Adalék a nagyperegi föld-besüppedéshez
Alagútrendszer Pécskán?
Tegnapi lapszámunkban megjelent, Nagyperegen fagyasztották a szenzációt című, a településen talált, alagút létére vonatkoztatható talaj-besüppedésről szóló írásunkkal kapcsolatban Pécskáról betelefonált Bán Béla nyugalmazott tanár, aki elmondta: Pécskán létezik egy alagútrendszer, ami a jelenlegi 2-es számú Általános Iskola konyhájából indul. 12 éves korában járt is benne az akkori iskolaigazgató, Besenyei Béla vezetésével, 5 kisdiák társával együtt, akikkel nagyjából 25 métert mentek benne, ott azonban be volt szakadva. A bejáratot nem sokkal később befalazták, de az iskolaépület szennyvizét 70 évig ide eresztették be. Az alagút iránya az iskolaépületből a nyugdíjasok otthona és a régi erdészház érintésével a Maros-partra vezet, ahol a régi, 400 éves fák között volt a rejtett kijárata. A régi erdészház sarka az alagút felett, több mint 20 éve beszakadt, de a hatóságok sebtében, több traktor-utánfutó földdel, illetve salakkal betemették. Jól emlékszik a boltívesen épített alagútra, ami nagyjából 2 méter magas, nagy méretű égetett téglából, forró mésszel készült. 25 méterenként jobbról, balról beugrók épültek benne, akárcsak az aradi vár kazamatáiban. A 2 méter szélesre saccolt járat alja ugyancsak téglával kövezett, olymód, hogy a közepén kis méretű, egyenes fenekű árkot hagytak a beszivárgott víznek az elvezetésére. Amikor Bán Béla gyermekkorában benne járt, úgy emlékszik, hogy a padló tégláin szekérkerék nyomokat is látott, viszont sem víz, sem szag érzékelésére nem emlékszik. Az iskola konyhájában most is pontosan meg tudja mutatni, hol van befalazva a lejárat, de szerinte az alagútnak más elágazása is van, mivel az iskolának az utca felé eső illemhelyét soha nem takarították, az is az alagútba ürült, akárcsak egy kürtőn keresztül az épület szennyvize. A 60-as években azonban az illemhelyet is eltüntették, az alagút volt összeköttetésével együtt.
Besenyei Béla, néhai iskolaigazgató véleménye szerint, az alagút a török időkben készült – a mostani tégláknál háromszor nagyobb, de lapos, égetett elemekből –, mégpedig azért, hogy a lakosság a végvárak, illetve a települések között titokban kommunikálni vagy menekülni tudjon. A pécskai olyan magasra épült, hogy egy alacsonyabb ló a lovasával együtt közlekedni tudott benne olymód, hogy a ló középen lévő, egyenes fenekű árokban futott, a 25 méternyire lévő beugrókban a lovasok meg tudták előzni egymást vagy találkozni tudtak egymással. Mivel a jelenlegi iskola valamikor vendégfogadó, tehát középület volt, kézenfekvőnek tűnt ide építeni a lejáratot.
Bán Béla szerint a Nagyperegen talált talaj-besüppedés is hasonló, talán valahol a pécskaival összeköttetésben lévő, a települések közötti titkos kommunikációra, menekülésre használt alagút lehet.
Hogy mit keres a nagyperegiben a vízvezeték?
Azt akár később is leáshatták, de hát ez már nem rá, hanem a muzeológusokra tartozik, ha egyáltalán fel akarják tárni a titkát – nyilatkozta a telefonos beszélgetésen Bán Béla pécskai nyugalmazott tanár.
Tudjuk, hogyan viszonyultak a kommunista hatóságok a magyar időkben készült építményekben rejlő titkokhoz. Már csak az a kérdés, hogy a mostani hatóságok fel akarják-e tárni e kuriózumoknak a titkait, amelyek akár turisztikai látványosságok is lehetnek, avagy most is föld alá, a megfejtetlen titkok birodalmában kívánják hagyni őket, ha egyáltalán léteznek. Értesüléseink szerint Pécskán Bán Bélán kívül más nem tud az alagútról. Vagy talán mégis tud?Szóljon hozzá
Hozzászólt: Lorrin / Csütörtök, 2010. szeptember 30., 22.18 Válaszoljál rá! 
Barmilyen alagutnak kell legyen szellozorendszere!!! Ezeket, vagy maradvanyaikat kellene megkeresni.
Ha nincs szellozorendszer, nincs alagut! a Szendioxid megfolytja az embereket!
Vagy csak egy nagy pince volt az egesz az iskola alatt, mivel az iskola ugye egy fogado volt. Nem voltak hutogepek kellett a hideg, huvos hely az etelek, italok hosszabbtavon valo eltartositasahoz. Az alagut pedig legfejjebb ossze volt kotve a templommal.
Barmilyen alagutnak kell legyen szellozorendszere!!! Ezeket, vagy maradvanyaikat kellene megkeresni.
Ha nincs szellozorendszer, nincs alagut! a Szendioxid megfolytja az embereket!
Vagy csak egy nagy pince volt az egesz az iskola alatt, mivel az iskola ugye egy fogado volt. Nem voltak hutogepek kellett a hideg, huvos hely az etelek, italok hosszabbtavon valo eltartositasahoz. Az alagut pedig legfejjebb ossze volt kotve a templommal.
Hozzászólt: Kovács Gábor / Csütörtök, 2010. szeptember 30., 00.48 Válaszoljál rá!
Húúúha, micsoda boxmeccsek...Szerintem itt két dolgot lehetne (s kellene) tenni:
1) A Bán Tanár Úrnál és egyéb forrásokban fellelhető helyi legendákat mihamarabb összegyűjteni, mielőtt ezek még a feledésbe merülnek s talán egyszer kiadni őket, akkor is, ha a valóságtartalmuk megkérdőjelezhető (ettől legenda a legenda). Csak saját családomból/ról tudok 2-3 legendát, amit hallottam nagy/dédszüleimtől s amikről nagyon sajnálom, hogy nem tudok többet ugyanis mikor a történeteket hallottam, elég fiatalka voltam, most pedig sajnos a forrásaim apadtak el (csak egy példa: kacskaringós történetet mesélt dédapám arról, hogyan kötötte el Rózsa Sándor az ő nagyapjától a legszebb lovát, ugyanis a családban nagy hagyománya volt a szép lovak tartásának). Hasonló, történelmileg jelentősebb történetek biztosan vannak a tarsolyokban, amik talán érdeklődésre tarthatnak számot (akár úgy is, hogy a történet végén egy rövid rész foglalkozhatna azzal, hogy mennyi a történet valóságalapja vagy mi annak az esélye, hogy igaz legyen),
Ezek a történetek szépek lehetnek, nem feltétlenül azért mert igazak, hanem mert rólunk, őseinkről szólnak.
2) A feltételezett alagút nyomvonalán talán valóban nem kerülne túl sokba egy rutinvizsgálat lefuttatása talajvizsgálattal, akár a "veszekedő" felek által felsorolt hivatkozások alapján.
Bán Tanár Úrnak pedig ezúton is jó egészséget kíván egy volt diákja.
Húúúha, micsoda boxmeccsek...Szerintem itt két dolgot lehetne (s kellene) tenni:
1) A Bán Tanár Úrnál és egyéb forrásokban fellelhető helyi legendákat mihamarabb összegyűjteni, mielőtt ezek még a feledésbe merülnek s talán egyszer kiadni őket, akkor is, ha a valóságtartalmuk megkérdőjelezhető (ettől legenda a legenda). Csak saját családomból/ról tudok 2-3 legendát, amit hallottam nagy/dédszüleimtől s amikről nagyon sajnálom, hogy nem tudok többet ugyanis mikor a történeteket hallottam, elég fiatalka voltam, most pedig sajnos a forrásaim apadtak el (csak egy példa: kacskaringós történetet mesélt dédapám arról, hogyan kötötte el Rózsa Sándor az ő nagyapjától a legszebb lovát, ugyanis a családban nagy hagyománya volt a szép lovak tartásának). Hasonló, történelmileg jelentősebb történetek biztosan vannak a tarsolyokban, amik talán érdeklődésre tarthatnak számot (akár úgy is, hogy a történet végén egy rövid rész foglalkozhatna azzal, hogy mennyi a történet valóságalapja vagy mi annak az esélye, hogy igaz legyen),
Ezek a történetek szépek lehetnek, nem feltétlenül azért mert igazak, hanem mert rólunk, őseinkről szólnak.
