Fölszálott a páva

Hétfõ, 2018. november 19., 11.38
Évértékelő Bognár Levente alpolgármesterrel

Aradot megtartani az európaiság útján

Bognár Levente aradi alpolgármester, RMDSZ elnök és csapata a kölcsönös tisztelet igénye mellett a magyarságért, de a városért is dolgozik
Bognár Levente aradi alpolgármester, RMDSZ elnök és csapata a kölcsönös tisztelet igénye mellett a magyarságért, de a városért is dolgozik

Bognár Leventével, Arad Megyei Jogú Város alpolgármesterével, az RMDSZ aradi szervezetének az elnökével, magyar szempontból a mögöttünk hagyott évet értékeljük, illetve az idei terveket vesszük számba.

 

– Kérném, kezdjük az alpolgármesteri, egyben aradi tanácsos-tisztségének a szempontjából az értékelést! E tekintetében milyennek tarja 2017-et?

– Értékeléskor abból kell kiindulnunk, hogy Aradon a magyarság számaránya 10% körül van, ezért az önkormányzatban elért képviseletünk is hasonló arányú. Vagyis a 23 tagú városi tanácsban Szabó Mihály kollégámmal, ketten képviseljük RMDSZ-színekben a magyarságot. Ez azt is jelenti, a Szövetségünk által megfogalmazott prioritásainkat csakis valamelyik pártnak a támogatásával tudjuk megvalósítani. Sajnos, a legutóbbi választások után kialakult politikai erőviszonyok közepette nem sikerült a mérleg nyelvének lennünk. Vagyis a polgármester pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendelkezik az egyszerű többséget igénylő döntésekhez szükséges fele plusz egy szavazattal. Ezzel együtt, a mi célkitűzéseinkhez is meg kell találnunk a szükséges támogatottságot. Éppen ezért a PNL-vel léptünk koalícióra, melynek során támogatjuk őket a kétharmados többséget igénylő határozatoknak a meghozatalában.

– Zökkenőmentesen zajlanak-e a tanácsülések?

– Nem mondhatnám, hiszen rengeteg vita és feszültség közepette, ugyanis a kormánypártot képviselő ellenzék mindent megtesz a többségben lévő PNL-s tanácsosok munkájának a megnehezítése érdekében. Állandó kritikával illetik a tanácsban többséget alkotó pártnak a képviselőit. Mi viszont, a kölcsönös tisztelet jegyében megpróbálunk egyensúlyt tartani, közben keresztül vinni a magyarság érdekében megfogalmazott céljainkat, ugyanakkor szem előtt tarjuk a város általános érdekeit is.

– Az elmúlt évben a tanácsban többséget alkotó PNL képviselőitől minden esetben megkapták a szükséges támogatást?

– Velük 2004-től olyan együttműködés van folyamatban, amelyben lépésről, lépésre megfogalmaztuk az igényeinket, amelyeket az elmúlt másfél évben is sikerült kielégíteni. Köztük a magyar rendezvényeknek a városi költségvetésből történő támogatását. Ilyenek a hagyományos farsangi bálok, amelyek közül tavaly kettőt, az újaradit és az arad-gájit támogattuk. Mivel helyiségek tekintetében nem állunk jól, az Arad Expóban megszervezett gáji rendezvényt azért támogatjuk, mert oda Arad minden körzetéből, sőt vidékről is érkeznek bálozók. A Kölcsey Egyesülettel közösen szerveztük, támogattuk a Magyar Kultúra Napjának a programját; a március 15-i megemlékezés szervezésében részt vettünk, támogattuk az ünnepi programot. Ugyancsak tavaly Arad kerületeiben 5 nótaestet szerveztünk, amelyeket támogatott a városi tanács. Tavaly is megszervezte az RMDSZ Aradi Szervezete az Aradi Magyar Majálist, amit a városi tanács ugyancsak támogatott. Támogatást szereztünk a húsvéti és a karácsonyi jótékonysági rendezvényünknek. Az említett magyar programokat sikerült beemelnünk a városi programok közé. Ezzel párhuzamosan 8 könyvnek a kiadását is támogatta az önkormányzat. Tavaly a magyar civilszervezeteink szervezte kulturális tevékenységek támogatására 318 ezer, illetve a hagyományőrzéssel kiegészülve, összesen 360 ezer lejt sikerült szereznünk. Ugyancsak fontosnak tartottuk az egyházainknak a további támogatását, melynek során a római katolikus, a református, az evangélikus-lutheránus és a magyar baptista felekezetek összesen 320 ezer lejnyi támogatást kaptak. Tavaly adták át a kisszentmiklósi magyar baptista imaházat, aminek az építkezését a közreműködésünkkel az aradi önkormányzat is támogatta.

