Fölszálott a páva

http://hunor.rmdsz.ro/
Csütörtök, 2019. november 14., 18.29
Beszélgetés SEBESTYÉN CSABA RMGE-elnökkel

Állandósuló válság a mandátum végéig?

Sebestyén Csaba RMGE-elnök, parlamenti képviselő a mandátum végéig elhúzódó politikai válságot jósol
Sebestyén Csaba RMGE-elnök, parlamenti képviselő a mandátum végéig elhúzódó politikai válságot jósol
Sebestyén Csaba parlamenti képviselővel, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének az elnökével a XX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozó alkalmával megejtettük a szokásos évértékelőt.

 

– Elnök úr, igazodjunk a szokáshoz és boncolgassuk a mögöttünk lévő évet mezőgazdasági, azaz a magyar gazdák szempontjából!

Amikor a gazdákról beszélek, általában azt mondom: a gazdálkodásban nincs helye a politikának, de úgy gondolom, hogy az agrárpolitikában napirenden kell lennünk. Hogy ez mennyire sikerült azok számára, akik Románia Parlamentjében képviselik a magyar gazdákat, azt a jövő fogja eldönteni. Úgy gondolom, mi mindent megtettünk a hatékony képviselet érdekében, rendszeresen tájékoztattuk a gazdálkodóinkat. A tény, hogy számukra kedvező határozatokat nem mindig sikerült keresztülvinni, az nem rajtunk múlott. Sajnos az általános politikai konjunktúra ezt is meghatározza.

– Gondolom, ön is osztja a véleményt, hogy elemi fontosságú a magyar gazdaszervezetnek az ország legmagasabb fórumában való képviselete…

Természetesen, ha az ember tárgyalni akar, akkor az asztal mellett kell ülnie. Ha viszont futballozni akar, akkor a pályán kell találkozni. Mi az előbbit választottuk, minden bizottsági ülésen részt vettünk, megtettük azokat a módosító javaslatokat, amelyek a mi gazdáink érdekeit szolgálták. Meglátásom szerint, nem mindig nagydobbal lehet megfogni a verebet. Többször kifogásolták, hogy nem bizonyítottuk írásban, hogy a mi javaslatunk nyomán történtek intézkedések, szerintem azonban sokkal fontosabb, hogy kié a haszon, mint kié az érdem. Nem érdekel, hogy a román kolléga is hozzájárult a határozattervezet elfogadásához, legfontosabbnak tartom, hogy a mi gazdáinkat is szolgálja.

– Ön szerint minden vállalásukat sikerült teljesíteni?

Vannak olyan elmaradások és elvárások, amelyeket teljesíteni kellett volna, amit megígértünk a gazdáknak és teljesen reális gondot orvosolt volna, mégsem sikerült előrelépni…

– Meg is nevezné?

Hogyne, ilyen a vadkárok ügye, aminek a rendezése nem a mi hibánk miatt nem az elvárások szerint teljesült. Mert Aradtól a Székelyföldig a vadkárok rendezetlen voltára panaszkodnak. Azt a parlamentben megszavaztuk, az államelnök, sajnos, nem írta alá. Azzal együtt, hogy szabályozta volna a gazdák teljes kártérítését…

– Az államfő mivel indokolta az elutasítást?

Azzal, hogy sérült a kétkamarás rendszer, mert a képviselőházban olyan törvényeket módosítottunk, amelyeket a szenátus nem tárgyalt meg. Igaz ugyan, hogy a szenátus az első ház, de mi vagyunk a döntőház. Ezt a hozzáállást nem igazán értem, de ha az államfő tanácsosai úgy gondolták: fontosabb a törvény kiskapuira hivatkozni, mint segíteni az ország több százezer gazdálkodóján, az ő felelősségük, de a kárrendezés továbbra is orvoslásra vár. Azt gondoltam, hogy amikor zavaros politikai viszonyok uralkodnak, a szakmapolitikában sokkal könnyebb előrelépni. Most azonban úgy látom, az ellenkezője történik, mert megkezdődött az őszi parlamenti ciklus, amiben a kormányválság miatt, illetve a közelgő államfőválasztási kampány miatt a törvényhozási munkában nem lesz haladás. Az ALDE-nek a kormányból történt kilépésével a Mezőgazdasági Bizottságban is változtak az erőviszonyok, az ALDE képviselőivel többségben tudnánk lenni, de azzal együtt, hogy a kormányból kiléptek, még mindig a PSD-vel szavaznak. Jelenleg mindent felülír a kampány, a kormány leváltásának a hangoztatása. Ugyanakkor félnek is leváltani, mert nincs jobb alternatívájuk. A helyben topogás közepette sérül a szakmai munka. A bizottságokban számos olyan kezdeményezés elakadt, amelyeknek a dossziéja évek óta a bizottsági elnökök fiókjaiban hever. Mindent halogatnak, mert ha látják a bizonytalan politikai helyzetet, a szavazás elnapolása mellett döntenek. Ebben az évben nem látok érdemi parlamenti munkát, ezért ezt az időszakot ki kell böjtölnünk, ki kell bírnunk. Abban kell bíznunk, hogy az Európai Unióban a gazdálkodók számára hasznos döntéseket keresztülviszik a 2021–2027-es költségvetés kidolgozásáért. Éppen ezért, nekünk is arra kell törekednünk, hogy a 2021–2027-es költségvetési időszakra a gazdáink számára is kedvező stratégiát dolgozzunk ki a román törvényhozásban.

