https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Csütörtök, 2019. szeptember 19., 16.14

Az egyenlőtlen harcot sem szabad feladni

Az egyenlőtlen harcot sem szabad feladni
Az egyenlőtlen harcot sem szabad feladni

Mögöttünk áll egy politikai fordulatokban bővelkedő, eseménydús év és előttünk egy hasonlónak ígérkező. Májusban Európai Parlamenti választások lesznek, amelyek vonatkozásában az erdélyi magyarság kétszeresen is érintett, hisz nem mindegy, hogy miként szerepelnek a tudatos össznemzeti politikát folytató magyarországi kormánypártok, mint ahogy az sem, hogy miként állt helyt az erdélyi magyar szavazóbázis e megmérettetésen.

Borbély Zsolt Attila politológust, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Arad megyei elnökét, illetve országos alelnökét kérdeztem.

 

 

– Elnök úr, nemzetpolitikai szempontból miként látja az elmúlt évet s a közeljövőt?

– Az elmúlt évben erdélyi magyar szempontból két jelenségkört emelnék ki.

Az egyik a román hatalom ellenségességének, sovén indulatának növekedése. Immár nem egyszerűen arról van szó, hogy nem kapjuk meg azt, amit száz esztendeje megígértek nekünk, tételesen az autonómiát, a magunk ügyeinek önálló intézési jogát, különös tekintettel az oktatásra és a kultúrára, hanem azt is visszaveszik, amit eddig sikerült kiküzdenünk magunknak. Elég, ha a Bánffy erdők vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyére utalok. De említhetem a Batthyaneumot, a Temesvári Magyar Házat vagy további vérlázító esetek sorát. S akkor nem esett még szó a mesterségesen konstruált Beke–Szőcs ügyről, arról, hogy magyar politikai foglyok ülnek,   román börtönben, ártatlanul.

Sajnos egy etnosovén államhatalommal szemben szűk eszközei vannak mind a magyar érdekképviseletnek, mind a magyar kormánynak. Ez utóbbi ráadásul több okból is megegyezésre törekszik keleti szomszédjával, egyrészt azért, hogy legalább azt ne akadályozzák, hogy az anyaország életerőt sugározzon az elcsatolt nemzetrész felé gazdasági és kulturális síkon, másrészt pedig azért, mert románok is potenciális szövetségesek a keresztény fehér kultúra megmentésében. Az a muszlim lakosság szaporasága miatt amúgy is veszélyben volt középtávon, de e veszély nagyságrenddel nőtt az esztelen, ellenőrizetlen és tömeges illegális bevándorlás révén. Amivel szemben az Unió intézményei nemhogy fellépnének, hanem egyenesen támogatják azt propagandával, „érzékenyítéssel”, elképesztő kulturális önfeladással és gigantikus pénzösszegekkel.

– Ez lesz a második jelenség-kör?

– Igen. Tavaly lét vagy nemlét kérdése volt, hogy melyik politikai erőcsoport kerül hatalomra Magyarországon. A Fidesz, melynek megvannak a maga hibái, elsősorban kultúrpolitikai téren, egyes lényegi kérdéseket kifejezetten jól kezel. Gazdaságpolitikája rendkívül sikeres, az életszínvonal emelkedik, bármit is mond az ellenséges propaganda, a családpolitika példaértékű, s végül, de nem utolsó sorban a migránskérdésben elfoglalt magyar álláspont zsinórmércét adhat minden európai politikusnak, aki meg akarja őrizni földrészünk több ezer éves múltra visszatekintő, görög filozófián, keresztény erkölcsön és római jogon alapuló kultúráját. Ezzel szemben az ellenzék egyetlen összetartó ereje az Orbán-gyűlölet. Ha ez a jövőkép nélküli, felelőtlen, szedett-vedett társaság került volna az ország élére, az új kormány, ha egyáltalán létrejön, képtelen lett volna érdemi ellenállást tanúsítani a bevándorláspárti globalista uniós erőkkel szemben. Természetesen akkor, ha lett volna benne bármiféle ellenállási szándék.