2) A feltételezett alagút nyomvonalán talán valóban nem kerülne túl sokba egy rutinvizsgálat lefuttatása talajvizsgálattal, akár a "veszekedő" felek által felsorolt hivatkozások alapján.
Bán Tanár Úrnak pedig ezúton is jó egészséget kíván egy volt diákja.
Hozzászólt: Kurunczi Istvan / Hétfõ, 2010. szeptember 27., 13.18 Válaszoljál rá!
Nem szeretnek bele szolni Ban Bela es Nagy Istvan szemelyeskedeseibe (ennek nem itt van a helye). Nezzek el nekem a magyar karakterek hianyat, ugyanis egy olyan geproel irok amin nincsenek felte.
Az alagut rendszer lete nem bizonyitott, de en is tudok tobb beomlasrol az iskola, a templom es a regi erdeszlakas kornyeken. Az iskola udvaran a hatvanas evekben volt egy beomlas a ket udvar kozotti szekerlejaro felso vegenel. Nagy meretu teglakbol kirakott boltives epitmeny volt, az iranya alapjan az udvaron levo kut fele tartott. Egy ideig szennyvizet toltottek bele, majd betomtek.
A templom bejaratanal, ahol most racs van, valamikor lengoajto volt. Azt a lengoajtot is a hatvanas evekben szereltek be. Ott is meg volt sullyedve a padlo a templomon keresztul, sot a kinti reszen, mind a ket felol a betonozott szegely is. Ezeket az ajto beszerelesevel egyutt kijavitottak (a templomnal esetleg lehet rola dokumentum).
Hogy alagutrendszerrol, vagy kulon allo epitmenyekrol van-e szo azt az esetleges kutatasoknak kell kideriteniuk, de hogy valami van a fold alatt Pecskan az biztosnak latszik.
Nem szeretnek bele szolni Ban Bela es Nagy Istvan szemelyeskedeseibe (ennek nem itt van a helye). Nezzek el nekem a magyar karakterek hianyat, ugyanis egy olyan geproel irok amin nincsenek felte.
Az alagut rendszer lete nem bizonyitott, de en is tudok tobb beomlasrol az iskola, a templom es a regi erdeszlakas kornyeken. Az iskola udvaran a hatvanas evekben volt egy beomlas a ket udvar kozotti szekerlejaro felso vegenel. Nagy meretu teglakbol kirakott boltives epitmeny volt, az iranya alapjan az udvaron levo kut fele tartott. Egy ideig szennyvizet toltottek bele, majd betomtek.
A templom bejaratanal, ahol most racs van, valamikor lengoajto volt. Azt a lengoajtot is a hatvanas evekben szereltek be. Ott is meg volt sullyedve a padlo a templomon keresztul, sot a kinti reszen, mind a ket felol a betonozott szegely is. Ezeket az ajto beszerelesevel egyutt kijavitottak (a templomnal esetleg lehet rola dokumentum).
Hogy alagutrendszerrol, vagy kulon allo epitmenyekrol van-e szo azt az esetleges kutatasoknak kell kideriteniuk, de hogy valami van a fold alatt Pecskan az biztosnak latszik.
Hozzászólt: Ban Bela / Péntek, 2010. szeptember 17., 17.46 Válaszoljál rá!
Igen még mindig a ** Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2010. szeptember 10., 22.18 ** Személyeskedéseidre ** reagálok, na meg a maira. Péntek, 2010. szeptember 17., 14.27
**....helyesírásod taglalása is hosszú lenne,....** JAJ Pistám **...valamilyen föd alatti járat.** föld-re gondoltál ugye, azt pedig l betűvel irják
NOCSAK, NOCSAK
**Ilyen ajtó NINCS!
Ilyen alagútrendszer NINCS!
Akik ilyeneket írnak azoknak halvány fogalmuk sincs a mindenkori hadviselésről!**
**Az iskola alól pedig 1930. táján három irányba vezetett valamilyen föd alatti járat. A másik kettőről ezek szerint Te sem tudsz.....**,
Ez azt jelenti, hogy te is tudsz valamit, igaz, nem alagútnak hívod, hanem ** föd alatti járat, l betű nélkül
**Legyél jó, ha tudsz** HA BIROK.
Igen még mindig a ** Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2010. szeptember 10., 22.18 ** Személyeskedéseidre ** reagálok, na meg a maira. Péntek, 2010. szeptember 17., 14.27
**....helyesírásod taglalása is hosszú lenne,....** JAJ Pistám **...valamilyen föd alatti járat.** föld-re gondoltál ugye, azt pedig l betűvel irják
NOCSAK, NOCSAK
**Ilyen ajtó NINCS!
Ilyen alagútrendszer NINCS!
Akik ilyeneket írnak azoknak halvány fogalmuk sincs a mindenkori hadviselésről!**
**Az iskola alól pedig 1930. táján három irányba vezetett valamilyen föd alatti járat. A másik kettőről ezek szerint Te sem tudsz.....**,
Ez azt jelenti, hogy te is tudsz valamit, igaz, nem alagútnak hívod, hanem ** föd alatti járat, l betű nélkül
**Legyél jó, ha tudsz** HA BIROK.
Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2010. szeptember 17., 14.27 Válaszoljál rá!
Hát igen, kedves Béla, hoztad önmagad.
Én meg, mint írtam, vállalom önmagam.
Személyeskedéseidre nem reagálok, mert méltatlan lennék önmagamhoz. Fogalmazási módod, és helyesírásod taglalása is hosszú lenne, de nem éri meg a fáradtságot.
Az iskola alól pedig 1930. táján három irányba vezetett valamilyen föd alatti járat. A másik kettőről ezek szerint Te sem tudsz.
Legyél jó, ha tudsz.
Hát igen, kedves Béla, hoztad önmagad.
Én meg, mint írtam, vállalom önmagam.
Személyeskedéseidre nem reagálok, mert méltatlan lennék önmagamhoz. Fogalmazási módod, és helyesírásod taglalása is hosszú lenne, de nem éri meg a fáradtságot.
Az iskola alól pedig 1930. táján három irányba vezetett valamilyen föd alatti járat. A másik kettőről ezek szerint Te sem tudsz.
Legyél jó, ha tudsz.
Hozzászólt: Bán Béla / Péntek, 2010. szeptember 17., 11.07 Válaszoljál rá!
Ami az interjuból kimaradt
Ma 2010 szeptember 16. án egy pécskárol elszármazott barátom telefonon kérdezte meg tölem , hogy miert nem válaszolok a Neten megjelent rágalmaknak, alig találtam meg, Naponta olvasom a Nyugati Jelen irott változatát, ez eddig ki is elégitett, de úgy látom a cikkeknek van utóélete, és ez talán igy a jo. A velemény nyilvánitása **Demokráciában** megengedett , legyen ez pro vagy kontra.
Köszönöm szépen Laci , ezeket a szavakat, legalább nem nekem kellett kimondani, leirni.
Hozzászólt: Laci / Péntek, 2010. szeptember 10., 22.44
Éljen az irónia, Nagy úr! Gratulálunk, jól megaszonta!!!
Mindezt normálisan is le lehett volna írni, nem úgy, mint akit előtte jól felpofoztak egy strandpapuccsal.Az ilyen stílus sem magyar emberhez illő.
MOTTO
**A mostani települési elöljárók közül az alpolgármester 2004-ben megkérdezte, hogy ha ő fölveti az alagút feltárásának kérdését, akkor támogatni fogom-e? Igent mondtam. Hozzászólt: Nagy István / Hétfõ, 2010. szeptember 13., 07.16
Ime
1. A 70 es évekig az iskola kantinjának a szenyvizét az udvaron lévő , ráccsal lezárt lyukba öntötték, az igazgatói iroda lépcsőétől egy pár méterre.
