Fölszálott a páva

JelenHaz
Szombat, 2019. október 19., 17.29
Kelemen Hunor szövetségi elnök nyilatkozott a magyar sajtónak

Az RMDSZ támogatja a bizalmatlansági indítványt, de…

Kelemen Hunor RMDSZ-szövetségi elnök a vasárnapi sajtóértekezlet után külön nyilatkozott a magyar nyelvű sajtónak
Kelemen Hunor RMDSZ-szövetségi elnök a vasárnapi sajtóértekezlet után külön nyilatkozott a magyar nyelvű sajtónak

Kelemen Hunor RMDSZ-szövetségi elnök az október 6-i sajtóértekezletének a hivatalos része után külön nyilatkozott a román, illetve a magyar nyelvű sajtónak.

A román kollégáknak a kormányválság kimenetelére vonatkozó kérdésére leszögezte: ha a kormány iránti bizalmatlanság folytatódik, a közköltségek tovább emelkednek, ezért az országnak újabb hitelek felvételére lesz szüksége. Tekintve, hogy az államadósság sokat növekedett ugyan, de még nem túlzottan nagy, újabb hiteleket vehet fel 4,2% körüli kamatterhek mellett. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a politikai és gazdasági szempontból stabil államok 1,2-2,1% között mozgó kamatlábak mellett juthatnak kölcsönökhöz, ez oda vezet, hogy az ország kiadásai folyamatosan növekednek. Ha a politikai helyzet egy év alatt sem konszolidálódik egy olyan kormány vezetésével, amelyről nem lehet tudni, hogy megvan-e a szükséges parlamenti többsége, tehát bizonytalan a pénzügyi helyzete is, ezért a kamatlábak tovább fognak emelkedni. Ilyen helyzetben az RMDSZ kivár, nem ígér támogatást egyetlen politikai pártnak sem, mert nem a hatalom birtokosainak a kiléte a fontos, hanem, mi történik az országgal a kormány megbuktatásának a másnapjától.

A Traian Băsescu besúgói múltjára vonatkozó kérdésre kijelentette: nem bízna egy olyan államelnökben, aki a múlt rezsimben besúgó volt, nem bízná „Petrovra” az országot!

A kormány színezetére vonatkozó kérdéshez hozzáfűzte: a PNL vezetősége kezdeményezi a bizalmatlansági indítványt, ráadásul azt állítják kormányprogrammal és megfelelő miniszterelnök jelölttel rendelkeznek Ludovic Orban személyében. A maga részéről egy évi türelmi időt adnának a megalakuló új kormánynak, de mindez csak feltételezés. A kérdésről akkor lehet érdemben nyilatkozni, ha megbukott a jelenlegi kormány, és felállt az új. Az RMDSZ vezetőségét nem hívták semmiféle egyezkedésre, noha soha nem zárkóztak el a tárgyalásoktól. Jelenleg az RMDSZ számára nem prioritás, tehát nem igazán érdekli a kormányzás, de valószínűleg kívülről támogatnának egy, a PNL vezetésével megalakuló kormányt, anélkül, hogy a kormányzásban részt vennének. Azzal együtt, hogy bármelyik politikai tömörüléshez hasonlóan, az RMDSZ távlati terveiben is szerepel a kormányzati szerepvállalás.

 

 

Magyarul, a magyar sajtónak

 

A továbbiakban Kelemen Hunor a magyar sajtónak adott nyilatkozatot, amiben kifejtette: inkább a jövőről érdemes beszélni, mint a múltról, mert azt már nem lehet megváltoztatni. Mi magyarok az elmúlt évszázadok szabadságharcaiban kiválóak voltunk azzal együtt, hogy e szabadságharcokat elbuktuk. Mindannyiszor építkeznünk kellett a szabadságharcok után, a szabadság iránti óhaj mindig megmaradt a magyar társadalomban. Ez azért van, mert az ember egyik legnemesebb értéke, hogy szabad legyen. Ma azt gondolja: a XXI. században a környező országok népei csak együtt lehetnek szabadok. Nem látja tartósnak azt a szabadságot, ami egyik oldalon létezik, a másikon viszont nem. Tehát együtt kell küzdenünk azért, hogy a XXI. századi eszközökkel, a mostani politikai, társadalmi, gazdasági környezetben együtt szabadok lehessünk. Nem egymás ellenében, hanem egymást segítve. Ehhez viszont le kell bontani az előítéleteket, romániai viszonylatban mindenképp le kell bontani. Több bizalomra, több tiszteletre van szükség egymás iránt. Feltételezem a másikról, mint ahogy ő is feltételezi rólam, hogy nem a rosszat, hanem a jót akarom. Ha Romániáról beszélünk, akkor ennek a magyar emberek is a javát akarják, egy jobb, egy élhetőbb országot akarunk magunknak, mint ahogy a románok is azt szeretnék. Ennek a törekvésnek nem kellene egymás ellen megfogalmazódnia, hanem együtt lehetne ezt az országot jobbá tenni. Ma, 170 esztendővel a szabadságharc leverése és az aradi vértanúk kivégzése után ezekkel a gondolatokkal foglalkozhatunk. A mi nemzedékünknek elsősorban az lenne a feladata, hogy megteremtse azokat a kereteket, amelyeket majd szabadon, a szabadsággal élve a következő nemzedékek megtöltenének tartalommal. Mostanában sokszor találkoztam fiatalokkal, akiknek minden alkalommal elmondtam: semennyit, egy centit se adjanak fel a szabadságukból, mert arra szükségünk lesz a következő években.

