JelenHaz
Szombat, 2019. december 07., 13.52

Az erdélyi menekültkérdés és a berlini fal leomlása

Dr. Zalatnay István izgalmas előadása
Dr. Zalatnay István izgalmas előadása

A temesvári népfelkelés közelgő 30. évfordulója alkalmából,

november 29-én, pénteken a Baráti esték rendezvénysorozat vendégei voltak Lukács Csaba újságíró és dr. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora. Az Új Ezredév Központban megtartott Baráti est résztvevői megtekintették Lukács Csaba menekültsorsokat bemutató, Határon – 1988–89című dokumentumfilmjét, majd izgalmas háttérinformációkat tudtak meg dr. Zalatnay István lelkipásztortól az 1989 decembere előtt Romániába küldött segélyszállítmányokról, valamint az erdélyi menekültkérdés és a berlini fal leomlása közötti rejtett összefüggésekről.

Lukács Csaba dokumentumfilmje négy erdélyi magyar „határsértő” történetét mutatja be, akiket vagy elfogtak a román–magyar határon, vagy átjutottak, de visszaküldték őket a magyar határőrök, vagy szerencsésen átjutottak és új életet kezdtek az anyaországban. Drámai történeteket hallottunk a menekültek, illetve a határ menti településeken élő szem- és fültanúk szájából, akik brutális bántalmazásokról és gyilkosságokról is beszámoltak. Lukács Csaba elmondta, hogy nagyon kevés menekültet és a határzónában élő tanút tudott szóra bírni, mert az emberek egy negyed évszázad elteltével sem akarnak beszélni az átélt borzalmakról, talán még ma is félnek az esetleges következményektől.

Dr. Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora röviden elmondta a gyülekezet történetét, amely az 1970-es, 1980-as évek egyik legjelentősebb egyházi ellenzéki személyisége, Németh Géza református lelkész révén elindított menekültsegítő misszióból jött létre. Németh Géza és társai nemcsak befogadták és segítették az erdélyi menekülteket az 1980-as évek végén, hanem törvénymódosítást is kieszközöltek az akkori kommunista hatalomnál: sikerült eltörölni azt a cikkelyt, amely szerint a 30 napra szóló tartózkodási engedélyt csak egyszer lehetett meghosszabbítani. Ez jogalapot teremtett az erdélyi menekültek letelepedésére Magyarországon, akiket sok esetben lakóhelyhez és munkahelyhez is segítettek. „Amikor az NDK-s menekültek 1989-ben tömegesen érkeztek Magyarországra, akkor már őket sem lehetett kiutasítani, hiszen ők is jogosultak lettek a hossszabb tartózkodásra” – mondta dr. Zalatnay István, aki szerint ha közvetett formában is, de az erdélyi menekültek számára kiharcolt törvénymódosítás jelentősen hozzájárult a berlini fal leomlásához és a német újraegyesítéshez.

Az 1980-as időszak utolsó éveiben nemcsak a magyar–román határon átjutott menekülteket, hanem az otthon maradottakat is segítették Németh Géza, Zalatnay István és társaik. Egyre-másra érkeztek a nagy értékű segélyszállítmányok Erdélybe, amelyeknek zöme gyógyszereket juttatott a rászorulóknak. „A határon a mindenható Kent cigaretta és a kávé vette rá a román vámosokat, hogy szemet hunyjanak a szállítmányok felett, de később már a gyógyszerekre is szükségük volt a vámosoknak” – mondta dr. Zalatnay István, aki még 1989 őszén is juttatott el segélyszállítmányt a Securitate által szigorúan elszigetelt Tőkés László temesvári lelkipásztornak. Az utolsó időben már figyelték a magyar „turistákat”, így NDK-s fiatalokkal juttatták át a határon gyógyszerekkel, segélyekkel teli hátizsákokat, de olyan is volt, hogy Jugoszlávia felől hozták be a segélyeket Romániába. Németh Géza, Zalatnay István és társaik nem ismertek akadályokat, amikor az erdélyi menekülteken és határ innenső oldalán maradt magyar honfitársaikon kellett segíteni, de a menekültsegítő misszióból létrejött Erdélyi Gyülekezet és az egykori  laktanya területén létrehozott Reménység Szigete nevű karitatív és kulturális központ ma is a magyar-magyar kapcsolatok ápolásának a fellegvára.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'