2. A 60 as években, az udvaron, a sporttanárok csináltak a egy távolugrásra alkalmas gödröt, amibe egy pár utánfutónyi apró marosi homokot helyeztek, a dobbantónál lévő homok, máról holnapra eltűnt. A gyerekek is belesegitettek, nagyon jó játek volt, beleturni a homokot egy kis kráterbe, ahol a homok eltűnik. ( O. I. )
3. Soha nem állitottam, hogy Pécska és Kispereg közott alagút rendszer létezezik, de ezekután….., nem is kizárt. Miért ne.
4. Az erdész házát , a nagymagtárral szemben levő házra értettem , mindig az Erdészhivatal tulajdonában volt az épulet , kincstári ház, és mindenkor az erdészhivatal vezetóje lakott benne, az utolsó bennelako erdész Mezei úr volt, a jelenlegi lakó Mezei Stella, a volt erdész leánya.
5. Tisztelt Almási St., szerintem Önnek maradnia kellene a térképei mellett, ahelyett, hogy gúnyos megjegyzéseket tegyen, egy pécskai legendára, amit a pécskai lakos hisz, elfogad, addig amig az ellenkezője nem bizonyitott. Az alagút rendszerről , generációk beszéltek, , beszélnek, talán valakinek, valakiknek felkeltettem a figyelmét, és ásni fognak, valakinek majdcsak IGAZA lessz. vagy elfelejtjük mind AJTONY MANOSTORÁT, A legegyszerübb megoldás, a muzeumtól kölcsönkérni egy ultrahanggenerátort, vagy egy pár vállalkozó fiatalt kétkezi munkájával utánnajárni ennek a legendának, természetesen egy régész felügyelete mellett. Itt emlitem meg , hogy a nagysáncon talált értekek, avar edények, érmék, 90% a a Szörénytornyai (Turnu Severin ) múzeumban találhatőak (1970 Béres St. volt muzeolőgus Tg Jiu) A Perjámos –Pécska kultuúra néven
6. ** A stílus maga az ember. Én vállalom azt. aki vagyok.** , Nagy Istvan vallomása. Alias figyelo, krox, som. Ismerem, nagyon is ismerem, kollegák voltunk, a megjegyzések , a stilus az irónia, a hitetlenség,.... jobb torténész Pécskán mint Ő nincs, harminc évig, , a kákán is csomőt keres, talál, és mindent elkövet , hogy megszégyenitse mindazokat, akik nem valják az elképzeléseit, (Pécskai Ujsag) , mindenki hazudik, füllent, csak Ő, és csak Ő tud mindent, politikát, történelmet, fizikát, szépirodalmat , Ő a legjobb nyelvész Pécskán, Éppen ezért kiútáltatta már magát mindenhonnan. És lám, valahogy mindig ez a magatartás visszaut. , csak ha visszaemlékezünk , milyen körülmények között lett eltávolitva a pécskai RMDSZ élérol, az alpolgármesteri székből, alkalomadtán talán le lehet közölni az a röpcédulát amit a polgármesteri hivatalban terjesztettek róla anno, és sebtében lett összegyüjtve hajnalok hajnalán, kivéve talán azt az eggyet amit a rendőr nekem ajándékozott. Talán az is idetartozik, és ez nem is szájhagyomány, amit becsmérelni lehet, de még hogyan. A templomba is diktafonnal jár, ki is predikalta a plébános úr , megjegyzéseit, ha annak lehet nevezni , .... a Jelen szerkesztősége 24 órán belül el is távolitotta a Netröl . Na, mikor meg kellett volna kapjam első kiválósági oklevelemet, az önkormányzattöl, kampányt inditott, ellenem, nem is kaptam meg csak hat hőnapra rá, de azőta kaptam még hármat.
**Ki tud itt magyarul? A szerkesztő? A nyilatkozó? Szerintem egyik sem! ** A válaszom ... csak az, aki e szavakat leirta.... Nagy István. Felháboritó, sem a magyar anyanyelvű ujságot szerkesztő, ujságiró, Balta János úr , sem a magyar középiskolát végzett, és az ott tanároskodó, fizika-kémia szakos tanár nem tud magyarul, FELHÁBORITÓ. Ha az ember elüt egy betüt, egy ékezetet, nyargal rajta látástól vakulásig
** Drága édes anyanyelvem, miért hagyod, hogy megerőszakoljanak? ** irja Nagy István, .....kétlem, hogy a Pécskán töltött 30 évben igy megemancipálódott, Itt kell gratulálni a Nagyvarjasi tanitonéninek, hogy egy ilyen NAGYTUDÁSU embert nevelt fel a XXI. századnak.
6. A szájhagyomány, igaz tud egy Maros alatti szakaszról, egy Temesvárral összekötő részről, amit képtelenségnek tartok. Méréseim alapján 12 méteren is fosóhomok található , (a pécskaiak üdülőszigetén, a Maros közepén, a Vakastrand mellett ) ami lehetetlenné teszi egy úgymond alagát építését Végvárakat összekötő alagútról is hallottam, de például a Solymosi vár alatt lévo alagút is csak a Marosig tart .( Lasd. Lippa város torténete irta Eisenkolb Aurel 1888.) ezt Pécska esetében is elfogathatónak tartom.
Mindennek ellenére Nagy Istvánt barátomnak tartom, tartottam, és tartani fogom, de hát ha harc, ám legyen, állok elébe, szaftosabbnál szaftosabb történetekkel ( annak ellenere, hogy tudom ** EZ NEM A REKLAM HELYE**. A pécskaiaknak, az arad megyeieknek, az országnak kell egy kis IROTT CSEMEGE........ igy van Pista
7. A kiváncsiak azért utánna nézhetnének azért egy pár dolognak, pl. Kossuth Lajos ittjártának valamikori irott dokumentumára, a márványplakett hollétéről, a Poliklinika homlokzatán lévő kovácsoltvas lámpatartók hollétéről, az ártézikutak Árpádfejeinek hollétéről, Az 1950-ig irott Domus Historica hollétéről. Talán található lenne benne valami ami a pécskaiak kiváncsiságát kielégiti, és egyszer és mindenkorra tisztázná egyes legendákat mitoszokat , a szájhagyományokat kedvelő, valamint ellenzőinek a kiváncsiságát.
8. A Ghegus erdőben létezett egy földvár, ami sajnos már nem létezik, a volt Avantul TSZ szántóföldjén létezett három kúnhalom, a 70-es években túrták szét.
9. A Szenttamási út jobb oldalán, minden mélyszántás rengeteg cserépdarabot, emberi csontvázat hoz fel a felszínre.
10. Tudomásom szerint pécskának 4 temetője volt. A katolikus tempom körül, a regitemető utca körul, a központban, a volt Oktogon körul.
11. **Aki szenzációra éhes, keresse meg kérem Bán Bélát – Pécskán
Lehetséges, hogy szívesen fog szolgáltatni szép legendákkal.....**
Igen , minden PECSKAI lakos , aki pécskai legendák birtokában van, kérném szépen, keressen fel, és igérem, ha érdekes , leközlöm:
http://yo2byd.blogspot.com/
Például, a pécskai tanyavilágban hirhedté vált szellem legendáját, vagy a felsőátézikút felett időnként megjelenő, és huzamosabb ideig ott tartózkodó szivaralakú repülő csészealjat.
Végül , de nem utolsősorban **Ki kell ábrándítanom mindenkit! Ilyen ajtó NINCS! Ilyen alagútrendszer NINCS** honnan tudod drága Pistám , hogy **NINCS**, amikor be lett falazva az ajtó, akkor születtél Nagyvarjason, megérzés....., a beszakadt ** alagutrész ** homokkal való betömése, eltüntetése, a te alpolgármesteri idődből származik, szoba sem lehetett veled szobaállni, mindig azt montad CSAK ELEK , 30 éve vagy pécskai lakos, és iromanyaid nagyrésze az általam megmentett iratok, talált, vásárolt könyvekből származik, te akkor alpolgármester voltál, én meg napokig hordtam az iratokat ide-oda, majdnem az állásomba került annak megmentése.
