Vasárnap, 2018. szeptember 23., 05.54
Szakemberek mindmáig vitatják

Aradi gyökerű-e Frida Kahlo?

Aradi gyökerű-e Frida Kahlo?
Aradi gyökerű-e Frida Kahlo?

Jó másfél évtizede lehetett, hogy egy aradi származású Amerikában élő orvos keresett meg a világhálón azzal a meglepő kéréssel, mennyiben igaz, hogy a világhírű mexikói festőművész, Frida Kahlo aradi gyökerű.

Akkoriban szerény kutatási próbálkozásaim csődöt mondtak, ugyanis kevés  volt az információ, semmi írásos nyomát nem találtam a feltevésnek. Az úriember, feltehetően egy amerikai kiállítás kísérőszövege alapján, elképzelhetőnek találta, hogy az ősök valamelyikét talán nem is Kahlonak, hanem Kálinak, netán Kallónak vagy Kallósnak nevezték.

Persze ez csak egy szerény érv volt arra a helytálló megállapításra, hogy a Kahlo név nem igazán spanyol hangzású.

De hát kiről is van szó?

Elnézést kérek a művészettörténetben jártas olvasóinktól, de nem mindenki számára világos, kit takar ez a név.

Frida Kahlo a 20. század egyik legkiemelkedőbb festőművésze, 1907-ben látta meg a napvilágot Mexikóváros egyik külvárosában. Édesapja fényképész volt, aki Wilhelm Kahlo néven vált ismertté, de Németországból Mexikóba emigrálva felvette a spanyolos hangzású Guillermo keresztnevet. És helybéli leányt vett nőül. Nos, ebből a házasságból született másik három gyermek mellett Frida leánya, aki egy gyermekkori súlyos betegség, majd egy későbbi buszbalesetben elszenvedett rokkantság miatt kényszerből választotta vágya, az orvosi helyett a művészi pályát.

Hírneve hamarosan túljutott Mexikó határain. Testi és lelki gyötrelmeit egyéni légkörű és stílusú, rendkívül szuggesztív festményekben és grafikákban jelenítette meg. Férje, Diego Rivera is „brancsbeli”, Mexikó egyik legbefutottabb festőjének számított.

Magánéletük is rendkívül viharos volt, amolyan „se vele, se nélküle”.

Az 1954-ben elhunyt Frida Kahlo egyik legismertebb ikonja Mexikónak. Mintegy 60 alkotását sorolják a „nagyon híresek” közé. Vonzódása hazája népművészete iránt divatot teremtett, kortársakat ihletett; portréja és munkái ajándéktárgyakat díszítettek.

No de hogyan kerül a képbe Arad?

Az idei nyár egyik művészeti szenzációja a Budapesti Nemzeti Galéria Frida Kahlo-kiállítása. A Galériában látható egy szerelmes levél is, amit a művésznő írt magyarul (!), Nicholas Muray, alias Muray Miklós new-yorki magyar fotóshoz, akivel évekig párkapcsolatban élt.

A Frida Kahlo kalandos életét tanulmányozó művészettörténészek szerint e kapcsolat hatására hangoztatta a művésznő, aki, állítólag, szeretett magáról legendákat terjeszteni azt, hogy aranyműves nagyapja és fotográfus édesapja magyar származású zsidó volt. Naplójában még azt is leírta, hogy nagyapja édesapjával Aradról emigrált Németországba.

Más kutatók szerint ez viszont nem felel meg a valóságnak. Szerintük a művésznő apja német gyökerű, evangélikus vallású.

A származás csak a magyar férfiba akkoriban éppen szerelmes festőművész képzeletében született meg.

A kérdés jogos: de akkor miért éppen Arad jutott az eszébe?

És honnan tudott magyarul? Méghozzá írni.

Az is nehezen képzelhető el, hogy egy pár évig tartó szerelem hatására Mexikóban, a múlt század első felében valaki megtanul ilyen jól magyarul.

Frida Kahlo származása tehát egyelőre rejtély marad.

A magyar gyökér nem zárható ki teljesen.

Az aradiság még kevésbé.

Az ominózus nagyszülő, Jakob Heinrich Kahlo (felesége Henrietté, leánynevén Kaufmann) aranyműves aradi nyomait azonban eddig nem sikerült egyértelműen felfedni.

Talán egyszer erre is fény derül.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'