– Melyik magyar civilszervezetek kaptak tavaly támogatást az aradi tanácstól?

– A Kölcsey Egyesület, a Pro Presens, az Aradi Kamaraszínház és a Qult-Ar Egyesület. A Kamaraszínház közreműködésével tavaly is folyamatosan működtettük a magyar színjátszást. Ugyancsak sikerült támogatnunk az AMISZ, Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet programjait.

– Az aradi magyar nyelvű oktatásra milyen mértékben jutott pénz tavaly?

– Ezen belül legfontosabb a Csiky Gergely Főgimnáziumnak a támogatása, hiszen a megyében egyedüli magyar középiskolaként kiemelt szerepe van az anyanyelvű oktatásban. Tavaly főként a bentlakáson történt javításokat kellett elvégezni iskolakezdésig, ugyanakkor a Főgimnázium új táblákat, laboratóriumi felszereléseket, bútorzatot, új fénymásolót is kapott. E fejlesztések fedezése céljából kipótoltuk az intézmény működéséhez szükséges támogatást. Jövő szerdán szállunk ki a tervezővel a régi épület felújítási tervének a véglegesítése céljából. Folyamatosan odafigyeltünk a Főgimnáziumban zajló anyanyelvű oktatásnak a zökkenőmentes működtetésére.

– A Kincskereső Óvoda épületének a felújítása befejeződött-e?

– Igen, egy évvel korábban, de tavaly is voltak rajta bizonyos kiegészítő munkálatok.

– A diákok szállítása hogyan zajlott tavaly?

– Tudtommal zökkenőmentes volt, a hozzá szükséges támogatás bele van foglalva a működtetési költségekbe. A működéshez szükséges fejenkénti országos keret nem elég, azt ki kell egészíteni.

– A testvérvárosi kapcsolatok hogyan működtek az elmúlt évben?

– Arad számára fontosak a több éve, sőt évtizede működő testvérvárosi kapcsolatok, így a Nagyzerindi Művésztelep munkáiból készült válogatásnak az aradi kiállítását is támogattuk. A magyarországi testvérvárosokkal sikerült kialakítanunk egy olyan együttműködést, melynek során éves programokat állítunk össze, írunk alá. Ilyen kapcsolatok működnek Gyulával, Péccsel és Budapest XII. kerületével. A jelzettek képzőművészeti alkotótáborok, kiállítások támogatását, illetve a Gyulával igen jól működő Kézfogások programjának a támogatását feltételezik. Ezek hagyományossá váltak, de Pécs kultúrájának az aradi, illetve az aradinak Pécsen történő megjelenése is rendszeressé vált. Tavaly Steinhübel Zoltán képviselte Pécsen Aradot két kiállításon; Budapest XII. kerületében Eisele Szűcs Zoénak volt kiállítása. Ezekben a kulturális kapcsolatokban megjelennek a magyar–magyar kapcsolatok is. Megfelelő előkészítés után december végén írtuk alá az Arad–Békéscsaba közötti 20. szupermaraton megszervezéséről szóló dokumentumot, amihez a megfelelő költségvetést kell biztosítania mindkét városnak. Mivel legutóbb mintegy 1500 futó és kísérő vett részt rajta, azt bizonyítja, hogy határon átnyúló nemzetközi tömegsporttá alakult, amire továbbra is komoly igény mutatkozik.