A kérésre, hogy magyarul is fogalmazza meg a román sajtónak a kormányválságról mondottakat, az elnök kijelentette: az aláírások számából és a nyilatkozatokból azt lehet kivenni, hogy most először van esély, hogy bizalmatlansági indítvány megkapja a szükséges szavazatszámot. Nem is ez a kérdés, mert ennek a kormánynak vége van, mint a tavalyi kolbásznak, másfél hónapnál hosszabb kormányzást már nem lát nekik. Kérdés, hogy ez most megtörténik-e és mi van utána? Szerinte legnagyobb esélye a Nemzeti Liberális Pártnak van a kormányalakításra, de jó eséllyel is kisebbségi kormány lesz. Azt mondták: készen állnak a kormányzásra, van miniszterelnök-jelöltjük az egyesztendős időszakra, amikor az ország ügyeit kell korrektül adminisztrálni. Nem kell, de nem is várják el, hogy egy évvel a választások előtt a feje tetejére állítsák az országot. Tisztességesen meg kell szervezni mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokat és vigyázni kell a költségvetésre. Annak a hiánya ne haladja meg a 3%-ot. Tehát politikai kormányzásra van szükség és meggyőződése, hogy egy ilyen kormány megkapná a parlamenttől a szükséges szavazatokat az érdemi munka elkezdéséhez. Hosszabb távon az lenne az érdekünk, hogy 8-9 éves időszakot előrelátva, meg tudjunk értelmes terveket fogalmazni, mert 2020–2024 között nem lesz választási kampány, tehát lesz egy olyan 4 éves időszak, amikor építkezni lehet. Ilyen időszak régóta nem volt Románia számára, ezért a politikai egyeztetéseket és a következő két kampányt is úgy kellene elkezdeni, hogy ne személyes támadások, hanem érdemi viták alakuljanak ki. A választások lejárnak, utána viszont együtt kell dolgoznunk valakikkel, hogy egy többség kialakuljon. Nem látja azt a lehetőséget, hogy valaki akkorát nyerne, hogy egymagában kormányozni tudná az országot.

A kérdésre: ha átmegy a bizalmatlansági indítvány és az RMDSZ-t felkérik a koalícióra, gondolkoztak-e rajta?

Az elnök elmondta: nem gondolkoztak, ez az RMDSZ számára nem prioritás és nem is látja a lehetőségét, hogy most a kormányba lépjenek. Szerinte, aki a bizalmatlanságot elindította, annak kell kormányoznia. Ezt támogatni tudják, de nincs szándékuk részt venni a kormányzásban. A 2020-as választások után sok minden történhet, jelenleg azonban szerinte egy politikailag kisebbségi kormányt jó eséllyel meg lehet szavazni.

A közeledő elnökválasztási kampányban külön üzenetet fogalmaz-e meg a román, illetve a magyar választóknak?

Az elnökválasztás fontos eleme: aki az ország elnöke akar lenni, annak minden polgárhoz szólnia kell! Amit megfogalmaznak, azt a romániai emberek, polgárok felé teszik, és sokat fognak beszélni a magyar közösségről, annak szüksége van olyan garanciákra, melyeknek a jóvoltából megőrizhetik az identitásukat. Azok nem a románok ellen, hanem csupán a magyarokért szólnak. Vannak olyan fontos alapértékek, mint a kölcsönös tisztelet és bizalom, amik az RMDSZ kampányának a középpontjában lesznek, ezért is választották a respekt szót. Mert kölcsönös bizalom nélkül nem lehet sikeres társadalmat építeni. Sokat fognak beszélni azokról a nagy kérdésekről, amelyek a mentalitásváltáshoz, a tartós gazdasági növekedéshez hozzájárulnak. Ilyenek az oktatás, a versenyképes tudás, az infrastruktúrák, biztonságpolitikai kérdések, illetve Románia helye a régióban, a Nyugat-Balkánon és Kelet-Közép-Európában. Mert nem lehet az, hogy Románia úgy viselkedik, mint a magányos lovas a tengerparton, ahol lóháton jár peckesen, miközben nem néz se jobbra, se balra.

Az anyanyelvű oktatási rendszer forradalmasításával kapcsolatban az elnök elmondta: a szövetség régóta mondja, hogy a jelenlegi oktatási rendszer rossz, azt gyökeresen át kell alaktani, mert túl sok a tanterv, a tananyag, amit le kellene csökkenteni, ahogyan tették néhány országban, ahol az oktatás jól működik. Példának okáért Finnországban, ahol sokkal több hangsúlyt fektetnek a gyermekek képességére, a gyermek van az oktatás középpontjában. A pedagógusok ne végezzenek papírmunkát, hanem kapjanak több szabadságot a tantárgyak tanításában, ami sokkal hatékonyabb kisebb létszámú osztályokban. A gyermek, miután hazament, a családé legyen, mert a tanulást, a felkészülést elvégezte az iskolában.

Az úzvölgyi konfliktussal kapcsolatos kérdésre elmondta: egyelőre nem mozdult ki a holtpontról, tárgyalások folynak ugyan szakértői szinten, de az RMDSZ javasolta megoldás továbbra is érvényes: a betonkereszteket onnan el kell vinni, számukra a temető olyan helyén keressenek egy parcellát, ahol nincsenek magyar vagy más nemzetiségű katonák eltemetve. Mivel a szakértői tárgyalások nem fejeződtek be, erről többet nem tud mondani, de egy biztos: az RMDSZ a mostani helyzetet elfogadhatatlannak tartja – zárta mondanivalóját a magyar nyelvű sajtó számára Kelemen Hunor RMDSZ-szövetségi elnök.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'