https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Szombat, 2019. szeptember 21., 22.16
Beszélgetés Balogh-Botár Károly Csabával, a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgató-helyettesével

Egy stabilabb tanév reményében

Balogh-Botár Károly Csaba iskolaigazgató-helyettes a tavalyi tanévnyitón. Idén remélhetőleg nem lesz szükség fehér karszalagra
Balogh-Botár Károly Csaba iskolaigazgató-helyettes a tavalyi tanévnyitón. Idén remélhetőleg nem lesz szükség fehér karszalagra

Hétfőn 9 órakor becsengetnek a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban is. Az intézményben nagy a sürgés-forgás. Az óvoda előterében új szekrénysor várja az apróságokat, a hálóban új ágyacskák, matracok, az osztálytermek némelyikébe okostáblát szerelnek, a bentlakás bútorzata is megújul. Nagy az izgalom, hiszen hétfőtől több mint 400 gyermek veszi birtokába az immár 15 éves iskolaépületet. Balogh-Botár Károly Csaba igazgató-helyettes vegyes érzelmekkel tekint az új tanév elé.

– Valóban nagy a sürgés-forgás az iskolában, a tanítók, tanárok, óvónők, kisegítő személyzet szépítgeti a tantermeket, leltározza a didaktikai eszközöket, hogy felkészülten fogadják a diákokat. Idén a 15. tanévet indítjuk, ennyi idő alatt egy-egy családi otthonban is megkopik a bútorzat, szükségessé válnak a javítások. Iskolánkban tavaly sikerült egy nagyobb lélegzetvételű beruházással az egész épületet kimeszelni. Idén kisebb javításokat eszközöltünk. Viszont a magyar kormány óvodafejlesztési programja keretében, az RMPSZ közvetítésével nyújtott támogatásból sikerült lecserélni az igencsak megkopott óvodai bútorzatot. Új szekrénysort kaptak a gyermekek, 30 új ágyacskát matraccal és még a múlt tanévben megjöttek azok a didaktikai eszközök, amelyek sokat segítenek az oktatás színvonalának növelésében. A Bethlen Gábor Alapnál is sikeresen pályáztunk, az elnyert 4 millió forintos támogatásból a bentlakást újítjuk fel, a lehetőségekhez mérten szeretnénk a bútorzatot lecserélni. Igyekszünk tehát megfelelő körülményeket biztosítani a minőségi oktatáshoz.

Mekkora az igény az anyanyelvű oktatásra? Hány diákkal indul az idei tanév?

– Jelenleg 420 körül mozog a gyermeklétszámunk. Ez még nem végleges. Még mindig vannak mozgások, iratkozások az óvodába. Szerencsére inkább jönnek a gyermekek, mint mennek. Úgy gondolom, amíg 400 felett tudjuk tartani a létszámot, addig megmarad a két párhuzamos középiskolai osztályunk. Az elemiben már évekkel ezelőtt le kellett erről mondanunk. Sajnos, bármennyire is igyekszünk kiváló szolgáltatást biztosítani, végül is a demográfiai mutatók a meghatározóak. Ez pedig nem csupán minket érint itt a szórványban, de az egész erdélyi magyarságot, sőt a többségi nemzetet is. Nekünk az a célunk, hogy ha növekedést nem is remélhetünk, de tartsuk szinten ezt a létszámot. Ilyen téren nagy reményeket fűzünk az idei tanévben beinduló ingyenes délutáni programhoz.

Mit jelent gyakorlatilag a pár nap múlva induló délutáni program?

– Konkrétan a magyar kormány támogatásáról van itt is szó, amely a kolozsvári székhelyű Iskola Alapítványon keresztül biztosítja az anyagi keretet nyolc erdélyi megye és Bukarest magyar tanintézményeiben a délutáni tevékenység lebonyolítására. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyermek reggel bejön az iskolába, a tanórák után ebédel, majd délután szakképzett pedagógus irányítása mellett vesz részt különböző oktató-fejlesztő jellegű tevékenységeken. A magyar állam jóvoltából mindezt térítésmentesen vehetik igénybe a diákok. A mi tanintézményünkben mind a 111 elemista kisdiák részt kíván venni a délutáni foglalkozásokon. Ami nem is csoda, hiszen anyagi téren is komoly támogatást jelent a családoknak. Természetesen az volna az ideális, ha ez nem csupán a szóban forgó megyékre korlátozódna, hanem az egész országban működne, de a magyar állam sem vállalhatja fel egész Európa fenntartását. Minden állam hathatós politikával kéne ezt megvalósítsa. Amikor viszont az oktatási tárca nem túl bőséges keretéből a költségvetés-kiegészítéskor még kikanyarítanak és átutalnak más minisztériumoknak, akkor nem sok jóra lehet számítani a hazai tanügy fejlesztése terén. Hiába szajkózzák, hogy az oktatás és az egészségügy prioritást élvez, ha nem rendelik hozzá a megfelelő anyagi hátteret. Ha történnének konkrét lépések például az after school program országos bevezetése és finanszírozása terén, akkor biztos vagyok, hogy 10 év múlva beérne ennek a gyümölcse. De amíg csak beszélünk erről, addig nem lesz semmi. Én bízom benne, hogy a mi iskolánk szintjén eredményes lesz a délutáni foglalkozás és érezhetően hozzájárul majd a gyermeklétszám szinten tartásához. Az Iskola Alapítvány már megkötötte a szerződést a szakképzett pedagógusokkal, illetve intézményünkkel a helyszín és étkeztetés biztosítása végett. A program tehát szeptember 9-én indul és a jelek szerint nagyon jó a fogadtatása. Az általános és középiskolában is törekszünk a minőségi oktatás megerősítésére. Az Erasmus program keretében vesznek részt pedagógus  kollégáim a Lelle 2 projektben, amely a készségfejlesztésen alapuló tanításhoz nyújt szakmai segítséget.

