve a 13 mártírnak Aradhoz, egyben a helybeli magyarsághoz való kötődését. Azzal együtt, hogy a 13 tábornok közül csak 4 volt magyar, mindnyájan az abszolutizmus áldozataiként, az európai népek szabadságáért, egyenlőségéért és testvériségéért adták az életüket. Kegyeletük senkit nem sérthet, mert nem harcoltak mások szabadsága, de a románok ellen sem, ezért a bizonyos szélsőségesek által keltett gyanú, hogy az aradi hősök 40 ezer erdélyi románt ölettek volna meg, nem igaz. Az állítás csak a gyűlöletnek és a feszültségkeltésnek az eszköze a románok és a magyarok között. Az ő áldozatuk 165 év után is Aradnak az európai szellemét, az itt élőknek a szabadságszeretetét példázza. A történelemhamísítók állításait a történészek cáfolják, ugyanakkor az a feladat is rájuk hárul, hogy megírják az 1848–49-es forradalomnak a valós történetét Párizstól a Fekete-tengerig. A magyar és román nép közötti megbékélést a német–francia modellre kell építeni, ami eredményes. A XXI. században az a feladat hárul ránk, hogy mindenki megemlékezzen a maga hőseiről, akiket és egymás értékeit is kölcsönösen megbecsüljünk. Október 6-án zárulnak az Aradi Magyar Napok, amelyeknek a programját Faragó Péter ügyvezető elnök ismertette.

A továbbiakban az RMDSZ államfőjelöltje, Kelemen Hunor indulásához a megyében gyűjtött 7300 aláírást említette, ami része az országosan összegyűlt 265 000 aláírásnak. Arról is beszámolt, hogy a közelmúltban Aradon járt az Egyesült Államok Bukaresti Nagykövetségének megbízott nagykövete, Dean Thompson, aki megtekintette a Megbékélési Parkot, majd az RMDSZ-székházban tartott beszélgetésen az Arad megyei magyarság hétköznapjai felől érdeklődött.

Az érdekvédelmi szövetség tagjai részt vettek az Aradon megszervezett Nemzetiségek Fesztiválján, Ujj János helytörténész előadást tartott a nemzeti kisebbségeknek az aradi kulturális örökséghez való hozzájárulásáról. Ebből az is kiderült, hogy az aradi magyarság évszázadokon keresztül nagyban hozzájárult a jelzett kulturális örökségnek a gazdagításához.

Jelentős mozzanat volt Surján Lászlónak, az EP volt alelnökének a kezdeményezése, hogy az aradiak is csatlakozzanak a 21-es Kartához, vagyis azon népeknek a szövetségéhez, amelyek valós megbékélést óhajtanak.

A továbbiakban kitért azokra a kérdésekre, amelyek a Székelyföld autonómiatervezete kapcsán jutottak el a székházba. Ebből kiderül, hogy a tervezet nem próbálja korlátozni senkinek a jogait, csak a jelzett régió lakosai számára dolgozza ki a valós önrendelkezés feltételeit, amelyeket a dél-tiroli modellről mintázták. Az elnök szerint, a szülőföldön való megmaradáshoz, békés egymás mellett éléshez és a haladáshoz állandó párbeszédet kell folytatni a többség és a kisebbségek között. A szórványmagyarság kulturális autonómiájának a törvénytervezetét 2005-ben benyújtották a parlamenthez, az a Kisebbségi Törvénynek a részét képezi.

A továbbiakban Faragó Péter ügyvezető elnök beszélt az október 6-i megemlékezéssel csúcsosodó XI. Aradi Magyar Napoknak a programjáról. A magyar civilszervezetek és egyházak által összeállított tíznapos kulturális programot már közöltük, ezért az ismertetésétől ezúttal eltekintünk, de az ügyvezető elnök bejelentése szerint, október 6-án, valószínűleg 9 órától az Aradon tartózkodó Kelemen Hunor sajtótájékoztatót tart a székházban. Ugyanakkor beszámolt arról a felháborítóan szomorú esetről, miszerint ismeretlen tettesek letépték a székház homlokzatára tűzött RMDSZ zászlótartót, a zászlót eltulajdonították. Az eset kapcsán az elnökség ismeretlen elkövető ellen feljelentést tett a rendőrségen. A pártok közötti vándorlást lehetővé tévő kormányrendelettel kapcsolatban kijelentette: az RMDSZ-ből nem ment el egyetlen polgármester sem, nem is jött senki.

Az újságírói kérdések főként a Székelyföld területi autonómiájára vonatkoztak, annak a közvitára bocsátását egyesek kampányfogásnak tekintették, amit a megyei elnök határozottan cáfolt. Mások az autonómia statútumot alkotmányellenesnek minősítették. Bognár Levente és Faragó Péter a felvetett, kényes kérdésekre válaszoltak ugyan, de a feltevők hozzáállásából meglátszott, hogy azokat tulajdonképpen Kelemen Hunornak óhajtják majd feltenni.