Csütörtök, 2018. december 13., 03.55
Hármas ünnep Máriaföldén

Apostoli keresztet szenteltek fel

Indul az ünnepi menet
Indul az ünnepi menet

A Temes megyei Máriaföldén (románul Teremia Mare, németül Marienfeld) szeptember 3-án, vasárnap ünnepelték a Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt római katolikus templom búcsúját. A búcsú alkalmából a templom előtt felszentelték a Zsombó testvértelepülés által adományozott apostoli keresztet, és megemlékeztek a település első írásos említésének 760. évfordulójáról. A hármas ünnepségen részt vett Zsombó testvértelepülés Gyuris Zsolt polgármester vezette küldöttsége, valamint a Temes Megyei Tanács képviseletében Marossy Zoltán, volt alprefektus.

A máriaföldi hármas ünnep résztvevői és a kisrégióból, valamint a határon túlról érkezett vendégei a helyi Kulturális Központ udvarán gyülekeztek vasárnap délben. Az ünnepi menet innen indult a római katolikus templom felé, a sokadalom élén a nagyszentmiklósi Kékibolya és a nagykomlósi Iorgovanul Comloșan néptánccsoportok hagyományos viseletbe öltözött táncosai haladtak. A búcsú tiszteletére szépen feldíszített, impozáns templomban ft. Andó Attila nagyszentmiklósi plébános köszöntötte a vendégeket és a római katolikus híveket. Az ünnepi szentmisét ft. Heinrich József tb. főespres, óteleki plébános celebrálta. „Születésnapot ünnepelni gyűltünk ma össze a Szűz Mária tiszteletére felszentelt templomban – mondta Ft. Heinrich József plébános úr –, Kisboldogasszony ünnepén a megváltó édesanyját köszöntjük fel, akiben valamennyien égi édesanyánkat tiszteljük. Az a kérdés, hogy tudunk-e áldozatokat hozni a mindennapi életben lelki édesanyánkért, mert ha kiállunk mellette, akkor ő is kiáll mellettünk és gondoskodik rólunk, meghallgatja imáinkat!”

Az ünnepi szentmise után került sor a templom előtt felállított, fából készült apostoli kereszt felszentelésére, amelyet Máriafölde magyarországi testvértelepülése, Zsombó önkormányzata adományozott a helyi közösségnek. „Nagy megtiszteltetés itt lenni a nagy múltú, 760 éves település közösségének ünnepi rendezvényén, a Kisboldogasszony-templom búcsúján, és átadni ajándékunkat a máriaföldieknek – mondta ünnepi beszédében Gyuris Zsolt zsombói polgármester. – 2015 májusában írtuk alá a testvértelepülési megállapodást a két település között, és két, a barátságot mélyítő település és nemzet fiaiként állunk egymás mellett. Évezredes együttélésünk remélem megtanított arra, amire a Bánság különösen jó példa, hogy csak akkor tudunk előre haladni, gyarapodni, ha nem a sérelmeinkkel foglalkozunk, hanem azokat a dolgokat keressük és találjuk, amelyek összekötnek minket. A többség észreveszi, hogy a kisebbségek nem veszélyeztetik, hanem kiegészítik, gazdagítják a helyi közösséget. Itt, Máriaföldén sok magyar és román már az első lépésekkor is értette, vagy legalább érezte, hogy van közös jövőnk, és nem ülnek fel a nagypolitika népeinket összeugrasztó üzeneteinek. Mi is köt össze bennünket, románokat és magyarokat, a kulturális és gazdasági kapcsolatokon túlmenően? Talán a legfontosabb a közös, keresztény hitünk” – mondta Gyuris Zsolt zsombói polgármester, aki jelképesen átadta a máriaföldi közösségnek Zsombó ajándékát, az apostoli keresztet, az alábbi magyar, német és román nyelvű felirat kíséretében:

„Az apostoli kereszt Isten dicsőségét hirdesse mostantól minden helyinek és átutazónak! Zsombó nagyközség lakossága testvéri szeretettel adományozza ezt a keresztet Máriafölde község számára, fennállásának 760. évfordulóján, az Úr 2017. évében, Kisboldogasszony napján.

A hivatalos okiratokban először 1257-ben Villa Therimthelwk néven említett település háromnegyed évezredes történetét Marossy Zoltán, a Temes Megyei Tanács képviselője mutatta be az egybegyűlteknek. Az eredetileg magyarlakta falu, amelynek neve a „terem” szavunkból ered, az idők folyamán többször is elnéptelenedett, majd az 1770 körül történt betelepítés során elzászi és lotaringiai, valamint vesztfáliai telepesek változtatták szorgalmas munkával a Bánság egyik legvirágzóbb településévé. Az impozáns római katolikus templomot 1787-ben építette a helyi német közösség. A több ezres lélekszámú helyi német közösség kálváriája 1945-ben kezdődött, amikor a háborúban Hitler oldalán való részvételért „büntetésből” a felnőtt lakosság felét elhurcolták orosz hadifogságba. A kommunizmus éveiben váltságdíjért „árulták” a németeket az NSZK-nak, majd 1990 után önként távozott Németországba a német közösség hátramaradt része. 2002-ben a község három településén összesen 78-an vallották magukat németnek, ugyanakkor 280-an magyart számláltak össze, akik akkor a lakosság több mint 10%-át jelentették.

