Fölszálott a páva

JelenHaz
Szombat, 2019. október 19., 17.33
El camino de Santiago

Bonaventura atya kerékpáros zarándoklata

Bonaventura atya kivetített fényképekkel és székely humorral mutatta be kerékpáros zarándoklatának élményeit
Bonaventura atya kivetített fényképekkel és székely humorral mutatta be kerékpáros zarándoklatának élményeit

Roppant érdekes élményben részesültek mindazok, akik nem távoztak el a dévai belvárosi római katolikus templomból a hétfő délutáni szentmise befejezése után. Bonaventura atya helyi plébános ugyanis múlt heti spanyolországi zarándoklatának élményeit osztotta meg több száz fényképpel és székelyes humorral megspékelve.

Déva fiatal plébánosa szeptember 25. és október 4. között kerékpárral zarándokolt el a Spanyolország északnyugati csücskében lévő Santiago de Compostellaba, Szent Jakab földi maradványaihoz. Santiago de Compostella (latinul Sanctus Iacobus de Campus Stellae, azaz csillagmezei Szent Jakab) évszázadok óta zarándokhely, fontos szerepet játszott Spanyolország történelmében. A legenda szerint Szent Jakab apostol Jeruzsálemből oda szállított földi maradványai erőt adtak a katolikus spanyoloknak (és portugáloknak) a több, mint hétszáz éves felszabadító harcokhoz, a Reconquistához. 711 után az Ibériai félsziget muszlim uralom alatt állt, s a mórokat csak 1492-ben sikerült végleg kiűzni. A Reconquista – és azáltal Spanyolország és Portugálisa – Santiago de Compostellaban született, onnan indult, a spanyol királyok – és egyszerű emberek – onnan vették lelki erejüket az évszázados harcokhoz, illetve ott bűnhődtek meg véres harci cselekményeikért. Az évszázadok során azonban egész Európából származó zarándokok járták meg az El camino de Santiagót, azaz Szent Jakab útját. Emiatt a többi zarándokhelynél évszázadokkal régebbi Santiago de Compostella a világ harmadik legjelentősebb katolikus zarándokhelye, csupán Jeruzsálem és Róma számít fontosabbnak.

Dévától számítva a zarándoklat teljes távolsága több mint 4000 kilométer, de Bonaventura atya annak nagy részét, a francia–spanyol határt képező Pireneusokig autóval tette meg. A hegység franciaországi oldalán lévő Saint-Jean-Pied-de-Portban azonban kerékpárra ült, s az utolsó 840 kilométert letekerte. Előbb felfelé a Pireneusokra, majd lefelé a spanyolországi oldalon, onnan pedig dombokon és síkságokon, mezőkőn és pusztaságokon, falvakon és híres városokon keresztül Santiago de Compostellaig. Beszámolója szerint naponta 80 és 170 kilométer közötti távolságot tett meg, az út testileg és lelkileg is megdolgozza a zarándokot. Ugyanakkor lelki feltöltődést is jelent, minden nap másnak szentelték, másokért imádkoztak: hol a gyerekekért, hol a szegényekért, a betegekért, a hitetlenekért, stb.

Nagyszerű élmény volt, az úton végig zarándokokkal találkozott, akik egyénileg vagy csoportosan, gyalog, biciklivel vagy egyéb járművel tették meg az utat, s Bon Camino (jó utat) üdvözlettel köszöntötték egymást az úton, vagy az út mentén lévő számos zarándokszállásban. A zarándokok a világ minden részéről érkeztek, Bonaventura atya afrikaiakkal és kínaiakkal ugyanúgy találkozott, mint európaiakkal és újvilágból származókkal. Évente több mint 300 000-an zarándokolnak el fésűkagylóval a csillagmezei Szent Jakab monumentális templomához, főleg nyáron. A zarándoklat után az atya a néhány kilométerrel nyugatabbra lévő Finisterre- (föld vége) fokra, Spanyolország legnyugatibb végére is eljutott, és az atlanti óceán partján is imádkozott.

Bonaventura atya jövőre újabb kerékpáros zarándoklatot tervez Csíksomlyóról az ausztriai Mariazellbe, melyen reményei szerint 100-150 dévai hívő vesz majd részt.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'