 

 

Idei tervek, programok

 

– Ezzel át is tértünk az idei programokra.

– Jelenleg az idei költségvetés összeállításán dolgozunk, ezért azon vagyunk, hogy a magyarság oktatási, kulturális programjainak a támogatása is része legyen.

– A sokat bírált új adótörvény befolyásolhatja-e a magyar programoknak a támogatását?

– Ezzel a nagyvárosok, köztük Arad is nehéz helyzetbe kerül, mert a megváltoztatott törvény a várostól forrásokat von el, ami befolyásolja a költségvetést is, bizonyos kiadások megcsappanhatnak. Ez nem könnyű helyzet, a jelzett intézkedések nem az önkormányzatiságot szolgálják, mert a pénzforrásokat azoktól a városoktól vonja meg, amelyek több eredményt mutatnak fel. A jelzett városok ugyanis olyan feladatköröket kapnak, amelyekhez költségvetési forrásokat nem biztosítanak.

– Ez befolyásolhatja-e a magyar programoknak a támogatását?

– Jelenleg tárgyalunk róla, próbáljuk megértetni, hogy a magyar közösség identitását erősítő programok fontosak számunkra.

– A Megbékélési park rendezése milyen stádiumban van?

– A költségvetésben benne van az összeg, amit eddig nem tudtunk elkölteni, mert nem rendeződött a Megbékélési park és a Víztorony közötti teleknek a jogviszonya. A Nevelési és Kutatási Minisztérium még nem adta át a városnak a jelzett területet. Sokszor merülnek fel efféle ügyek, amikor az önkormányzatok a túlzottan központosított rendszer miatt nem tudnak előre lépni.

– Milyen állapotban van a volt Stúdió mozi épületének magyar kulturális központtá történő átalakítása?

– Az a tervezés stádiumában van. Szerintünk a kulturális életnek megfelelő helyet kell biztosítani, ezért most a legfontosabb prioritás a Kultúrpalota felújításának a befejezése. A mi kezdeményezésünk volt oda egy megfelelő orgonának a felszerelése, amit már eredetileg is terveztek, de meggátolta az I. világháborúnak a kitörése. Ezzel párhuzamosan a város számos volt moziépületet felújít. Közéjük tartozik a Stúdió mozi épülete is, ahol olyan multifunkcionális tér kialakítását javasoltuk, ahol a mozi mellett más kulturális rendezvényeket is szervezni lehetne. Műemlék épületről lévén szó, hosszú folyamatnak ígérkezik, a tervezőre is komoly munka hárul.

– Az Arad kerületeiben felújított moziépületekben működik-e valami?

– A működtetésüket átvette az Aradi Kulturális Központ. Az arad-gáji felújított épületben a helybeli magyarság is több programot szervezett azzal együtt, hogy számos vita is keletkezett: moziként vagy kultúrházként kellene működnie? Szerintem ezeknek élettér szerepet kell betölteniük. Legjobban működik a volt Arta mozi, ahol Jávor Pál tiszteletére vetítettünk filmeket.

– Ha a Stúdió mozi épületét felújítják, az a Jávor Pál nevét viselné?

– Mi azt szeretnénk, ha Jávor Pál a szülővárosában megkapná a megfelelő tiszteletet. Ez viszont elég hosszú egyeztetést igényel.

– Aradon talán azért nem érezhető olyan hangsúlyosan a magyarellenesség, mint Bukarestben, mert nálunk az RMDSZ a PNL-vel lépett koalícióra?