Végezetül , itt közlöm a telefonon elmondott szövegemet amit felolvastam Balta János ujságíró úrnak, , megjegyzésnek szántam a peregi cikkre, és amit nem töröltem ki a számítögépből, talán egy adalék, akivel az alagútban voltam: lehet nem Besenyei Béla, hanem Hóry tanito úr, a név nem biztos, csak az, hogy tanitó volt, az év sem biztos talán az év 1959, csak az, hogy azután vagy éppen akkor kezték a kantin épitését, régen ott tárolták a gyerek által összegyüjtött papírt, rongyot, azelőtt egy pár évvel, ki is gyulladt. ( O.I. )
Pécskán, 50 éve van tudomásom egy alagút rendszerről, 12 éves koromban voltam is benne, az akkori iskolaigazgatóval Besenyei tanítóúrral . A bejaratot nemsokára befalazták, (a 2-es számu gimnázium konyhája ) A szenyvizet 70 évig ide eresztették be az épületből, az alagút iránya, iskola épulet , nyugdijasok otthona, régi erdész ház, marospart ( a régi 400 éves kiszáradt fák környéke, A régi erdészház sarka , az alagút felett , kb. 20 éve beszakadt, és a hatóságok sebtében betemették, Remekül lehetett látni a boltivesen kialakitott alagutat, ami kb 2 méter magas, égetett téglábol, mésszel rögzített. 25 méterenként jobból is, balrol is beugrók, Az alagút alja téglával kövezett, közepén egy kis árok, a beszivárgott víz elvezetésére. Mikor benne voltam sem vízre, sem szagra nem emlékszem.
Bán Béla
317235 Pecica Str 336 Nr. 1
0257-468170 vagy 0745-822583
Ami az interjuból kimaradt
Ma 2010 szeptember 16. án egy pécskárol elszármazott barátom telefonon kérdezte meg tölem , hogy miert nem válaszolok a Neten megjelent rágalmaknak, alig találtam meg, Naponta olvasom a Nyugati Jelen irott változatát, ez eddig ki is elégitett, de úgy látom a cikkeknek van utóélete, és ez talán igy a jo. A velemény nyilvánitása **Demokráciában** megengedett , legyen ez pro vagy kontra.
Köszönöm szépen Laci , ezeket a szavakat, legalább nem nekem kellett kimondani, leirni.
Hozzászólt: Laci / Péntek, 2010. szeptember 10., 22.44
Éljen az irónia, Nagy úr! Gratulálunk, jól megaszonta!!!
Mindezt normálisan is le lehett volna írni, nem úgy, mint akit előtte jól felpofoztak egy strandpapuccsal.Az ilyen stílus sem magyar emberhez illő.
MOTTO
**A mostani települési elöljárók közül az alpolgármester 2004-ben megkérdezte, hogy ha ő fölveti az alagút feltárásának kérdését, akkor támogatni fogom-e? Igent mondtam. Hozzászólt: Nagy István / Hétfõ, 2010. szeptember 13., 07.16
Ime
1. A 70 es évekig az iskola kantinjának a szenyvizét az udvaron lévő , ráccsal lezárt lyukba öntötték, az igazgatói iroda lépcsőétől egy pár méterre.
2. A 60 as években, az udvaron, a sporttanárok csináltak a egy távolugrásra alkalmas gödröt, amibe egy pár utánfutónyi apró marosi homokot helyeztek, a dobbantónál lévő homok, máról holnapra eltűnt. A gyerekek is belesegitettek, nagyon jó játek volt, beleturni a homokot egy kis kráterbe, ahol a homok eltűnik. ( O. I. )
3. Soha nem állitottam, hogy Pécska és Kispereg közott alagút rendszer létezezik, de ezekután….., nem is kizárt. Miért ne.
4. Az erdész házát , a nagymagtárral szemben levő házra értettem , mindig az Erdészhivatal tulajdonában volt az épulet , kincstári ház, és mindenkor az erdészhivatal vezetóje lakott benne, az utolsó bennelako erdész Mezei úr volt, a jelenlegi lakó Mezei Stella, a volt erdész leánya.
5. Tisztelt Almási St., szerintem Önnek maradnia kellene a térképei mellett, ahelyett, hogy gúnyos megjegyzéseket tegyen, egy pécskai legendára, amit a pécskai lakos hisz, elfogad, addig amig az ellenkezője nem bizonyitott. Az alagút rendszerről , generációk beszéltek, , beszélnek, talán valakinek, valakiknek felkeltettem a figyelmét, és ásni fognak, valakinek majdcsak IGAZA lessz. vagy elfelejtjük mind AJTONY MANOSTORÁT, A legegyszerübb megoldás, a muzeumtól kölcsönkérni egy ultrahanggenerátort, vagy egy pár vállalkozó fiatalt kétkezi munkájával utánnajárni ennek a legendának, természetesen egy régész felügyelete mellett. Itt emlitem meg , hogy a nagysáncon talált értekek, avar edények, érmék, 90% a a Szörénytornyai (Turnu Severin ) múzeumban találhatőak (1970 Béres St. volt muzeolőgus Tg Jiu) A Perjámos –Pécska kultuúra néven
6. ** A stílus maga az ember. Én vállalom azt. aki vagyok.** , Nagy Istvan vallomása. Alias figyelo, krox, som. Ismerem, nagyon is ismerem, kollegák voltunk, a megjegyzések , a stilus az irónia, a hitetlenség,.... jobb torténész Pécskán mint Ő nincs, harminc évig, , a kákán is csomőt keres, talál, és mindent elkövet , hogy megszégyenitse mindazokat, akik nem valják az elképzeléseit, (Pécskai Ujsag) , mindenki hazudik, füllent, csak Ő, és csak Ő tud mindent, politikát, történelmet, fizikát, szépirodalmat , Ő a legjobb nyelvész Pécskán, Éppen ezért kiútáltatta már magát mindenhonnan. És lám, valahogy mindig ez a magatartás visszaut. , csak ha visszaemlékezünk , milyen körülmények között lett eltávolitva a pécskai RMDSZ élérol, az alpolgármesteri székből, alkalomadtán talán le lehet közölni az a röpcédulát amit a polgármesteri hivatalban terjesztettek róla anno, és sebtében lett összegyüjtve hajnalok hajnalán, kivéve talán azt az eggyet amit a rendőr nekem ajándékozott. Talán az is idetartozik, és ez nem is szájhagyomány, amit becsmérelni lehet, de még hogyan. A templomba is diktafonnal jár, ki is predikalta a plébános úr , megjegyzéseit, ha annak lehet nevezni , .... a Jelen szerkesztősége 24 órán belül el is távolitotta a Netröl . Na, mikor meg kellett volna kapjam első kiválósági oklevelemet, az önkormányzattöl, kampányt inditott, ellenem, nem is kaptam meg csak hat hőnapra rá, de azőta kaptam még hármat.
**Ki tud itt magyarul? A szerkesztő? A nyilatkozó? Szerintem egyik sem! ** A válaszom ... csak az, aki e szavakat leirta.... Nagy István. Felháboritó, sem a magyar anyanyelvű ujságot szerkesztő, ujságiró, Balta János úr , sem a magyar középiskolát végzett, és az ott tanároskodó, fizika-kémia szakos tanár nem tud magyarul, FELHÁBORITÓ. Ha az ember elüt egy betüt, egy ékezetet, nyargal rajta látástól vakulásig
** Drága édes anyanyelvem, miért hagyod, hogy megerőszakoljanak? ** irja Nagy István, .....kétlem, hogy a Pécskán töltött 30 évben igy megemancipálódott, Itt kell gratulálni a Nagyvarjasi tanitonéninek, hogy egy ilyen NAGYTUDÁSU embert nevelt fel a XXI. századnak.
6. A szájhagyomány, igaz tud egy Maros alatti szakaszról, egy Temesvárral összekötő részről, amit képtelenségnek tartok. Méréseim alapján 12 méteren is fosóhomok található , (a pécskaiak üdülőszigetén, a Maros közepén, a Vakastrand mellett ) ami lehetetlenné teszi egy úgymond alagát építését Végvárakat összekötő alagútról is hallottam, de például a Solymosi vár alatt lévo alagút is csak a Marosig tart .( Lasd. Lippa város torténete irta Eisenkolb Aurel 1888.) ezt Pécska esetében is elfogathatónak tartom.