Ezek az idei tanév pozitív hozadékaként könyvelhetők el. Az utóbbi években (évtizedekben) azonban kevésbé kellemes meglepetéseket is tartogatni szokott az iskolakezdés. Idén várható-e valami lényeges változás?

– A tanév struktúrájának az átszervezésén túl egyelőre nem tudok különösebb változásról. Ezt nem tartom rossznak, mert évek óta zűrt okoz, hogy alig kezdtük meg a tanítást karácsony után, máris jött egy újabb vakáció. Nagyon fel volt szabdalva a tanév. Tehát véleményem szerint ez így most jobb lesz. Azt viszont intéményvezetőként, tanárként és szülőként is szeretném, ha egyszer végre kimondanák, hogy Romániában az iskola minden ősszel szeptember 15-én kezdődik. Mindegy, hogy az hétfő vagy szerda, vagy vasárnap. A lényeg, hogy legyen egy fix dátum, amihez igazodni lehet. Az elmúlt 30 évben, azt hiszem, közel 30 miniszter váltotta egymást az oktatási tárca élén. És mindenki mindig valamit változtatott. Ilyen-olyan érdekek mentén. A tavalyi tanévben nagyon sok volt a menet közbeni változás. Meggyőződésem, hogy ez az állandó bizonytalanság okozza, hogy mindenki becsmérli a hazai tanügyet, ami egy kicsit úgy néz ki, mint egy futballmérkőzés, amelyen folyton változnak a szabályok és a pálya széléről mindenki mindent bekiabál. A diákok is érzik, hogy nincs stabilitás. A nagyobbak némileg bele is látnak a rendszerbe. Az az igazság, hogy a mai gyermekek nagyon tájékozottak. Otthonosan mozognak az új technológiákban, ehhez kellene az iskola megadja számukra azt a tudást, ami segíti világnézetük kialakítását, egy konkrét szakma iránti elköteleződést. A 20. században nagyon kemény ideológiák váltották egymást. De minden -izmuzban azért voltak szabályok. Most azt érzik a diákok, hogy a hazai oktatásban nincs szabály. Minden relatív, minden egyik napról a másikra változik. így nem lehet fejlődni. Ezért is mennek nyugatra, olyan társadalmakba, ahol a kétszer kettő mindig négy, ahol rend van és következetesség. Egyszóval nagyon remélem, hogy az idei tanévben nem lesznek menet közben változások. Bár erre semmi garancia nincs.

Az utóbbi szeptemberekben visszatérő probléma a tankönyvhiány. Idén is gond van e téren?

– A tankönyvek nagy része, úgy néz ki, meg fog időben érkezni. Legalábbis ígéretünk van erre. De például a hetedikesek, akik a 2011-es új tanügyi törvény szerint kezdték az iskolát, minden évben tankönyv nélkül maradnak. És a jelek szerint idén sem lesz másképp. Ráadásul a törvényben előírt pedagógus-továbbképzések sem történtek meg, tehát a tanárok egy új rendszer szerint kell oktassanak, könyv és átképzés nélkül.  

Nagyon zavarónak nevezte a tanügyben tapasztalható állandó változást. Ha lehetősége volna rá, Ön mit tenne a minőségibb oktatásért?

– A változás önmagában nem rossz, sőt szükséges. De nem kapkodóan és fejetlenül. Ha rajtam múlna, mindenekelőtt a differenciált érettségit vezetném be és az egész rendszert ehhez mérten alakítanám. Azt hiszem, az alapvető gond az, hogy a gyermekek többsége fölöslegesnek érzi az iskolát, mert az érettségin nem tud helyt állni és kudarccal fejez be tizenkét évnyi munkát. A differenciált érettségivel mindenki a maga képességei szerint haladhatna és választhatna szakmát. Nem az lenne traktorista, aki nem állta meg a helyét az iskolában, hanem aki kitűnően kitanulta a gépész vagy mezőgazdász mesterséget.  Ehhez azonban hosszútávú tervezés kell és következetesség. Sajnos, az idei tanév még nem erről szól. Az viszont biztos, hogy ha tanulnak a diákok, akkor bármilyen körülmények között, bármilyen fonák rendszerben helyt tudnak állni. Ezért jó munkát kívánok intézményünk teljes közösségének és várunk mindenkit szeretettel szeptember 9-én, reggel 9 órára az iskola sportpályáján zajló ünnepélyes tanévnyitásra! 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'