– Aradon mindig partneri viszonyt, a kölcsönös tisztelet megadását követtük a pártokhoz fűződő kapcsolatainkban. Folyamatosan törekszünk a nézeteltéréseket a falak között hagyva, tárgyalásos úton rendezni. Senkiben sem lesz erősebb a nemzettudat attól, ha másokat utál. A tény, hogy a rendezvényeinket Arad polgármestere megtiszteli, fontos üzenet mások felé is. Ezen túlmenően, a polgármester többször kiállt a magyarság mellett, a szélsőségesek támadásai közepette. A médiában gyakran gerjesztett szélsőséges nézetek nálunk nem csapódnak le olyan erővel, mint a Kárpátokon túl. Mi ezeket a rációra alapozva, a bölcsesség felé tereljük, nem feladva a megbecsültetésünk iránti igényt. Talán ennek is volt a hozadéka, hogy Aradon szervezték a Charta XXI-nek a találkozóját Surján László részvételével. Ez a megbékélésről, egymás tiszteletéről szólt, aminek az igényét nem adjuk fel. Reméljük, a nem magyar aradiak is megértik: csakis a kölcsönös tisztelet és megbecsülés lehet az alapja, hogy Arad megtartsa az európaiságát. E felfogást kiválóan megalapozta a tény, miszerint 2015. április 15-én a Charta XXI. Mozgalom Surján László elnök révén Arad városát, illetve polgármesterét az emberek és nemzetek közötti jobb megértés és kölcsönös megbecsülés érdekében kifejtett tevékenységéért, a város multikulturális jellegének ápolásáért, múltjának megbecsüléséért a Megbékélési és együttműködési díjban részesítette. Számunkra nagyon fontos, hogy a Szabadság-szobor felállítása után létrehozott Megbékélési park a továbbiakban is állandó üzenetet jelentsen: Arad maradjon meg az európaiság útján!

– Köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én köszönöm a lehetőséget!

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: a p / Péntek, 2018. január 12., 11.27 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Zs
Hozzászólt: murvai miklós / Csütörtök, 2018. január 11., 18.57 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

1. Rendkívül zavaró a királyi többes tudathasadásos alkalmazása. Nem tudni mikor, milyen minőségében nyilatkozik az alany. Pl.: alpolgi, tanácsos, pártmunkás, vagy zenebarát minőségében szervezett 5 nótaestet, vagy esetleg nem is ő, hanem a Polgármesteri Hivatal- a párt - egyéb zenekedvelő entitás, stb. a \"tettes\" és ő csak a királyi többessel vett részt benne?
Vagy Studio-mozi ötletgazda esete.
Érdekes, hogy a mulasztásoknál már nem használja a királyi többest (Lásd, területátadás).
2. \"PNL-vel léptünk koalícióra, melynek során támogatjuk őket a kétharmados többséget igénylő határozatoknak a meghozatalában.\" - hiányzik egy pontosítás: azokéban, amelyek csakis a város érdekeit szolgálják.
3. Egyébként csak akkor jár alleluja, ha a városi költségvetés legalább a magyar lakosságarány fele plusz 0,1%-át sikerült magyar ügyekre megszerezni.
4. Végkövetkeztetésként: rőműném ásá kum néjám üncélés.
Hozzászólt: Nagy István / Csütörtök, 2018. január 11., 16.26 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Kerestem az interjúban a magyarokat, az aradiakat, de nem találtam rájuk. Mert az a sejtetett üzenet, hogy gyarapszunk testben, létszámban, lélekben, teljesítményben nagyon nagy hazugság. De ez után is mindenki tudhatja, hogy az érdekképviseletünket ellátó RMDSZ a tökéletesnél is tökéletesebb, értünk minden áldozatot vállaló személyek révén életét és vérét adja értünk. Amikor pedig majd az utolsónk becsukja utánunk az ajtót, akkor a többségiek testvérpártjai tűzijátékkal ülnek tort fölöttünk. Mert a képviseletünket csupa f a sz a fiú látta el. Igaz, hogy rámegyünk, de hát mindennek ára van.

Ez pedig akkora tájékozatlanság, hogy fáj:
"2015. április 15-én Magyarország Kormánya Surján László miniszterelnök-helyettes révén Arad városát, illetve polgármesterét az emberek és nemzetek közötti jobb megértés és kölcsönös megbecsülés érdekében kifejtett tevékenységéért, a város multikulturális jellegének ápolásáért, múltjának megbecsüléséért a Megbékélési és együttműködési díjban részesítette."

Magyarország miniszterelnökének helyettese ugyanis Semjén Zsolt.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'