Mindennek ellenére Nagy Istvánt barátomnak tartom, tartottam, és tartani fogom, de hát ha harc, ám legyen, állok elébe, szaftosabbnál szaftosabb történetekkel ( annak ellenere, hogy tudom ** EZ NEM A REKLAM HELYE**. A pécskaiaknak, az arad megyeieknek, az országnak kell egy kis IROTT CSEMEGE........ igy van Pista
7. A kiváncsiak azért utánna nézhetnének azért egy pár dolognak, pl. Kossuth Lajos ittjártának valamikori irott dokumentumára, a márványplakett hollétéről, a Poliklinika homlokzatán lévő kovácsoltvas lámpatartók hollétéről, az ártézikutak Árpádfejeinek hollétéről, Az 1950-ig irott Domus Historica hollétéről. Talán található lenne benne valami ami a pécskaiak kiváncsiságát kielégiti, és egyszer és mindenkorra tisztázná egyes legendákat mitoszokat , a szájhagyományokat kedvelő, valamint ellenzőinek a kiváncsiságát.
8. A Ghegus erdőben létezett egy földvár, ami sajnos már nem létezik, a volt Avantul TSZ szántóföldjén létezett három kúnhalom, a 70-es években túrták szét.
9. A Szenttamási út jobb oldalán, minden mélyszántás rengeteg cserépdarabot, emberi csontvázat hoz fel a felszínre.
10. Tudomásom szerint pécskának 4 temetője volt. A katolikus tempom körül, a regitemető utca körul, a központban, a volt Oktogon körul.
11. **Aki szenzációra éhes, keresse meg kérem Bán Bélát – Pécskán
Lehetséges, hogy szívesen fog szolgáltatni szép legendákkal.....**
Igen , minden PECSKAI lakos , aki pécskai legendák birtokában van, kérném szépen, keressen fel, és igérem, ha érdekes , leközlöm:
http://yo2byd.blogspot.com/
Például, a pécskai tanyavilágban hirhedté vált szellem legendáját, vagy a felsőátézikút felett időnként megjelenő, és huzamosabb ideig ott tartózkodó szivaralakú repülő csészealjat.
Végül , de nem utolsősorban **Ki kell ábrándítanom mindenkit! Ilyen ajtó NINCS! Ilyen alagútrendszer NINCS** honnan tudod drága Pistám , hogy **NINCS**, amikor be lett falazva az ajtó, akkor születtél Nagyvarjason, megérzés....., a beszakadt ** alagutrész ** homokkal való betömése, eltüntetése, a te alpolgármesteri idődből származik, szoba sem lehetett veled szobaállni, mindig azt montad CSAK ELEK , 30 éve vagy pécskai lakos, és iromanyaid nagyrésze az általam megmentett iratok, talált, vásárolt könyvekből származik, te akkor alpolgármester voltál, én meg napokig hordtam az iratokat ide-oda, majdnem az állásomba került annak megmentése.
Végezetül , itt közlöm a telefonon elmondott szövegemet amit felolvastam Balta János ujságíró úrnak, , megjegyzésnek szántam a peregi cikkre, és amit nem töröltem ki a számítögépből, talán egy adalék, akivel az alagútban voltam: lehet nem Besenyei Béla, hanem Hóry tanito úr, a név nem biztos, csak az, hogy tanitó volt, az év sem biztos talán az év 1959, csak az, hogy azután vagy éppen akkor kezték a kantin épitését, régen ott tárolták a gyerek által összegyüjtött papírt, rongyot, azelőtt egy pár évvel, ki is gyulladt. ( O.I. )
Pécskán, 50 éve van tudomásom egy alagút rendszerről, 12 éves koromban voltam is benne, az akkori iskolaigazgatóval Besenyei tanítóúrral . A bejaratot nemsokára befalazták, (a 2-es számu gimnázium konyhája ) A szenyvizet 70 évig ide eresztették be az épületből, az alagút iránya, iskola épulet , nyugdijasok otthona, régi erdész ház, marospart ( a régi 400 éves kiszáradt fák környéke, A régi erdészház sarka , az alagút felett , kb. 20 éve beszakadt, és a hatóságok sebtében betemették, Remekül lehetett látni a boltivesen kialakitott alagutat, ami kb 2 méter magas, égetett téglábol, mésszel rögzített. 25 méterenként jobból is, balrol is beugrók, Az alagút alja téglával kövezett, közepén egy kis árok, a beszivárgott víz elvezetésére. Mikor benne voltam sem vízre, sem szagra nem emlékszem.
Bán Béla
317235 Pecica Str 336 Nr. 1
0257-468170 vagy 0745-822583
Hozzászólt: Nagy István / Szerda, 2010. szeptember 15., 07.30 Válaszoljál rá!
Itt további térképszelvények érhetők el, egyesek igen jó felbontásban.
http://tinyurl.com/38fftv9
Itt további térképszelvények érhetők el, egyesek igen jó felbontásban.
http://tinyurl.com/38fftv9
Hozzászólt: Almásy St. / Hétfõ, 2010. szeptember 13., 22.23 Válaszoljál rá!
Akit érdekel a valós múlt , keresse meg kérem
Josephinische Landesaufnahme 1782-1785 térképek
Palota – Nagy Beregh (Pereg)
Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg21-29
Web cime –
http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg21-29.jpg
Battonya
Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg22-30
Web cime –
http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg22-30.jpg
Pécska
Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg22-31
Web cime –
http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg22-31.jpg
Arad
Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg23-31
Web cime –
http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg23-31.jpg
Aki szenzációra éhes, keresse meg kérem Bán Bélát – Pécskán
Lehetséges, hogy szívesen fog szolgáltatni szép legendákkal.
Milyen lovakat használtak a „pécskai alagútrendszerben”? Bányalovakat?
És mily módon oldották meg a „légkondicionálást” a 40 kilométernyi „alagútrendszerben”
Az 1700 előtti években volt módjuk használni „magyar hőseinknek az Edison féle világítást”
Mit is jelent valójában az alagútrendszerben való kommunikáció??
UFO – rendszer kompatibilitása a Nyugati Jelen tényfeltáró újságíró rendszerével? ..
Akit érdekel a valós múlt , keresse meg kérem
Josephinische Landesaufnahme 1782-1785 térképek
Palota – Nagy Beregh (Pereg)
Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg21-29
Web cime –
http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg21-29.jpg
Battonya
Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg22-30
Web cime –
http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg22-30.jpg
Pécska
Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg22-31
Web cime –
http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg22-31.jpg
Arad
Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg23-31
Web cime –
http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg23-31.jpg
Aki szenzációra éhes, keresse meg kérem Bán Bélát – Pécskán
Lehetséges, hogy szívesen fog szolgáltatni szép legendákkal.
Milyen lovakat használtak a „pécskai alagútrendszerben”? Bányalovakat?
És mily módon oldották meg a „légkondicionálást” a 40 kilométernyi „alagútrendszerben”
Az 1700 előtti években volt módjuk használni „magyar hőseinknek az Edison féle világítást”
Mit is jelent valójában az alagútrendszerben való kommunikáció??
UFO – rendszer kompatibilitása a Nyugati Jelen tényfeltáró újságíró rendszerével? ..
Hozzászólt: 85 éves olvasó / Hétfõ, 2010. szeptember 13., 19.17 Válaszoljál rá!
Az újságíró felelőssége a lap hitelességének őrzése. Balta János most ezen ejtett csorbát.
Az újságíró felelőssége a lap hitelességének őrzése. Balta János most ezen ejtett csorbát.
Hozzászólt: Nagy István / Hétfõ, 2010. szeptember 13., 11.13 Válaszoljál rá!