A balliberális oldal másfél évtizede a határon túli magyarok ellen uszított, többszázezer erdélyi gazdasági menekült rémképével riogatott, most a venezuelai magyarok befogadását helyteleníti, de keblére ölelné a fekete-afrikai és a közel-keleti hódító szándékú muszlim betolakodókat. Micsoda magyarellenes indulat munkálhat ezekben az emberekben, akik szerint jöhet bárki Magyarországra, csak lehetőleg magyar ne legyen?

– Hogyan látja az erdélyi magyar pártok esetleges összefogásának kérdését az Európai Parlamenti választásokon?

– Nemzeti érdekünk azt diktálná, hogy a magyar politikai erők fogjanak össze. 2009-ben három képviselőt sikerült bejuttatni a Magyar Összefogással az EP-be, 2014-ben, amikor az RMDSZ egyedül indult, csak kettőt. Az EMNT testvérszervezete, az Erdélyi Magyar Néppárt a kezdet kezdetétől az összefogás híve volt, tanúskodik erről több nyilatkozatuk és állásfoglalásuk. Az összefogás az RMDSZ hajthatatlanságán és kompromisszumképtelenségén látszik elbukni.

– Mit tud az EMNT tenni ebben a közösségi szempontból szorongatott helyzetben?

– Nem marad más, mint a saját erőre, saját forrásokra támaszkodó szívós, kitartó, hosszú távú közösségi építkezés. A legfontosabb sík az öntudat, önkép. Egyrészt, mert ez közvetlenül befolyásolja egy közösség életkedvét, élni akarását, önbizalmát és állóképességét, másrészt, mert ezen a síkon érte a legnagyobb roncsolás az erdélyi magyarságot, részben a román állam részéről, melynek oktatáspolitikája hamis magyarságképet sugároz, másrészt az anyagelvű, fogyasztói idiotizmust, hedonizmust és totális felelőtlenséget terjesztő világmédia részéről. A harci helyzet egyenlőtlen, de akkor sem adhatjuk fel.

– Mi a közelgő EP-választások tétje?

– A helyzet kommunikációs szempontból hasonló a tavalyihoz, ami annak a szemszögéből, akinek nem tárgyszerűség látszata a fontos, hanem a tényleges tárgyszerűség, nem előnyős. Az elmúlt évtizedekben a demokratikus intézményekbe vetett hit erősen meggyengült, nagyon sokan eleve nem hisznek a kormánynak pusztán azért, mert a hatalmat képviseli.

Márpedig ahogy tavaly is teljes mértékben igaza volt a magyar kormányoldalnak abban, hogy Magyarország magyar országként való megmaradása a választás tétje, most is teljes mértékben igaza van abban, hogy a tét az, hogy továbbra is bevándorláspárti – értsd: a muszlim inváziót, az illegális bevándorlást támogató – többsége lesz-e e magas rangú testületnek vagy sem.

A jelenlegi parlament törekvése, hogy az illegális bevándorlást legálissá tegye, a vonatkozó szabályok fellazításával. Nem került le végleg a napirendről a kvótakérdés sem, a magyar kormány állandó pergőtűzben teszi dolgát, mivel ellen mer állni migráns-ügyben a globalista akaratnak. Sokan unják már a „sorosozást” értelmiségi körökben, de attól még Soros György és a mögötte állók folyamatosan dolgoznak, elképesztő energiával törekednek a kevert fajú Európát, gróf Kalergi lázálomszerű tervét megvalósítani. Soros tevékenysége jól dokumentált, megteszi nekünk azt a szívességet, hogy nyíltan megmondja, mit akar: megszüntetni a nemzetállamokat és a nemzeteket, továbbá folyamatossá tenni az afrikai és közel-keleti migránsok milliószámra történő befogadását, annak dacára, hogy világosan beigazolódott, hogy a jövevényeknek csak egy parányi töredéke hajlandó dolgozni és beilleszkedni.

Idén májusban az európai emberek politikai immunrendszerét fogják élesben tesztelni a választásokon.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'