JelenHaz
Hétfõ, 2019. augusztus 19., 14.55
Farkas Viktória gabonaminőség-ellenőrt faggatjuk

Beteg búzából lesz-e jó kenyér?

Farkas Viktória gabonaminőségi ellenőr a nálunk termett újbúzából nem jósol jó minőségű kenyeret
Farkas Viktória gabonaminőségi ellenőr a nálunk termett újbúzából nem jósol jó minőségű kenyeret

Farkas Viktóriát gabonaminőség-ellenőrként afelől faggatjuk, hogy az idei sok eső, illetve a nagy hőség közepette milyen minőségű újkenyérre számíthatunk?

 

– Jó kenyeret csakis jó minőségű búzából lehet előállítani. Milyen az idei kenyérgabonának a minősége?

– Tavasztól kezdve igen szélsőséges időjárási feltételek érték a gabonát, amelyet a kalász fejlődési időszakában megtámadott a penészgomba, azaz a fuzárium. Az általában az éjszakai hideg eső és a napközben megnyilvánult nagy meleg közepette szokott kialakulni. Vagyis, szabályosan leforrázódtak a fejlődő búzaszemek. A penészgomba különböző stádiumokban nyilvánult meg, nem csak a búza lisztes részét, hanem a fajsúlyát is nagyon hátrányosan befolyásolta. A leforrázott szemek ugyanis nem tudtak fejlődni, ezért a búza fajsúlya is hátrányosan alakult. A malomi búza fajsúlya 75 kilogramm/hektoliternél kezdődik, miközben idén olyan búzát is vizsgáltam, aminek a fajsúlya 69-71 kilogramm/hektoliter volt. Idén az átlagos fajsúly 75-77 kilogramm/hektoliter. A penészes szemek száma is magas, olyan település is van, ahol az a termés 5%-át teszi ki. Azzal együtt, hogy a román szabvány a malomi búzában csupán 0,5%-os, míg a takarmánybúzában 1%-os fuzáriumot engedélyez. Tudtommal vannak olyan magáncégek, amelyek eltekintenek a román szabványoknak a betartásától. Azt állítják, hogy a vezetőségük olyan rendeletet ad ki, miszerint átvehetnek 3%-nál magasabb szintű fuzáriumos búzát is.

– Nem bírságolhatják meg az ilyen átvevőket?

– Az eladó és a vásárló között mindig létrejön egy szerződés, amiben rögzítik a szükséges fajsúlyt, illetve a fuzáriummal történt fertőzési szintet. Régebben a jelzett szerződésekben rögzítették a fehérjeszintet, illetve sikértartalmat is. Idén azonban elmondható: a búza 60-70%-a takarmánynak való, nagyon kevés gazdának van jó minőség búzája.

– Az ilyen búzából sült kenyér ehető-e?

– Erre nem tudok válaszolni, ugyanis én nem a lisztet, hanem a búzát ellenőrzöm.

– Idén mennyi pénzért lehet értékesíteni a kenyérgabona kilóját?

– Különböző árakon történik. Bihar megyében 0,48-0,5 lejért cserélt gazdát a kenyérgabonának kilója. Eleinte 0,55-0,57 lejért vásárolták a takarmánybúzának kilóját. Tudtommal a már megkötött szerződéseket lebonyolították, de az utóbbi időben stagnál a kenyérgabona adásvétele. Akinek legkevesebb 75-ös a búzája, amiben a fehérjeszint is 12-12,5-ös, illetve a sikérszintje is 24-28 között mozog, az bizonyára megkapja érte a méltányos árat is. Mert a beteg búzát tárolni sem érdemes, mert idővel a minősége nem javul, hanem tovább romlik. Az országban dolgozó kollégáktól halott információk szerint, a búza csak a Bánságban és a Partiumban beteg, Turnu-Severintől Konstancáig, illetve Moldvában állítólag nincsenek hasonló gondok a kenyérgabonával.

– Köszönöm szépen a tájékoztatót.

– Szívesen, bárcsak jobb adatokkal szolgálhatnék.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'