A második bekezdés egyértelműbben:
A Pécskáról eddig megjelent három, általam is társzerkesztett könyv - Dr. Kovách Géza - Fejezetek Pécska nagyközség múltjából (1995), Dr. Nagyhalmágyi Stéger Sándor - Magyarpécska múltjából (1998); Pécska Monográfia (2007) - egyike sem tesz említést itteni alagútról, alagútrendszerről.
...
A második bekezdés egyértelműbben:
A Pécskáról eddig megjelent három, általam is társzerkesztett könyv - Dr. Kovách Géza - Fejezetek Pécska nagyközség múltjából (1995), Dr. Nagyhalmágyi Stéger Sándor - Magyarpécska múltjából (1998); Pécska Monográfia (2007) - egyike sem tesz említést itteni alagútról, alagútrendszerről.
...
Hozzászólt: Nagy István / Hétfõ, 2010. szeptember 13., 07.16 Válaszoljál rá!
Kedves aszta,,,, miért nem írta végig szaftosan indított nevét?
Nem vagyok történész, de tudós sem. Pécskáról azonban tudok egyet s mást. És fizikus képzettségem nem engedi meg, hogy ábrándokat kergessek.
A Pécskáról eddig megjelent három, általam is társzerkesztett könyv - Nagyhalmágyi Sándor - Dr. Kovách Géza - Fejezetek Pécska nagyközség múltjából (1995), Dr. Nagyhalmágyi Stéger Sándor - Magyarpécska múltjából; Pécska Monográfia (2007) - egyike sem tesz említést itteni alagútról, alagútrendszerről.
Ha Kovách Géza nem volt helybeli és nem ismerhette az itteni mende-mondákat Nagyhalmágyiról elmondható, hogy 1926-34 és 1952-64 között itt szolgált az Alsóvárosi Iskola tőszomszédságában lévő katolikus templomban, és a templom melletti plébánián élt, tehát volt helyismerete is.
A mostani települési elöljárók közül az alpolgármester 2004-ben megkérdezte, hogy ha ő fölveti az alagút feltárásának kérdését, akkor támogatni fogom-e? Igent mondtam. 2004-8 között nem vetette föl. Hogy 2008-tól kezdeményezett-e bármit is e tárgykörben azt nem tudom. 2009-től alpolgármester.
A Városháza nem hatóság, hanem közigazgatási hivatal. Régészeti kérdésről lévén szó döntés az esetleges kutatásról csak az épített örökség temesvári területi felügyeleti főhatóságának támogatásával születhet. Az előzetesen szükséges megvalósíthatósági szaktanulmányt azonban nem lehet megspórolni.
Meggyőződésem, hogy a felvetettekhez semmi köze az 1945-90 közötti kommunizmusnak nevezett rémálomhoz.
Ez még csak nem is magyar időkben készült építmény-ügy.
Nekünk néhai Ficzay Dénes magyartanárunk azt tanította, hogy a tollforgató felelőssége az alapos, előzetes tájékozódás. De ezt érzem Ujj János minden írásának olvasásakor is. Ha a szerző ezt a szakmai alapelvet szem előtt tartotta volna, akkor aligha éreztem volna szükségét a hozzászólásnak.
Szerintem sem kell, és nem is lehet mindent tudni, de írás előtt tájékozódni, érdeklődni fölöttébb szükséges.
Kedves aszta,,,, miért nem írta végig szaftosan indított nevét?
Nem vagyok történész, de tudós sem. Pécskáról azonban tudok egyet s mást. És fizikus képzettségem nem engedi meg, hogy ábrándokat kergessek.
A Pécskáról eddig megjelent három, általam is társzerkesztett könyv - Nagyhalmágyi Sándor - Dr. Kovách Géza - Fejezetek Pécska nagyközség múltjából (1995), Dr. Nagyhalmágyi Stéger Sándor - Magyarpécska múltjából; Pécska Monográfia (2007) - egyike sem tesz említést itteni alagútról, alagútrendszerről.
Ha Kovách Géza nem volt helybeli és nem ismerhette az itteni mende-mondákat Nagyhalmágyiról elmondható, hogy 1926-34 és 1952-64 között itt szolgált az Alsóvárosi Iskola tőszomszédságában lévő katolikus templomban, és a templom melletti plébánián élt, tehát volt helyismerete is.
A mostani települési elöljárók közül az alpolgármester 2004-ben megkérdezte, hogy ha ő fölveti az alagút feltárásának kérdését, akkor támogatni fogom-e? Igent mondtam. 2004-8 között nem vetette föl. Hogy 2008-tól kezdeményezett-e bármit is e tárgykörben azt nem tudom. 2009-től alpolgármester.
A Városháza nem hatóság, hanem közigazgatási hivatal. Régészeti kérdésről lévén szó döntés az esetleges kutatásról csak az épített örökség temesvári területi felügyeleti főhatóságának támogatásával születhet. Az előzetesen szükséges megvalósíthatósági szaktanulmányt azonban nem lehet megspórolni.
Meggyőződésem, hogy a felvetettekhez semmi köze az 1945-90 közötti kommunizmusnak nevezett rémálomhoz.
Ez még csak nem is magyar időkben készült építmény-ügy.
Nekünk néhai Ficzay Dénes magyartanárunk azt tanította, hogy a tollforgató felelőssége az alapos, előzetes tájékozódás. De ezt érzem Ujj János minden írásának olvasásakor is. Ha a szerző ezt a szakmai alapelvet szem előtt tartotta volna, akkor aligha éreztem volna szükségét a hozzászólásnak.
Szerintem sem kell, és nem is lehet mindent tudni, de írás előtt tájékozódni, érdeklődni fölöttébb szükséges.
Hozzászólt: aszta,,,, / Hétfõ, 2010. szeptember 13., 02.31 Válaszoljál rá!
....mar megint kozbe szolt a tortenesz ur NAGY ISTVAN.Ugy tudja itt a dolgokat mintha o lene itt a nagy tudos.En csak azt mondom bele kellene vagni ebben a dologba es meg kellene nezni hogy valoban letezik-e alagut vagy meg sem.De amenyire tudom 50% de kerdeses....
....mar megint kozbe szolt a tortenesz ur NAGY ISTVAN.Ugy tudja itt a dolgokat mintha o lene itt a nagy tudos.En csak azt mondom bele kellene vagni ebben a dologba es meg kellene nezni hogy valoban letezik-e alagut vagy meg sem.De amenyire tudom 50% de kerdeses....
Hozzászólt: Nagy István / Szombat, 2010. szeptember 11., 05.17 Válaszoljál rá!
Köszönöm ? Laci!
Igen, fölpofoztak, ezért írtam azt, amit úgy, ahogy.
Ez az írás pont olyan volt, mint amikor 1968-9-ben Péter Antal igazgató-tanító Tornyán Szabó Antal osztálytársamat megsorozta, adott neki vagy húsz pofont jobbról-balról felváltva.
Ezt az írást egy ilyen sorozásként éltem meg, amikor olvastam. Igaz, előzőleg egy idősebb kollégával, aki akkorra már olvasta, beszéltünk róla. Szerinte nem ér annyit, hogy nyilvánosan vitába szálljon a benne lévőkkel. Az ilyet jobb agyonhallgatni. Nos sz én stílusom, megközelítési módom más. Ha úgy látom, akkor vitatkozom, megpróbálok érveket, tényeket szembe állítani a látszattal. Mert a nép megvezetése árt annak. A magyarnak is, kedves Laci.
A stílus maga az ember.
Én vállalom azt. aki vagyok. A stílusomat is.
Ön részben vállalta.
Jöjjön el holnap fél tízre a Pécskai Alsóvárosi Iskolába és további részleteket is megtudhat rólam.
Az illem pedig helyenként, koronként és helyzetenként változik. Nézzen szét az egyetemes magyar írásbeliség megannyi stílusú világában.
Én azt vallom, hogy tényekről vagy tárgyszerűen beszélünk és írunk, ezt tettem hozzászólásomban, vagy hallgatunk, nehogy megtudják mások is, hogy mekkora zűrzavar lakozik bennünk.
Köszönöm ? Laci!
Igen, fölpofoztak, ezért írtam azt, amit úgy, ahogy.
