https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Kedd, 2019. szeptember 17., 03.21
Mostoha feltételek között minőségi oktatás

Beszélgetés Bíró Zoltán városi tanácsossal

Bíró Zoltán kisjenői RMDSZ-elnök, városi tanácsos jó taktikai érzékkel, megfelelő időzítéssel egyedül képviseli a helybeli magyarok érdekeit
Bíró Zoltán kisjenői RMDSZ-elnök, városi tanácsos jó taktikai érzékkel, megfelelő időzítéssel egyedül képviseli a helybeli magyarok érdekeit

Bíró Zoltánnal, az RMDSZ Kisjenő-Erdőhegyi Szervezetének elnökével, városi tanácsossal a helybeli magyarságot legjobban foglalkoztató kérdéseket vesszük számba.

 

– Úgy gondolom, a helybeli magyarságot az utóbbi időben az EP választások foglalkoztatták a legjobban. Ez a szavazatok számában is megmutatkozott?

A kisjenő-erdőhegyi magyarság megértette a választások tétjét, ezért megköszönöm az RDMSZ-listára leadott összesen 363 szavazatot, ami városi szinten 11,65%-nak felel meg. Tekintve, hogy a román pártok 22-23% szavazatot vittek el egyenként, a mi eredményünk dicséretre méltó. Ehhez hozzá kell fűznöm, hogy a helybeli magyarság bástyája még mindig Erdőhegyen van, ahol 211 szavazat gyűlt be az RMDSZ listájára. Ezúttal is megköszönöm mindenkinek, aki az RMDSZ listájára szavazott. Mint az érdekvédelmi szervezet egyetlen tanácsosa a városban, mindent megteszek azért, hogy a helybeli magyarok jogai, lehetőségei, érdekei be ne szűküljenek, azok ne sérüljenek. Idén tízéves az Erdőhegyi Napok programsorozat, amihez talán még soha nem volt olyan nehéz anyagi támogatást szerezni, mint most. Végül is egy kis összeget össze tudtunk gyűjteni, ami azonban messze kevesebb a szükségesnél, de nem adjuk fel, annál is inkább, mert idén a 10. rendezvényhez érkeztünk. Ha nem a helybeli tanácstól, akkor az RMDSZ közbenjárása nyomán a megyei tanácstól próbálunk pénzt szerezni a programhoz. Azt mindenképp meg kell szerveznünk, mert a helybeli magyarok igénylik, várják, ezért ameddig bizalmat kapok tőlük, ezt meg kívánom szervezni. Ezen kívül rendszeresen kirándulásokat szervezünk, magyar közösségeket keresünk fel, anyanyelvű kultúránkat gyakoroljuk, gyarapítjuk itthon vagy az anyaországban. Ezen már kissé túl is léptünk, hiszen tavaly már Görögországban jártunk ötnapos kiránduláson. Az ideit azonban már 7-8 naposra tervezzük. Ezzel párhuzamosan itthon is közösségépítő programokat rendezünk. Idén második alkalommal tartottunk borkóstolót, ami igen jó, baráti légkörben zajlott le. A sok vidám program felidézése után, sajnos azt is meg kell említenünk, hogy az egyik legnagyobb támogatónk, ft. Groza Dániel plébános már nincs közöttünk, ami igen nagy veszteség, amin nem igazán tudjuk túltenni magunkat a hirtelen történt elvesztése miatt. Sajnáljuk, együtt érzünk a római katolikus hívekkel, minden helybeli magyarral, akik felekezeti hovatartozástól függetlenül, mindannyian tiszteltük, szerettük a plébános urat.

– Hogyan működik a helybeli anyanyelvű oktatás?

Nem az oktatással, hanem az iskolaépülettel vannak komoly gondjaink, hiszen annak az építése tizenvalahány évvel ezelőtt kezdődött, de a mai napig se tudtuk befejezni, nem tudtunk találni jogi kivezető utat belőle…

– De hát mi vele az alapvető gond?

Egyszerűen az, hogy az épület senkit nem érdekel. A városi tanács legutóbbi ülésén felvetettem az iskolaépület állagának a kérdését, amiből igen heves vita bontakozott ki. Behívták az építéskor tisztségben volt igazgatónőt, Palcu Ameliát, aki azt mondta: úgy tudja, hogy az iskola ellen folyik egy büntetőjogi per feljelentés alapján… Közben a tisztségét átadta egy másik igazgatónak, akit az ülésről telefonon hívtunk.  Azt állította, úgy tudja, hogy az iskola ellen elindult egy per, aminek a kimeneteléről nincs értesülése. Mások azt mondják, hogy az építővállalkozó ellen csődeljárás indult, felszámolták a cégét. Mert az eredeti gond az volt, hogy a vállalkozó a munkálatokért még kért egy bizonyos összeget, ami szerintem az elvégzett munkákban nem lelhető fel. Mivel azonban az ügy nincs lezárva, az iskolaépületbe nem tudunk egy szeget beverni, mert ha a per folyamatban van, azt akár meg is nyerhetik ellenünk. Tehát jelenleg a Megyei Tanfelügyelőség és a líceum volt vezetősége között pattog a labda. Ilyen körülmények között mi nem tudunk az épülethez nyúlni, ami a Kisjnenői Polgármesteri Hivatalé, az udvar a helybeli ortodox egyházé, miközben az ott tanuló gyermekek a mieink.

– Tehát hivatalosan a munkálatok nincsenek befejezve?