A búcsús szentmise és az apostoli kereszt felszentelése után, a Kulturális Központ színpadán színvonalas műsorral léptek fel a nagyszentmiklósi Kékibolya és a nagykomlósi Iorgovanul Comloșan néptánccsoportok, nagy tapsot aratva. A néptáncosok jutalma sem maradt el: a makói Máltai Szeretetszolgálat képviselője egy-egy Hagymatikum-belépővel lepte meg az ügyes gyerekeket!

A máriaföldi magyarság és a maroknyi megmaradt német közösség élni akar, ennek egyik kézzelfogható jele az évről évre több helyi lakost megmozgató templombúcsú ünnepe. „Megalakult a szervező csapat, minden évben számos kulturális és gasztronómiai eseményt szervezünk, valamint nőnapot, gyermeknapot, szépkorúak találkozóját, de a legfontosabb rendezvényünk minden évben a templombúcsú – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kaszta Árpád RMDSZ-es tanácsos. – Az idei templombúcsú valójában hármas ünnep: felszenteltük a keresztet, amit Zsombó testvértelepülés adományozott a közösségnek, és megemlékeztünk a település első írásos említésének 760. évfordulójáról is. A rendezvényünkön részt vett Zsombó testvértelepülés küldöttsége, egy hódegyházi és egy makói küldöttség, de itt vannak a környező települések magyarjai Nagyszentmiklósról, Nagycsanádról, Pusztakeresztúrról és Nagyőszről, ezért akár egy kisrégiós találkozónak is beillik ez az ünnepség!”

A máriaföldi római katolikus templom előtt felállított apostoli kereszt jelentőségéről Gyurics Zsolt, Zsombó testvértelepülés polgármestere nyilatkozott a Nyugati Jelennek: „Egy ugyanilyen keresztet 2015. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás napján állított fel Zsombón, a templomkertben a helyi egyházközség. Akkor eldöntöttük, hogy minden testvértelepülésünkön egy ilyen apostoli keresztet állítunk, összetartozásunknak a jeléül. Az összetartozás szimbolizálásán túlmenően, ez az apostoli kereszt magára a kereszténységre való hivatkozás. Az utóbbi időben nagy nyomás nehezedik Európára, és a mi hitünk szerint a klasszikus értelemben vett európai népeknek akkor lesz itt jövője, ha a kereszténységet megtartjuk és erősítjük, úgy érezzük, hogy ez biztosítja közép és hosszú távú megmaradásunkat. Egy ilyen településen, ahol a magyarság erősen szórványban van, egy olyan jelképet kellett válasszunk, ami a többségnek sem okoz semmiféle ellenérzést, hiszen nem az a célunk, hogy gyöngítsük az itteni magyarokat, hanem az, hogy erősítsük” – mondta a zsombói polgármester.

Zsombó 2015-ben írta alá a testvértelepülési szerződést Máriaföldével. A magyarországi nagyközség önkormányzata anyagi eszközökkel is segíti a máriaföldi szórványban élő magyarság identitásának a megőrzését. A római katolikus egyház által visszaigényelt, egykor kolostorként működő épületben most Kulturális Központ működik. „Amikor a plébánia „lecsupaszítva” visszakapta ezt az épületet, arra egyáltalán nem volt alkalmas, hogy ott bármilyen rendezvényt meg lehessen tartani – nyilatkozta lapunknak Gyuris Zsolt polgármester –, tavaly a legnagyobb teremnek a parkettáját adományoztuk az itteni magyar közösségnek, illetve a székelyföldi testvértelepülésünktől egy nagy cserépkályhát kaptunk, amit elhoztunk ide Máriaföldére. Akkor az épület alkalmas lett arra, hogy itt összejöjjenek az emberek, de a mellékhelyiség kint volt az udvaron és borzalmas állapotban. Segítettünk a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtani egy pályázatot a máriaföldieknek, és az abból nyert 2000 euró támogatásból felújítottuk a Központ vizesblokkját. A támogatás nem volt elég a munka befejezéséhez, ezért a képviselőtestületünk 1000 euróval megtoldotta ezt az összeget. A Kulturális Központ épületének külseje még messze van a régi pompájától, de mint közösségi tér, már tökéletesen szuperál!” – mondta befejezésül a zsombói polgármester.

Ahhoz, hogy a zsombóiak támogatása célba érjen és kifejtse jótékony hatását, az is kell, hogy a Kaszta Árpád helyi tanácsos vezette lelkes csapat sorra szervezze a közösségépítő, identitást megőrző magyar rendezvényeket Máriaföldén. A máriaföldi magyarok most azt tervezik, hogy pályázati forrásokat szereznek a szebb napokat is látott Kulturális Központ épületének restaurálására.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu
'