Ez az írás pont olyan volt, mint amikor 1968-9-ben Péter Antal igazgató-tanító Tornyán Szabó Antal osztálytársamat megsorozta, adott neki vagy húsz pofont jobbról-balról felváltva.
Ezt az írást egy ilyen sorozásként éltem meg, amikor olvastam. Igaz, előzőleg egy idősebb kollégával, aki akkorra már olvasta, beszéltünk róla. Szerinte nem ér annyit, hogy nyilvánosan vitába szálljon a benne lévőkkel. Az ilyet jobb agyonhallgatni. Nos sz én stílusom, megközelítési módom más. Ha úgy látom, akkor vitatkozom, megpróbálok érveket, tényeket szembe állítani a látszattal. Mert a nép megvezetése árt annak. A magyarnak is, kedves Laci.
A stílus maga az ember.
Én vállalom azt. aki vagyok. A stílusomat is.
Ön részben vállalta.
Jöjjön el holnap fél tízre a Pécskai Alsóvárosi Iskolába és további részleteket is megtudhat rólam.
Az illem pedig helyenként, koronként és helyzetenként változik. Nézzen szét az egyetemes magyar írásbeliség megannyi stílusú világában.
Én azt vallom, hogy tényekről vagy tárgyszerűen beszélünk és írunk, ezt tettem hozzászólásomban, vagy hallgatunk, nehogy megtudják mások is, hogy mekkora zűrzavar lakozik bennünk.
Hozzászólt: Laci / Péntek, 2010. szeptember 10., 22.44 Válaszoljál rá!
Éljen az irónia, Nagy úr! Gratulálunk, jól megaszonta!!!
Mindezt normálisan is le lehett volna írni, nem úgy, mint akit előtte jól felpofoztak egy strandpapuccsal.Az ilyen stílus sem magyar emberhez illő.
Éljen az irónia, Nagy úr! Gratulálunk, jól megaszonta!!!
Mindezt normálisan is le lehett volna írni, nem úgy, mint akit előtte jól felpofoztak egy strandpapuccsal.Az ilyen stílus sem magyar emberhez illő.
Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2010. szeptember 10., 22.18 Válaszoljál rá!
Drága édes anyanyelvem, miért hagyod, hogy megerőszakoljanak?
Ez a mondat
"Pécskán létezik egy alagútrendszer, ami a jelenlegi 2-es számú Általános Iskola konyhájából indul."
azt jelenti, hogy amennyiben Balta János holnap kijön Pécskára, akkor Bán Béla végig fogja vezetni a település alatt lévő alagútrendszeren úgy, hogy az Alsóvárosi, 1823-ban vendéglőnek épült, és 1910 szeptemberétől, tehát éppen száz éve iskola alagsori pincéjében lévő alagútajtón lépnek oda be.
Ki kell ábrándítanom mindenkit!
Ilyen ajtó NINCS!
Ilyen alagútrendszer NINCS!
Akik ilyeneket írnak azoknak halvány fogalmuk sincs a mindenkori hadviselésről!
Itt NINCS egy kővár, mint Egerben, amelybe egy 50 méternyi hosszúságú alagút vezet be.
Tessék utánanézni mit jelent az a szó, hogy RENDSZER!
Bán Béla 1947 szept. 22-én született.
A kolozsvári Bessenyei Béla 1947 szeptemberétől 1955. augusztus 31-éig volt iskolaigazgató a pécskai Alsóvárosi Iskolában. Bán Béla akkor várta, hogy nyolc éves legyen. 12 évesen Ő sehol sem járhatott az 1922-ben született, ma Budapesten élő Bessenyei Bélával.
Az iskolaépületnek alig pár éve van szennyvize, és az a városi csatornahálózatba van bevezetve.
Az 1950-től működő bentlakás konyhája valóban a pincében volt, de az akkoriban nem sok szennyvizet termelt, mert a mosogatóvizet föletették a konyhára hússá váló disznókkal. Az a konyha 1977-ben megszűnt! Létezett 27 évig! Honnan a 70?
Szerkesztő úr!
legyünk komolyak!
Mielőtt írunk az újságba tájékozódjunk!
A néphülyítést a politikusoktól sem szívleljük!
Amit Bán Béla régi erdészháznak nevez az a Járási Hivatal egyik melléképülete volt, jóllehet akár katonai rendeltetése is lehetett. Az erdészházat a központba építették meg, és 1981-2-ben rombolták le, hogy helyébe tömbházlakást építsenek. Valószínűsítem, hogy az előző, kinőtt kincstári erdészlak is ott lehetett, ha volt olyan egyáltalán. A gyakorló erdész mindig az erdőben lakott, mert nem őrizhette azt másként.
Amit Bán Béla alagútnak nevez könnyen lehet egykori pince is, ami azért valószínűbb.
Bessenyei Béla mielőtt pécskai iskolaigazgatónak telportálták egy évet tanult a Bolyai Tudományegyetemen, 1946-47-ben szociológiát és politikai gazdaságtant. Régészi kvalitásai aligha lehettek. 1950-ben kinevezték címzetes matematika-fizika tanárnak.
Lovasforgalom 1500-as években alföldi alagútban?
Uraim, nézzenek a térképre!
Jó, hogy nem elektromos vontatású metrókocsikon furikáztak a trák lovagok Pécska alatt.
Vendégfogadó, mint középület?
Ki tud itt magyarul? A szerkesztő? A nyilatkozó? Szerintem egyik sem!
A vendéglő 1823-ban épült!
Tud valaki olyan háborús csatáról az 1800-as években, amelyet Pécskán vívtak, és alagútra volt hozzá szükség?
Elképesztő ennyi zagyvaság ilyen kis helyen!
14 kilométer alagút Pereg és Pécska között?
Mi a fenének, már megbocsássanak! Szegény dr. Kovách Géza most forog a sírjában!
Bán Béla fizika-kémiát tanult a nagyváradi pedagógiai főiskolán.
Most éppen régész?
Kommunista hatóságok és algutak?
Hogy kerül a csizma az asztalra?
javasolom Balta Jánosnak és Bán Bélának, hogy dobjanak össze fél-fél millió eurót a magánvagyonukból, mert az írás szerint ez a kaland meg kell érjen ennyit. Ha föltárták mind a 40 kilométer alagutat Németszetpétertől a Maros alatt Pécskáig, onnan Peregig, illetve a pécskai nagykocsmától az aradi várig, akkor szóljanak nekem is, mert kifizetem a az általuk megállapított belépőjegyet.
A pécskai alagútfantazmagóriáról én már többekkel beszéltem. De közben a józan eszemre is hallgattam.
Nem érdemes, de nem is szerencsés pincemaradványt vagy régi jégvermet több tíz kilométeres alagúttá fújni!
Drága édes anyanyelvem, miért hagyod, hogy megerőszakoljanak?
Ez a mondat
"Pécskán létezik egy alagútrendszer, ami a jelenlegi 2-es számú Általános Iskola konyhájából indul."
azt jelenti, hogy amennyiben Balta János holnap kijön Pécskára, akkor Bán Béla végig fogja vezetni a település alatt lévő alagútrendszeren úgy, hogy az Alsóvárosi, 1823-ban vendéglőnek épült, és 1910 szeptemberétől, tehát éppen száz éve iskola alagsori pincéjében lévő alagútajtón lépnek oda be.
Ki kell ábrándítanom mindenkit!
Ilyen ajtó NINCS!
Ilyen alagútrendszer NINCS!
Akik ilyeneket írnak azoknak halvány fogalmuk sincs a mindenkori hadviselésről!
Itt NINCS egy kővár, mint Egerben, amelybe egy 50 méternyi hosszúságú alagút vezet be.
Tessék utánanézni mit jelent az a szó, hogy RENDSZER!
Bán Béla 1947 szept. 22-én született.
A kolozsvári Bessenyei Béla 1947 szeptemberétől 1955. augusztus 31-éig volt iskolaigazgató a pécskai Alsóvárosi Iskolában. Bán Béla akkor várta, hogy nyolc éves legyen. 12 évesen Ő sehol sem járhatott az 1922-ben született, ma Budapesten élő Bessenyei Bélával.
