https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Csütörtök, 2019. szeptember 19., 15.41
Folytatódnak a majláthfalvi évfordulós rendezvények

Búcsúi szentmise, festménykiállítás, könyvbemutatók

A templombúcsúi ünnepi szentmisén a ministránsok között két fiatal tűzoltó is szolgált
A templombúcsúi ünnepi szentmisén a ministránsok között két fiatal tűzoltó is szolgált

A Majláthfalván augusztus 10-én, szombaton lezajlott néptánctalálkozót követően 15-én, csütörtökön 10 órakor kezdődött a Nagyboldogasszony-napi ünnepélyes búcsúi szentmise. Az ünnepi díszbe öltöztetett, felszentelésének 140. évfordulóját ünneplő templomban a nagyszámú híveknek az evangéliumból a ministránsok olvastak fel. Szentbeszédében ft. Miklós Csaba plébános a boldogságos Szűz Mária iránti kiemelt tisztelet ecsetelésében II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemtől idézett, aki Máriát, Jézus édesanyját a magyarok nagyasszonyának, oltalmazójának nevezte. Mennybevételének napja rendkívüli ünnep, amikor Jézus magához hívta, az elhunyt test helyén egy csokor fehér rózsa maradt, hirdetni  kiválasztott voltát és tisztaságát. Rendkívüli alkalom, hogy nemzetünk égi édesanyja mennybevételének az ünnepe egyben a majláthfalvi római katolikus templom felszentelésének a 140. évfordulója is. E napon kiemelt módon fohászkodjunk Máriához, aki 140 éven át a majláthfalvi közösség védőszentjeként Szentfiánál közbenjárt e közösségnek a bajoktól való megóvása, a hitben és nemzeti tudatban való megtartása érdekében. Ugyanakkor hálás szívvel emlékezzünk a templomépítő ősökre, akik Istenbe vetett hittel, Mária segítő közbenjárásában bizakodva nagy anyagi áldozatokkal, rengeteg munkával megajándékozták a mindenkori majláthfalviakat a falu ékességével, a római katolikus templommal. Az ünnepélyes búcsúi szentmise nemzeti imánk közös megszólaltatásával, magasztos hangulatban zárult. A szertartás ünnepélyességét emelte a látvány: a helybeli tűzoltó-alakulat tagjai ünnepi egyenruhában, tányérsapkáikat ünnepélyesen a bal karjukon tartva a két padsor között helyezkedtek el, ugyanakkor a ministránsok között is szolgált két fiatal tűzoltó.

 

Kiállítás-megnyitó, könyvbemutatók

 

A búcsúi szentmise után a szépen felújított templom előtt összegyűlt tömeg látványa szívmelengetően hatott. A program a kultúrotthonban folytatódott, ahol a színpad előtt felállított asztaltól Jankó András közíró, a falu szülötte köszöntötte a nagyszámú közönséget. Amint kifejtette, augusztus 15-e mindig emlékezetes nap, nagy ünnep volt a majláthfalviak életében, akik ilyenkor rendszeresen összegyűltek a templomban fohászkodni, Mária közbenjárásával Isten segítségét kérni az élet nehézségeiben, a kitartáshoz és a folytatáshoz. Idén még különlegesebb lett, mert a templom felszentelésének a 140. évfordulója mellett a falu telepítésének a 200. évfordulóját is ünnepeljük. A különlegessége abból is származik, hogy Majláthfalva szülötte, Ferenczes István, Kossuth-díjas költő Üzenet a 200 éves Majláthfalvának címmel költeményt írt, küldött az alkalomra. Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház igazgatója szavalta el nagy átéléssel a költeményt, amelyet a szervezők sokszorosítottak, a bejáratnál osztogattak, hogy minél több emberhez eljuthasson.

Ezt követően Jankó András bejelentette a falu másik szülötte, Cociuba-Czank Veronika festőművész akvarell kiállításának a megnyitóját. Cociuba-Czank Veronika köszöntötte a majláthfalviakat, az ismerőseit, akik közül sokkal együtt gyerekeskedett, de a tanulmányai miatt hamar elkerült a faluból, ahonnan a szülei is elköltöztek. Ezzel együtt maga mindig, minden körülmény között majláthfalvinak vallotta, ma is annak vallja magát, mert a szíve idehúzza. Ezt bizonyítja az egyik akvarellje is, amelyiken éppen a szülőházát örökítette meg. Miután röviden ismertette tanári, illetve művészéletét, alkotásait, köszönetet mondott Jankó Andrásnak a meghívásért és Szécsi Ferencnek a kiállított képek berámázásáért. A továbbiakban Szabó Péter költő faggatta a festőművészt az akvarellkészítés fogásai, rejtelmei felől, mert a festőművészetben az akvarell olyan, mint az irodalomban a költészet. A művésznő sajnálatának adott hangot, amiért nem tudott korábban a majláthfalvi kiállításról, amelyen több helyi vonatkozású anyaggal szeretett volna megjelenni. A továbbiakban a kiállított munkáiról értekezve megtudhattuk: nagyon szeret fákat, illetve természetet megfesteni. Előadását egy poénnal zárta. A tanár a diákjainak mondja: gyerekek, ezzel a művész azt akarta mondani… De tanár úr, akkor miért nem azt mondta?

A művésznő jelen lévő édesanyja könnyező szemekkel beszélt az elmenetelük okáról, ami a sorsnak tudható be. Ugyanakkor nagy örömmel üdvözölte a régi ismerősöket, a rokonokat.

 

Könyvbemutatók

 

A továbbiakban a könyvek bemutatója következett. Jankó András, a szerző beszélt előbb az Antal mesék – 200 éves életút Szeged – Majláthfalva – Szeged vonalon címmel a Berta Antallal készült igen érdekes, fordulatos történeteket felelevenítő kötetről. Azt is megtudhattuk, hogy fiatal korában a főhős, szemtanú előtt, hogyan fordította a szarvainál fogva a hátgerincére a felbőszült, reátámadt bikát. Az alkalmazott fortély által hihetőbbé válik Toldi Miklósnak is a megvadult bika fölötti győzelme. Ezt követően a Nemcsak ugródeszka Tamás mese – 200 éves életút Szeged – Majláthfalva – Szeged vonalon címmel a Fülöp Tamás kőművessel a rokonait, barátait munkaidő után segítő ember hétköznapjait színes beszélgetésekben ábrázoló kötetet mutatta be. Mindkét beszélgető partner a helyszínen ismertette a maga élményeit. A kultúrotthonban Andresz József alpolgármester és Sipos György leköszönt megyei tanácsos társagában megtartott színes rendezvény a szerző dedikálásával, illetve a szervezők által felajánlott szeretetvendégséggel, baráti beszélgetéssel zárult.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'