Kedd, 2018. június 19., 04.04
Királyné kerestetik (3/4.)

Borbála

Mátyás szerelmi élete nem csak tragédiákat és bánatot tartogatott számára. A bécsi bálon, amikor összeismerkedett a steini polgárleánnyal, először talált rá az igazi, nagy szerelem, és a feltűnően csinos leánynál viszonzásra is talált a 27 éves király vonzalma. A király bánatára nem vehette feleségül Borbálát, mivel szerelme nála jócskán rangon aluli volt, azonban ez nem akadályozhatta meg abban, hogy Budára hozza, és hat boldog esztendőt töltsenek el együtt. Szerelmük nyílt titok volt a királyi udvarban.

A kegyelt nő sem a maga, sem a rokonsága részére soha nem kért királyi adományokat, kerülte a feltűnést és a botrányokat, ami más fejedelmi udvaroknál napirenden volt; nem volt tolakodó, nem avatkozott az ország és a király dolgaiba. Az udvari küldöttek tehát nem kérhették közbenjárását a királynál, ezért nem keresték kegyeit, még tudomást sem vettek róla, jelentéseikben sem említették. 

Borbáláról így eléggé hiányos ismeretekkel rendelkezünk, még megbízható ábrázolás sem maradt fenn róla. A kortársai nagyon szemérmesen hallgatnak, mintha egyezményesen megfogadták volna, hogy nem írnak, nem beszélnek róla.

Apró részleteket Mátyás királynak az 1473-ban kelt adománylevélből tudhatunk meg:

„… Amikor négy éve… Ausztriában… időztünk, történt, hogy vidéken volt alkalmunk megtapasztalni azt, ahogy a nemes Borbála asszony, a steini Hans Edelpeck lánya, az apa, az anya és barátaik nekünk fontos ügyeinkben és szükségünkben hűségesen szolgáltak. Akiket mi megkedveltünk és kitüntettünk, illő azért és jogos, hogy az ő nemzetségüket királyi adományokban részesítsük. Ezért mi a nevezett Borbála asszonynak, aki nemes erényekkel ékesítve és udvari magatartást tanúsítva jelent meg előttünk, és a királyi Magyarországunkon az ő erénye tetszést nyert, amelyek minket arra indítottak, hogy neki királyi adományt tegyünk kegyből és különleges jóakaratból.”

Az adományozott besztercebányai ház és a hozzá tartozó javadalmak anyagi függetlenséget biztosítottak Borbálának.

Egy Mátyásnak tulajdonított írásban (Beszédek) az áll, hogy a király Borbálát Katalin udvarhölgyei között látta meg először. Akkor még a házasság, majd a királyné és gyermekük halála iránti fájdalmában nem figyelt fel rá. Aztán, ahogy fogalmaz az írás, olyan udvari emberei voltak, akik „a homlokára újra derűt kívántak varázsolni”, ezért tánckoszorúval vették közre a királyt. Ennek a táncos koszorúnak a legragyogóbb gyémántja pedig Borbála volt: „… szemednek sugarai és testednek idomai közé fogadsz engem, királyodat… Tanítasz csendes örömre, a belső mosolygásra…”

Amikor Borbála áldott állapotba került, a Budától kétórányira fekvő bakonyi kastélyába vitte, oda „… ahol a szellő sem járhatott közeledbe, mert úgy vigyáztattalak, mint a nekem legdrágább élet edényét… jó volt veled lélegeznem az éjszakát, örvendezvén fiamnak gyarapodását benned. Mert tudtam, csak fiú lehet. Isten és Idő ígérete.” 1473-ban megszületett egyetlen közös gyermekük, aki atyja akaratából törökverő nagyapja keresztnevét örökölte, vezetéknevét pedig a családi címer madarától: Corvin János.

Nyilvánvaló volt, hogy a törvénytelen gyermeket az ország urai nem fogadják el törvényes örökösnek. Így aztán a királynak a trónöröklő utód biztosításához előbb-utóbb újra meg kellett nősülnie.

Az új feleség, Beatrix érkezésekor (1476) Borbálának el kellett hagynia nemcsak a királyi udvart, de az országot is.

Mátyás nem felejti el szerelmét, grófnői címet adományozott gyermeke anyjának, és neki adta az ausztriai enzersdorfi váruradalmat is. Borbála rá egy évre férjhez megy Friedrich von Enzersdorfhoz.   

A gyermek Corvin János négyéves korától a királyi udvarban maradt és apja mellett nevelkedett. Miután 1479-ben bebizonyosodott Beatrix meddősége, a király törvényesíti és hivatalosan is utódjául jelöli ki. Titulusokkal és értékes adományokkal fejezi ki szeretetét. Egyik adománylevele preambulumában a hivatalos királyi hidegséget a meleg atyai szeretet váltja fel: „Midőn királyi méltóságunkból és bőkezűségünkből mindenkinek érdemeit adományokkal és királyi kegyelmünkkel jutalmazzuk, még inkább kell a természet rendelése szerint jótékonyságunk és bőkezűségünk teljességét éreztetni azzal, aki életének csiráját a saját vérünkből kapta. A természet ösztöne és sugallata megtanítván, hogy méltóságos János liptói herceget és hunyadi grófot, mint egyetlen szülöttünket, szeretni kötelesek vagyunk, őt, szívünknek iránta táplált legforróbb szeretetétől sugalmazva különös jótéteményekkel és a királyi adományoknak királyi sarjait megillető teljességével kívánjuk elhalmozni.”

Ebben nem volt semmi különös. mert XV. században napirenden voltak az olyan esetek, amikor a fejedelmek a balkézről jött gyermekeiket elismerték és magas rangra emelték. Maga Aragóniai Ferdinánd, Nápoly királya, Beatrix apja is törvénytelen frigy sarja volt.

Borbálával való kapcsolata haláláig rendezett maradt, olyannyira, hogy Mátyás 1482-ben és 1484-ben is az enzersdorfi várban vendégeskedett.

Fiát senki előtt nem titkolta: „Ne szóljon fél igazat az udvar. Királynak van joga mondani, mi igaz.”

 

Murvai Miklós

 

o0o

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a jubileumi Mátyás király-emlékév keretében tartandó rendezvénysorozat indító előadását 2018. február 28-án, szerdán 17 órakor a Jelen Ház nagytermében tartja.

A videóvetítéssel egybekötött, Mátyás a győzhetetlen címűrendezvény meghívott előadója Olasz Angéla történelemtanár, közreműködik Tóthpál Eszter, a Csiky Gergely Főgimnázium tanulója.

Házigazda: Murvai Miklós.

Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk!


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'