Az iskolaépületnek alig pár éve van szennyvize, és az a városi csatornahálózatba van bevezetve.
Az 1950-től működő bentlakás konyhája valóban a pincében volt, de az akkoriban nem sok szennyvizet termelt, mert a mosogatóvizet föletették a konyhára hússá váló disznókkal. Az a konyha 1977-ben megszűnt! Létezett 27 évig! Honnan a 70?
Szerkesztő úr!
legyünk komolyak!
Mielőtt írunk az újságba tájékozódjunk!
A néphülyítést a politikusoktól sem szívleljük!
Amit Bán Béla régi erdészháznak nevez az a Járási Hivatal egyik melléképülete volt, jóllehet akár katonai rendeltetése is lehetett. Az erdészházat a központba építették meg, és 1981-2-ben rombolták le, hogy helyébe tömbházlakást építsenek. Valószínűsítem, hogy az előző, kinőtt kincstári erdészlak is ott lehetett, ha volt olyan egyáltalán. A gyakorló erdész mindig az erdőben lakott, mert nem őrizhette azt másként.
Amit Bán Béla alagútnak nevez könnyen lehet egykori pince is, ami azért valószínűbb.
Bessenyei Béla mielőtt pécskai iskolaigazgatónak telportálták egy évet tanult a Bolyai Tudományegyetemen, 1946-47-ben szociológiát és politikai gazdaságtant. Régészi kvalitásai aligha lehettek. 1950-ben kinevezték címzetes matematika-fizika tanárnak.
Lovasforgalom 1500-as években alföldi alagútban?
Uraim, nézzenek a térképre!
Jó, hogy nem elektromos vontatású metrókocsikon furikáztak a trák lovagok Pécska alatt.
Vendégfogadó, mint középület?
Ki tud itt magyarul? A szerkesztő? A nyilatkozó? Szerintem egyik sem!
A vendéglő 1823-ban épült!
Tud valaki olyan háborús csatáról az 1800-as években, amelyet Pécskán vívtak, és alagútra volt hozzá szükség?
Elképesztő ennyi zagyvaság ilyen kis helyen!
14 kilométer alagút Pereg és Pécska között?
Mi a fenének, már megbocsássanak! Szegény dr. Kovách Géza most forog a sírjában!
Bán Béla fizika-kémiát tanult a nagyváradi pedagógiai főiskolán.
Most éppen régész?
Kommunista hatóságok és algutak?
Hogy kerül a csizma az asztalra?
javasolom Balta Jánosnak és Bán Bélának, hogy dobjanak össze fél-fél millió eurót a magánvagyonukból, mert az írás szerint ez a kaland meg kell érjen ennyit. Ha föltárták mind a 40 kilométer alagutat Németszetpétertől a Maros alatt Pécskáig, onnan Peregig, illetve a pécskai nagykocsmától az aradi várig, akkor szóljanak nekem is, mert kifizetem a az általuk megállapított belépőjegyet.
A pécskai alagútfantazmagóriáról én már többekkel beszéltem. De közben a józan eszemre is hallgattam.
Nem érdemes, de nem is szerencsés pincemaradványt vagy régi jégvermet több tíz kilométeres alagúttá fújni!
Hozzászólt: E / Péntek, 2010. szeptember 10., 19.37 Válaszoljál rá!
Aradon is van alagútrendszer. Álltólag a Deák Ferenc utca alatt fut egy, az ortodox zsinagógával szemben van egy alagútbejárat továbbá a törvényszék alól ill. a várhíd (az Erzsébet híd helyén álló híd) és az újaradi (József főherceg/Károlyi gróf) híd közötti aradi partról indul a Maros alatt egy-egy alagút a túlpartig (a várig).
Aradon is van alagútrendszer. Álltólag a Deák Ferenc utca alatt fut egy, az ortodox zsinagógával szemben van egy alagútbejárat továbbá a törvényszék alól ill. a várhíd (az Erzsébet híd helyén álló híd) és az újaradi (József főherceg/Károlyi gróf) híd közötti aradi partról indul a Maros alatt egy-egy alagút a túlpartig (a várig).
Hozzászólt: Tiba József / Péntek, 2010. szeptember 10., 02.52 Válaszoljál rá!
Szerintem túl sok a véletlem egybeesés. Érdemes lenne utánnanézni a dolgoknak és nem hagyni a közömbösséget hogy megint feledésbe merüljön a dolog. Talán érdekelni fogja az elkövetkező nemzedéket őseink tötrénelme, harci módjaik és taktikáik az ellenség csapatainak a gyengitésére végzett cselekedeteik, annak ellenére hogy egyes személyek szeretnék a történelmünket megmásitani és mindent a saját javokra forditani. Ez a dolog már egy cseppet sem lep meg mert itt mindent a mi szép és jó a román nép javára fogadnak el és igyekeznek a tötrénelmünket is ellopni ami már szégyen gyalázat
Szerintem túl sok a véletlem egybeesés. Érdemes lenne utánnanézni a dolgoknak és nem hagyni a közömbösséget hogy megint feledésbe merüljön a dolog. Talán érdekelni fogja az elkövetkező nemzedéket őseink tötrénelme, harci módjaik és taktikáik az ellenség csapatainak a gyengitésére végzett cselekedeteik, annak ellenére hogy egyes személyek szeretnék a történelmünket megmásitani és mindent a saját javokra forditani. Ez a dolog már egy cseppet sem lep meg mert itt mindent a mi szép és jó a román nép javára fogadnak el és igyekeznek a tötrénelmünket is ellopni ami már szégyen gyalázat
Hozzászólt: Czank Gábor, makói plébános / Csütörtök, 2010. szeptember 09., 21.30 Válaszoljál rá!
A pécskai alagútrendszerről én is hallottam 1911-ben született nagybátyámtól, Beke István pécskai asztalosmestertől(+2002), aki gyermekkorában szintén járt abban. Ő úgy hallotta az 1800-as évek közepén született nagyszüleitől, hogy az alagút a Maros alatt vezet az aradi várba. Leírása szinte teljesen megegyezik Bán Béla tanár úréval, -nagybátyám is úgy emlegette, hogy a vár körülzárása esetén Pécskáról lovaskocsival hordhatták be az eleséget a vár védőinek. A Maros alatti alagút talán költői túlzás, -de valami efféle biztos létezett. Pár éve, mikor a helyi katolikus templom mögött vízvezetékek árkát ásták, egy helyen boltíves téglaépítményre találtak, amit kriptának véltek, mondván, valamikor a templom körül temető lehetett. Nem is bolygatták különösebben. Érdekes voolna, ha a rég feledésbe merült pécskai alagútat is újra felfedeznék. Ja, -és néhány éve a németperegi katolikus templom előtt is beszakadt a járda, -a templom énekese, Hermine Hampel asszony néhány amatőr fotót is készített a tátongó gödörről. Talán az is a peregi alagút beszakadása miatt keletkezhetett...
A pécskai alagútrendszerről én is hallottam 1911-ben született nagybátyámtól, Beke István pécskai asztalosmestertől(+2002), aki gyermekkorában szintén járt abban. Ő úgy hallotta az 1800-as évek közepén született nagyszüleitől, hogy az alagút a Maros alatt vezet az aradi várba. Leírása szinte teljesen megegyezik Bán Béla tanár úréval, -nagybátyám is úgy emlegette, hogy a vár körülzárása esetén Pécskáról lovaskocsival hordhatták be az eleséget a vár védőinek. A Maros alatti alagút talán költői túlzás, -de valami efféle biztos létezett. Pár éve, mikor a helyi katolikus templom mögött vízvezetékek árkát ásták, egy helyen boltíves téglaépítményre találtak, amit kriptának véltek, mondván, valamikor a templom körül temető lehetett. Nem is bolygatták különösebben. Érdekes voolna, ha a rég feledésbe merült pécskai alagútat is újra felfedeznék. Ja, -és néhány éve a németperegi katolikus templom előtt is beszakadt a járda, -a templom énekese, Hermine Hampel asszony néhány amatőr fotót is készített a tátongó gödörről. Talán az is a peregi alagút beszakadása miatt keletkezhetett...
Megyék
