Hétfõ, 2019. február 18., 14.14
Napirenden a Magyar Ház helyzete

„Az öröklés joga soha nem évül el”

A Magyar Ház közadakozásból épült 1926–30 között  (Fotó: facebook.com/temesvariradio/)
A Magyar Ház közadakozásból épült 1926–30 között (Fotó: facebook.com/temesvariradio/)

A Temes Megyei RMDSZ vezetősége február 5-i találkozóján az érdekeltek és szakemberek bevonásával elemezte a temesvári Magyar Ház helyzetét. A zárt körű megbeszélésről az RMDSZ sajtóközleményt adott ki. Marossy Zoltán, a Temes Megyei Szervezet elnöke szerdán sajtótájékoztatót tartott a Magyar Ház Bolyai termében a vitatott ingatlan helyzetéről.

A román médiák képviselőire való tekintettel, Marossy Zoltán felidézte a temesvári Magyar Ház 1926–1930 között lezajlott létrehozásának körülményeit. Az akkori bukaresti kormány nem nézte jó szemmel a nemzeti kisebbségek szervezkedéseit (Nagy-Románia lakosságának 28%-a nem volt román nemzetiségű). A temesvári magyar közösség egy saját kulturális központot szeretett volna létrehozni, és ennek jogi bejegyzésére egyetlen módot találtak: Névtelen Társaság (Societate Anonimă). A Magyar Házat közadakozásból építették fel és ez a bizonyos Névtelen Társaság működtette, amelynek mai megfelelője sajnos nem létezik. Mi történt 1930 után a Magyar Házzal? Néhány évig magyar kulturális központként működött, majd 1938 után betiltották a tevékenységét. A második világháború után a Temesvárra bevonult orosz csapatok vették birtokba, majd a Román Munkáspárt temesvári szervezete és utána a kommunista pártsajtó használta 1990-ig (az épületet csak 1967-ben államosították!). A pártkiadó utódja, a Timpress Rt. 1992-ben saját tulajdonaként telekkönyveztette az épületet, miközben már folyamatban voltak a Magyar Ház visszaszerzésére irányuló kísérletek. „Akkori képviselőink, akik a közadakozásból épített kulturális központ visszaszerzésével próbálkoztak, nem voltak a helyzet magaslatán – fogalmazott Marossy Zoltán – így ezek a kísérletek rendre kudarcba fulladtak. Most azért került újból napirendre a Magyar Ház kérdése, mert a jelenlegi tulajdonos szállodává szeretné átalakítani az épületet, és a városháza urbanisztikai igazgatósága kikérte a lakosság véleményét a tervvel kapcsolatosan”. Marossy Zoltán hangsúlyozta: a bánsági magyarság nem fogadhatja el, hogy a közadakozásból épült kulturális központ, a Magyar Ház másnak a tulajdonában legyen. „Az öröklés joga soha nem évül el, és szakembereink továbbra is keresik a törvényes lehetőséget a Magyar Ház visszaszerzésére” – nyilatkozta a sajtónak Marossy.

A továbbiakban idézünk a Temes megyei RMDSZ-nek a Magyar Ház helyzetéről szóló sajtóközleményéből, amelyet Marossy Zoltán elnök ír alá: „A Temes Megyei RMDSZ támogatta az összes visszaszerzési próbálkozást, az emeletnek a Temes megyei magyarság általi használatának fenntartására 1990 óta több mint 94 500 eurónak megfelelő lejt költött. Ehhez adódnak az RMDSZ szövetségi szintű támogatásai.

Több peres eljárás a közösségünk számára kedvezőtlen eredménnyel zárult. A szakembereink keresik a további jogi lehetőségeket.

A Magyar Ház első emeletére a magyar nyelvű lapot kiadó Reflex Kft. használati joggal rendelkezik mindaddig, ameddig megjelenteti a magyar nyelvű lapot és fizeti a rá eső költségeket.

A Temes Megyei RMDSZ célja a magyar nyelv és magyar kultúra fennmaradása a Bánságban, valamint a magyar emberek, családok, közösségek boldogulásának támogatása, jelképeink, magyar örökségünk megőrzése. Ezért dolgozunk.                                                                                                                               Tesszük mindezt a napi valóságból kiindulva, olykor a fájó igazságok kimondásával.”


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'