 

Lesz kárpótlás, de…

– Mire számíthatnak azok a gazdák, akiknek a sertésállományát afrikai sertéspestis fertőzte meg, ezért lelövik, elégetik az állataikat?

Természetesen megkapják a kártérítést, az 50 kilós sertésre a kormány ígérte támogatást, nekik viszont a hízott disznó karácsonyra kellett volna. Abból a pénzből azonban, amit most kapnak egy 50 kilós malackára, karácsonykor nem tudnak majd a család igényeinek megfelelő hízott disznót vásárolni. Mert el kell ismerni, vidéken sok olyan család él, amelynek tagjai a hízott sertésből és a felnevelt baromfikból biztosítják az egész évi alapvető élelmet. Az ilyen családokat a sertéspestisnek a következményei nagyon érzékenyen fogják érinteni, és a falvakban romlani fog a lakosság életszínvonala.

– A jelenlegi járvány hátrányosan érinti-e az ország húsexportját?

Az importunk mindig jóval nagyobb volt az exportnál, utóbbit, természetesen, hátrányosan érinti majd a járvány. Mert minden ország betiltotta a tőlünk való vásárlást. A járványt az állatorvosoknak és az ágazatban dolgozó szakembereknek a nem kellő odafigyelése okozta. Reméljük, hamarosan túl leszünk rajta. Én azt sajnálom, hogy a sertéspestis tönkretett egy csomó mást is. Mert ha arra gondolnánk, hogyan lehetne a mangalica fajtát megmenteni, most oda jutottunk, hogy mangalicát szabadtartásban nem lehet tartani, noha megvannak hozzá a bevált módszerek. Magyarországon ezt jól kidolgozták, nekünk is megvannak a procedúráink. A szakemberek leadták a javaslataikat, de az állatorvosok egyszerűen letiltották a tenyésztését.

– Hogy érzi, a romániai magyar gazdatársadalom tavalyhoz viszonyítva rosszabb avagy jobb helyzetben van?

Azt nem mondanám, hogy rosszabb helyzetben vagyunk, mint tavaly, ugyanis búzatermés mindenhol volt, noha az élelmiszerárak a kereskedőknél nagyjából a duplájára emelkedtek. A burgonyaárak nagyjából a duplájára emelkedtek, ugyanakkor bármennyire is szidjuk a szakminisztériumot, a mezőgazdasági támogatásokat rendszeresen fizetik. Mert a közmondás szerint kétszer ad, aki gyorsan ad. Tehát megkapták a támogatásokat, amiből előkészthették a jövő évi termést is azzal együtt, hogy az aszályos idő erre az évre is kitolódik. Ezzel együtt, bízom benne, hogy a gazdák a következő év termését is elő tudják készíteni. Azt nem mondanám, hogy rosszabb helyzetben vannak, egy azonban biztos: az ország rosszabb helyzetben van, mint tavaly ilyenkor volt.

– Véleménye szerint, az államfőválasztás után stabilizálódik-e a helyzet?

Nem hiszem, szerintem még bonyolultabbá válik, de az attól is függ, ki lesz az államfő. Azt se feledjük, hogy jövőre is két választás, előbb az önkormányzati, majd az őszi parlamenti választások következnek. Abban mindenképp biztos vagyok, hogy a 2020-ig tartó jelenlegi mandátum végig ellentmondásosnak, zavarosnak ígérkezik.

– Köszönöm szépen az értékelőt!

Én köszönöm a lehetőséget!


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'