Valóban nincsenek, de azt is tudni kell: a kivitelező olyan gyatra munkát végzett, hogy a padló korhad, a falak penészednek, a falakra kívülről ráfolyik víz, mert nincs levezető csatorna, a szél letépte a tető egy részét, miközben semmit nem tehetünk. Igazság szerint ide egy törvényszéki állagfelmérés lenne szükséges, melynek során kiderülne, hogy semmi alapja a jelzett összeg követelésének, ugyanakkor az is meglehet: aki a pénzt kifizette, annak meg kellene térítenie a közvagyon kárára elkövetett silány munkának az ellenértékét.

– Véleménye szerint hol van „a kutya elásva”? Vagyis kinek kellene lépnie az elhúzódó hiányosság felszámolásáért?

Szerintem az Arad Megyei Tanfelügyelőségnek. A városi tanácsban számtalanszor felvetettem az „örökzöld” témát, legutóbb behívatták a Mihai Veliciu Líceum igazgatóját, akit kikérdeztek. Szerintem végre pontot kellene tenni e kérdésnek a végére, hiszen utána a városi költségvetésből is pénzt tudnánk rá elkülöníteni, hogy végre fejezzük be a munkát. Legkevesebb egy esővíz-levezető csatornát szereljünk az épületre, de ha az iskola vezetősége se tud válaszolni az alapvető kérdésekre, akkor kitől várhatunk bármilyen magyarázatot, illetve megoldást? A tanfelügyelőség is mindig visszadobja a „döglött macskát”, azzal érvelve, hogy a munkálatok felügyelőjén kellene számon kérni stb. Rájöttem, hogy az erdőhegyi iskolaépület kérdése egy ördögi kör, amiből nem tudunk kitörni, miközben az épület használati feltételei egyre rosszabbak.

 

 

Kell a jó diplomáciai érzék

 

– A jelzett feltételek között milyennek tartja az iskolában zajló oktatás minőségét?

Figyelembe véve, hogy a pedagógusok milyen emberanyaggal dolgoznak, az elért eredmények kitűnőek. Kezdve az óvodától, ahova a fél város szeretné beíratni a gyermekét, ezért a napközis óvoda igen zsúfolt. Van bőséges gyermekutánpótlás, hiszen nemcsak a helybeli magyarok, hanem a románok közül is sokan a magyar bölcsődébe szeretnék beíratni a gyermekeiket. Ugyanakkor az Erdőhegy-Kisjenőn működő Parlamenti Képviselő Irodába tízesével érkeznek a magyar állampolgárságot igénylő románok, akik magyar óvodába is beíratnák a gyermekeiket csak azért, hogy ott megtanuljanak magyarul. Olyan nagypéli román polgárokról is tudok, akik a gyulai magyar óvodába hordják a gyermekeiket, hogy megtanuljanak magyarul. Csak azért nem hozzánk jönnek, mert Gyula közelebb van. Éppen ezért tolmács társaságában mennek át Gyulára, megbeszélni a gyermek beíratási feltételeit. Tehát ha magyar ügyről beszélünk, akkor a kérdést nem látom veszve, hiszen mindazok, akik a magyar nyelvű óvodát választják, hajlandók lennének a délutáni felkészítőt is bevállalni.

– A kisjenői magyarság hogyan szavazott a közelmúltban lezajlott EP-választásokon?

Engem határozottan zavar egyes magyar embereknek az RMDSZ-ellenes megnyilvánulása, ami lassan „bicskanyitogatóvá” válik. Vagyis azok az emberek, akik a legutolsó önkormányzati választások óta sehol nincsenek, azzal élik ki a magyarságukat és politikai ambícióikat, hogy az embereket arra buzdítják, miért ne szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire. Mert szerintük az RMDSZ tolvaj, hazug bandának a gyűjteménye. Ilyesmit olyan emberek állítanak, akiknek a gyermekei soha nem jártak magyar óvodába vagy iskolába…

– Váltsunk témát: egyedüli magyar városi tanácsosként hogyan tudja a helybeli magyarság érdekeit képviselni?

Nem egyedül vagyok, hiszen az SZDP-ben is van egy magyar tanácsos, akivel meg szoktuk beszélni a dolgokat. Ahhoz azonban, hogy bármi eredményt el lehessen érni, igen jó diplomáciai érzék szükséges. Mivel az RMDSZ részéről egyedül vagyok a 14 tanácsossal szemben, az eredményhez alaposan ki kell fürkésznem a lehetőségeket, megtalálni az alkalmas pillanatot annak az eldöntéséhez: mikor kell valamit szorítani, illetve kiengedni? Úgy érzem, a helyi tanácsosként eltöltött 20 évem felvértezett a lehetőségek jó kamatoztatásához szükséges tapasztalattal. Szerintem a tény, hogy Erdőhegyen jó minőségben megépülhetett a szennyvízlefolyó rendszer, nagymértékben az RMDSZ-nek is köszönhető. Ugyanakkor az iskola előtti, illetve az óvoda melletti autóparkoló kérdése is jól megoldódott. A zsúfoltság miatt a napközis óvodában ebédlő építése szükséges, ami hamarosan meg fog oldódni, csak várom a megfelelő pillanatot, amikor kellő tapintattal a kérdéshez lehet nyúlni. Remélem, az idén hozzáfognak a jelzett ebédlő megépítéséhez.

– További sok sikert kívánok a munkájához! Köszönöm a beszélgetést.

Én köszönöm a lehetőséget.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'